Vasárnap délelőtt II. Albert lemondott a trónról, fia, Fülöp lesz a belgák új királya. A sokak által sótlannak tartott Fülöpre komoly feladat vár, neki is az egység szimbólumává kell válnia a flamandok és a vallonok között az egyre inkább szakadozás jeleit mutató Belgiumban.
Beatrix holland királynő áprilisi lemondása után rövid időn belül a második európai uralkodó adja át hatalmát utódjának, miután vasárnap II. Albert belga király is aláírta lemondó nyilatkozatát.
Hollandiával ellentétben Belgiumban azonban a váltásnak komoly súlya lehet, hiszen jövő májusban parlamenti választásokat tartanak, amin tovább erősödhetnek a flamand függetlenségpártiak, és így az új királyra akár kínkeserves közvetítői feladatok is várhatnak. Ráadásul a függetlenségpárti és királyság-elleneseken kívül is többen kételkednek a trónt elfoglaló Fülöp uralkodói képességeiben.
Ugyan több tízezer embert várnak az utcákra az ország nemzeti ünnepére időzített királyváltás alkalmából, de az AFP szerint különösebb felhajtás nélküli, visszafogott ünneplésre van kilátás. A kormány a gazdasági válság és megszorítások közepette a királlyal egyeztetve nem irányzott elő a nemzeti ünnepre szánt szokásos összegnél több pénzt az eseményre, és illusztris külföldi vendégeket sem nagyon hívtak Brüsszelbe.
A 79 éves II. Albert húsz évnyi uralkodás után július 3-án jelentette be, hogy lemond trónjáról fia, Fülöp javára. Döntését idős korával és romló egészségi állapotával indokolta. Albert állítólag már korábban, a kormány hivatalba lépésének másnapján távozni akart trónjáról, de akkor még környezete lebeszélte erről, habár az utolsó hónapokban már megindultak a találgatások esetleges távozásáról.
Az akkor már nagyapa, 59 éves Albert 1993-ban lépett trónra, amikor bátyja, a népszerű Baldvin király gyermektelenül halt meg. A gyors autókért és motorokért rajongó Albertet – akivel előfordult, hogy több balesete miatt tolókocsival vett részt egy fogadáson – sokan nem tartották megfelelőnek a trónra, azonban uralkodása húsz éve alatt rácáfolt a szkeptikusokra.
Az 1831-ben I. Lipót által alapított dinasztiában a király szerepe nagyrészt ceremoniális, de a multikulturális társadalom szószólójaként az idegengyűlöletet és a rasszizmust rendszeresen elítélő Albert két évtizeden át fontos kapocs, az egység szimbóluma volt a flamandok és a vallonok között. A 2010-es előrehozott parlamenti választások után aktívan kivette a részét a politikai patthelyzet megoldására tett kísérletekből, folyamatosan tárgyalásra hívta a pártok vezetőit. Ő próbálta a megegyezés felé terelgetni a széthúzó politikusokat, de Belgium így is világrekordot jelentő időt, 541 napot töltött kormány nélkül.
Többen úgy vélik, hogy az elmúlt hónapokban megint felszínre került apasági botránya is közrejátszhatott a lemondásában. Először egy 1999-ben megjelent könyvben merült fel, hogy a királynak az 1960-as években egy házasságtörő viszonyból van egy negyedik gyereke, egy lány. A most 45 éves Delphine Boel néhány hete bírósághoz fordult, és DNS-vizsgálatot követelt, anyja, egy belga arisztokrata pedig a Le Soir napilapnak beszélt állítása szerint 18 évig húzódó viszonyáról a későbbi királlyal. A bíróság őszre napolta a döntést.
A király ugyan nem kommentálta a híreket, de korábban elismerte, hogy voltak problémák az olasz hercegnő Paola Ruffo di Calabriával kötött házasságával. Albert évekig külön élt feleségétől, de aztán rendezték kapcsolatukat.
Albert a héten még körbeutazta a különböző országrészek meghatározó városait, és személyesen búcsúzott el alattvalóitól. A királyi megszólítást egyébként megtartó, leköszönő uralkodó utolsó hivatalos beszédében szombaton egységre szólította fel a belgákat. Albertre emlékezve búcsúzóul ne felejtsük el a Le Soir napilap által még 2007-ben készített vicces videót, amiből kiderül, hogyan próbálta elhessegetni az évek során felmerülő problémákat.
