A korrupció elleni küzdelemről ismertté vált Alekszej Navalnijt sikkasztásért ítélhetik el. A társadalom nagy része nem bízik az igazságszolgáltatás függetlenségében. Putyin egykori minisztere is kételkedik.
„A legszörnyűbb, hogy mindjárt lemerül a telefonom″ – bosszankodott az orosz ellenzék újhullámának ikonikus alakja a twitteren, érezhetően kevéssé izgatva magát amiatt, hogy a bíró épp azokban a percekben öt évre ítélte el sikkasztásért.
„Ebből már nem lesz felmentéssel záruló megható jelenet" – írta még hozzá, megjegyezve, hogy a bíró lényegében az ügyészség vádiratát olvassa fel szóról szóra.
A nagyhatású, ám ellentmondásos nézetei miatt legalább ennyire megosztó Navalnij sikkasztási ügyét az teszi pikánssá, hogy ő maga épp az állami korrupció elleni fellépése nyomán került az ellenzék élvonalába: kisrészvényesként négymilliárd dolláros sikkasztással vádolta meg a Transznyeftyet, amely a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán (VSZTO) kőolajvezeték megépítésének 16 milliárd dolláros projektjét kezelte. Navalnij végül bíróságon érte el, hogy a cég adja ki az igazgatótanács megbeszéléseiről szóló jegyzőkönyvet, amit a közvélemény már éppúgy Navalnij győzelmeként értékelt, mint azt, hogy a Transznyefty nem is perelte be Navalnijt állításaiért.
Bíróság elé ugyan nem került a Transznyefty ügye – így jogilag Navalnij tulajdonképpen nem is bizonyította igazát –, de ez jól mutatja, hogy mennyire nem bízik a társadalom az igazságszolgáltatás elfogulatlanságában. Navalnij ügyét illetően a Levada Centr április felmérése alapján a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik a bíróság függetlenségében.
A jogász végzettségű 37 éves férfi az általa létrehozott Roszpil.info oldalon az évek során számos gyanús állami szerződést hozott nyilvánosságra, fokozatosan az ország elsőszámú bloggereként lépve elő. (Bírósági ügyek ugyan nem követték a támogatások révén mind nagyobb ügyvédi apparátussal dolgozó Roszpil működését, de állításuk szerint számos szerződés nyilvánosságra hozatalával négymilliárd dollár elszivárgását akadályozták meg.)
A kétgyermekes apa a liberális Jablokóban kezdte, a Népek Barátsága Egyetem jogi karának elvégzése után a parlamentből 2002-ben kiszorult párt vezetésébe is bekerült, ám 2007-ben kizárták, mert megjelent a nacionalista Orosz Menet novemberi felvonulásán. Navalnij magát „normális nacionalistának" tartja, aki szerint a szélsőségesek valódi problémáról beszélnek, épp ezért nem szabad finomkodó távolságtartással átengedni számukra a terepet. Bevallása szerint nem azért kell fellépni az illegális bevándorlás ellen, mert a beszivárgók nem oroszok, hanem azért, mert jogfosztott munkavállalókként kiszolgáltatottá teszik a helyi munkavállalókat is.
A képet tovább bonyolítja, hogy radikálisokkal szövetkezve egy rövid időre létrehozta a russzofóbia ellen küzdő Orosz Nemzeti Mozgalmat, amely már egyértelműen nacionalista célokat fogalmazott meg.
„Növekvő népszerűsége nyomán nagyon veszélyes lehet” – mondta róla a Borisz Akunyinként Magyarországon is ismert bestselleríró – a való életben grúz származású Grigorij Cshartasvili –, aki egyébként magát Navalnij nagy rajongójának tartja, akivel közösen fel is lépett 70 ezres tömeg előtt a 2011 decemberi ellenzéki tüntetéseken az Egységes Oroszország sokak által vitatott tisztaságú választási győzelme után. Azt azonban az író szerint is jó lenne mielőbb tisztázni, hogy Navalnij nacionalista-e, netán elvtelen populista, vagy olyan demokrata, akinek ellentmondásos nézetei csupán a hatalom által szűkre szabott demokratikus mozgásteret tükrözik.
