A III. Birodalmat hozta példaképül a japán kormányfőhelyettes az alkotmánymódosításról szóló vitájában, amelynek lényege, hogy a szigetország szakítana a II. világháború óta tartó, a fegyveres erőket kizárólag védelemre szervező pacifista szemlélettel.

„A weimari alkotmányt észrevétlenül írták újra a náci Németországban. Miért nem sajátítjuk el taktikájukat?” – vetette fel a hét elején egy beszédében Taro Aso. Szavai tiltakozást váltottak ki Kínában és Dél-Koreában is, amely 1910-től a második világháború végéig japán megszállás alatt állt, számtalan történelmi bűn – például megszálló erők számára fenntartott, a helyi nőket prostitúcióra kényszerítő hálózat fenntartása – kíséretében.Ez utóbbival kapcsolatban májusban hangzott el nagy felháborodást kiváltó mondat, az oszakai polgármestertől. Toru Hasimotokame akkor azt mondta, hogy a kényelmet biztosító nők alkalmazása szükséges megoldás volt a második világháború alatt.

Taro Aso – aki korábban kormányfő is volt, jelenleg a pénzügyminiszteri tárcát is vezeti – csütörtökön már szavai félreértelmezéséről beszélt. „Minden nyilatkozatomból egyértelmű, hogy elítélem a nácik akcióit, a weimari alkotmányt illetően is" – idézte a BBC a 73 éves politikust.

Az alkotmánymódosítás komoly vitákat váltott ki a 126 milliós szigetországban. A japán alkotmány szerint a hadsereg csak önvédelemre vethető be, semmilyen vitás kérdés nem rendezhető fegyveres úton. A szigorú pacifista állásponton szeretne változtatni a koalíciós partnerével július óta már a felsőházi többséget is birtokló Liberális Demokrata Párt vezetője. Sinzo Abe kormányfő szerint nemzetibb elkötelezettségű gazdaságpolitikára és határozottabb védelmi-katonai stratégiára van szükség az ország pozícióinak megtartása érdekében.