Habár Elio di Rupo miniszterelnök méltatta Fülöp eltökéltségét, amivel már évek óta készült új szerepére, az évek során már sokan megkérdőjelezték, hogy a most 53 éves új király képes lesz-e uralkodni. A meglehetősen sótlannak tartott Fülöpben azért is kételkedtek, mert többször is gondot okozott neki, hogy nagy nyilvánosság előtt beszéljen. Fülöpnél sokkal népszerűbb 40 éves felesége, Matild, aki igazi társasági jelenség, és az ország első belgiumi születésű királynéja lesz.
Fülöp vadászpilóta és ejtőernyős kiképzést is kapott, a belga királyi katonai főiskola után pedig még az Oxfordon és a Stanfordon is diplomát szerzett. Az elmúlt években sorra vezette a gazdasági küldöttségeket különböző országokba. Egyik utolsó útján trónörökösként is gazdasági együttműködésekről tárgyalt Kaliforniában, ahol a Walt Disney stúdiójában Mickey egérrel fényképezkedett.
Többször is felkaptak ugyan lapok trónörökös körüli ügyeket, de komolyabb botrányai nem voltak. 2002-ben például mindössze azzal sikerült felháborodást keltenie, hogy az Ausztráliával a gazdasági kapcsolatok erősítését célzó körút közepén egy hétre egyszer csak elvonult pihenni Tasmaniaba.
2003-ban egy kínai körúton viszont kifakadt a flamand szélsőjobboldali párt, a Vlaams Belang ellen, ami szerinte „meg akarja semmisíteni Belgiumot.” Szavaira, hogy ő mindig is ellenezni fogja az ilyen mozgalmakat, az akkori mérsékelt politikusok is húzták azonban a szájukat, mivel szerintük ezzel csak erősítette a szakadárokat. Fülöpnek egyébként is nehézséget jelenthet, hogy nem túl népszerű Flandriában, ahol túlságosan is frankofónnak tartják, pedig az elmúlt években egyre inkább a megosztottság felé sodródó ország összetartása lesz a legfontosabb feladata.
A probléma lényege, hogy a flamandok közül nagyon sokan alapvető átalakításokat akarnak Belgium államszerkezetében, sokuk függetlenedési vágyát az évtizedes nyelvi és kulturális ellentétek mellett praktikus okok táplálják. Flandria az elmúlt évtizedekben dinamikusan fejlődő régió lett, míg a 20. század elején a Belgiumot az ipari nagyhatalmak közé segítő szén- és vaskohászat fokozatos térvesztésével a valaha még gazdag Vallóniából az elszakadáspárti flamandok szerint költséges potyautas lett – ez érthető is, hiszen Flandria évről évre több támogatást juttat a szegényebb Vallóniának.
A 2010 júniusában tartott előrehozott parlamenti választásokon a függetlenségpárti Bart De Wever Új Flamand Szövetsége (N-VA) lett Flandria és az ország legerősebb pártja, és rögtön előtérbe került az esetleges szétszakadás. Végül elhúzódó patthelyzet és II. Albert közvetítése után a többi politikai erő nagy részét egységbe tömörítve sikerült felállítani egy életképes kormánykoalíciót, amiből a szakadárok így kimaradtak.
Az N-VA azonban a tavalyi helyhatósági választásokon is jól szerepelt, és nem kizárt, hogy tovább erősíti pozícióit jövő májusban. Így az is lehet, hogy Albert a mostani hatalomátadással még időt akart nyerni Fülöpnek, hogy megismerje a politikai erőviszonyokat és a legfontosabb szereplőket, miközben leteszi névjegyét a következő tíz hónapban.
Habár Belgium tényleges szétszakadása nincs napirenden, de szélsőséges esetben az sem kizárt, hogy Fülöp lesz a mai formájában ismert Belgium utolsó királya. A társadalmi és gazdasági problémák mellett ez azért is nagyon könnyen előfordulhat, mivel – a nőket az örökösödésből kizáró törvény 1991-es eltörlése alapján – vasárnaptól már lánya, a 12 éves Erzsébet a trón várományosa, aki egyszer majd az ország első királynője lehet.