Hat évig élt együtt egy halottal egy család Kazincbarcikán, derült ki csütörtökön. Körüljártuk, hogy mennyire ritkák az ilyen esetek, és mi is meglepődtünk, hogy mennyi hasonló történetet találtunk. Az alábbiakban a legérdekesebbek közül szemezgetünk, van, aki három halott testvérével élt együtt, de olyan is, aki az elhunyt szerelme feltámadásában reménykedett. Egy férj a halott felesége mellett aludt, a hasonló esetekben nem tudnak elszakadni a halottól.
Három halottal élt együtt egy 90 éves nő Chicagóban, az egyikük a nyolcvanas évek óta halott lehetett, de csak 2008-ban találtak rá a holttestre. Tele van az internet ilyen és hasonló történetekkel. Közös bennük, hogy többnyire hozzátartozókat, anyákat, feleségeket, testvéreket, élettársakat tartanak maguk mellett az elszakadni nem tudó családtagok. Az elhunytak a felsorolt esetek mindegyikében természetes okból veszítették életüket, és többnyire természetes módon konzerválódtak is.
A három halott testvérével együtt lakó chicagói nő szomszédjai semmit sem tudtak az „eltűnt testvérekről” – a nő azt mondta, hogy egyikük távoli rokonoknál lakik, másikuk pedig agorafóbiás, azaz fél elhagyni a lakást, ezért nem látni őt sosem. A harmadik testvért utoljára a nyolcvanas években látták, valószínűleg róla nem érdeklődtek a szomszédok. A szomszédok közül néhányan ételt is vittek időnként a nőnek, de sosem voltak a lakásban.
Egy kolumbiai nő egy hónapig reménykedett abban, hogy feltámad a 61 évesen elhunyt férje. A nő még az émelyítő szagot is elviselte abban a reményben, hogy volt férje fel fog támadni.
Volt olyan kultúra, ahol az volt a normális, hogy a házba temették el a halottakat. A mai Törökország területén levő ókori városban, Çatal Hüyükben a szokásos temetkezés egészen máshogy nézett ki, mint manapság. A holttestekről eltávolították a húst (mesterségesen, vagy megvárták, amíg lebomlik), ezt követően a csontokat a házakban, az alvóhelyek alatt néhány tíz centiméterrel helyezték el, sokszor magzati pózban. A lakóházakban gyakran helyeztek el koponyákat, és ételt is áldoztak az elhunytaknak.
Nem akarta egyedül nézni a NASCAR versenyeket az a nő, aki a 67 éves barátjának holttestét őrizte meg – a tévé előtt. A 72 éves nő azt mondta, hogy „Nem akartam egyedül lenni. Ő volt az egyetlen fiú, aki valaha kedves volt velem". A nő a férfi halála után is felvette annak biztosításából származó összegeket, ami csalás. „Valószínűleg börtönbe kerülök. Elmondtam nekik az igazat. Nem hazudtam.”
Az egyik legbizarrabb történet Vietnamban esett meg: a feleségét gyászoló férj előbb az elhunyt nő sírján aludt, majd egy alagutat ásott a sír mellé, hogy esőben és szélben is ott tudjon lenni a felesége mellett. A közelben élők és a hatóságok felszólították, hogy hagyja abba ezt, de később kiásta a halott nő testét, hazavitte és egy bábut épített köré. Így minden este meg tudta ölelni, sőt a gyerekei is így tettek lefekvés előtt.
„Olyan ember vagyok, aki máshogy csinálja a dolgait. Nem vagyok olyan, mint a többiek” – mondta a férj. „Csak a feleségem teste távozott, a lelke még mindig köztünk van. Egyáltalán nem félek vele aludni.”
Carl Tanzler, egy amerikai radiológus különös „kapcsolatot” ápolt egy betegével. A 22 évesen tuberkulózisban elhunyt Helennek mauzóleumot épített, és kedvenc spanyol zenéjét játszotta szerenádként, mert a nő lelke így közel került hozzá. Két évvel később Tanzler kiemelte a sírból a nő holttestét és éjjel egy játékkocsin szállította haza. További hét éven keresztül élt a halottal, pótolta a bomló bőrét és a kihulló haját is.
Addig zajlott ez, mígnem a nő rokonai és a hatóságok rá nem jöttek a morbid kapcsolatra. Ezután a férfit bíróság elé állították, de mivel a bűncselekmény elévült, szabadon távozhatott a férfi. Helen sajátosan mumifikált holttestét ezután kiállították, majd egy jelöletlen, titkos helyen lévő sírba temették, hogy elkerüljék a további zaklatásokat.