Bár Edward Snowden szivárogatása óta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a 21. századi Nagy Testvér szinonímájává vált, a szervezet meglepően tehetetlennek bizonyult, amikor saját levelezése került szóba – derült ki Justin Elliottírásából.

A ProPublica portáljának szerzője viszonylag egyszerű dolgott kért a világszerte e-mailek millióiban kutakodó NSA-tól: el szerette volna kérni az ügynökségről műsort készítő National Geographic Channel és az NSA közötti levelezést, hogy az NSA sajtókommunikációs erőfeszítéseiről írhasson.

A levelezés hivatalosan lekérhető az 1966-ban elfogadott, a polgárok információs hozzáférését biztosító rövidítése alapján FOIA-ként ismert törvény révén, ám az NSA arra kérte Elliottot, hogy név szerint jelölje meg a levelek címzettjét – az állami szervezet 30 ezer embert foglalkoztat –, mert az NSA csak név szerint tud a saját e-mailjeiben keresni. „A rendszer kissé elavult” – közölték Elliottal az ügynökségnél.

A Riporterek Határok Nélkül szervezetet képviselő Mark Caramanica szerint az NSA blöfföl. A University of Maryland újságírószakának vezetője, Lucy Daglish szerint azonban kétségtelen, hogy a szövetségi ügynökségek kommunikációs részlegei meglehetősen szerény költségvetéssel működnek. Ám Daglish is úgy véli, hogy ha valahol, akkor az NSA-nál meg kell lennie a pénzügyi forrásnak a digitalizált információk elérését biztosító rendszer fenntartásához.