Navalnij ügye hosszú kacskaringókkal jutott el a ma zajló első fokú ítéletig.
A vád szerint Navalnij 16 millió rubeles – mintegy 105 milió forintos – kárt okozott a Kirov megyei állami fafeldolgozónak 2008-ban, azzal, hogy magát a kormányzó tanácsadójának kiadva – jóllehet Navalnij később valóban Nyikita Belih tanácsadója lett – előnytelen szerződésre kényszerítette rá a cég igazgatóját, aki nyomott áron adta el a fát egy kijelölt cégnek, amely Navalnij ismerősének tulajdonában állt. Igaz, az ügyet ismerők szerint nem világos, hogy hol keletkezett a veszteség, hiszen a 16 millió rubelről szóló szerződés nyomán a Kirovlesz 13,7 millió rubelt kapott, a fennmaradó 2,3 millióról meg elismerte, hogy ennyivel tartozott korábbról a vásárlónak.
A vizsgálatot bűncselekmény hiányában – akkor még csak 1,3 millió rubelt kérve Navalnijon számon – lezárta a Kirov megyei ügyészség tavaly áprilisban, ám két hónappal később megszólalt az Orosz Nyomozati Hatóság (SZKR) vezetője. Alekszandr Basztrikin szerint elfogadhatatlan, hogy a vezetőség, így az ő tudta nélkül „suttyomban lezárják az ügyet″. Az új vizsgálat ennek megfelelően idén januárban már vádemeléssel zárult. Vlagyimir Putyin kormányában a pénzügyminiszteri posztot több mint egy évtizeden át, 2011 őszéig betöltő Alekszуj Kudrin korábban úgy nyilatkozott, hogy a vitatható alapon indult per veszélyezteti a vállalkozás szabadságát Oroszországban. (Kudrin a 2011 végi parlamenti választás után maga is felszólalt ellenzéki tüntetéseken.)
Könnyen lehet, hogy a hatalom célja – elfogadva, hogy az igazságszolgáltatás a Kreml befolyása alatt áll – valójában nem az, hogy Navalnij végül hat évre börtönbe kerüljön – politikai mártírnak épp elég az egykori Jukosz vezére, Mihail Hodorkovszkij – hanem csak az, hogy a blogger neve folyamatosan korrupciós ügyek körül forogjon.
A jelenleg folyó per ugyanis jogilag nem fosztja meg Navalnijt a lehetőségtől, hogy megmérettesse magát a szeptember 8-án esedékes moszkvai polgármester-választáson. (A lehetőségtől csak a jogerős ítélet érvénybe lépése foszthatná meg, ám Navalnij most még fellebbezhet.)
A Kreml – ellentétben az elnökválasztással – ezúttal más taktikát választott: az ellenzékiek távoltartása helyett ezúttal inkább minél több kritikus politikust engedett felkerülni a jelöltek listájára. Navalnij mellett a Jablokótól Szergej Mitrohint, vagy az Orosz Föderáció Kommunista Pártjától Ivan Melnyikovot. Mellettük még két, a Kremlhez a lényegi pontokon lojális, ám formálisan ellenzéki párt jelöltje indul a jelenlegi polgármester, Szergej Szobjanyinnal szemben.
A hét elején ugyanis a választási bizottság jóváhagyta indulását a posztért, amelyet kilenc év szünet után ismét közvetlen választás útján lehet betölteni.
„A lényeg, hogy a per miatt ne tudjak találkozni a választókkal, pénzt gyűjteni a rendezvényekre, hogy aztán a végén azt mondhassák: na, látják, nem is tudott öt százaléknál többet szerezni" – mondta korábban Navalnij, aki ezért azt fontolgatja, hogy visszalép a polgármesteri megmérettetéstől. Igaz, ezzel is kényelmes helyzetet teremt a hatalom számára, amely már nem lesz azzal vádolhatóm, hogy nem is merte saját jelöltjét, Szobjanyint megmérettetni vele.
Az ítélet után Navalnij stábja útján tudatta: nem indul a moszkvai polgármesteri címért.