Megrongálták a vajdasági Csúrogon a szerb-magyar megbékélés jelképének szánt emlékművet, amit június végén a magyar és a szerb államfő jelenlétében avattak fel.

A vajdasági televízió tudósítása szerint a Krisztus-fejet és a glóriát törték le ismeretlenek a június 26-án felavatott kompozícióról. A glóriát egy ismeretlen később hegesztéssel pótolta, de a Jézus fejét mintázó bronzdarab továbbra is hiányzik. A Szarapka Tibor szabadkai szobrász által készített emlékmű egy kőfal előtt apjába kapaszkodó fiút ábrázol.

Az emlékművet a második világháború alatt és után a vajdasági Csúrogon kivégzett ártatlan magyar és szerb áldozatok emlékére emelték a szerb állam anyagi támogatásával. Az avatáson részt vett Áder János köztársasági elnök és Tomislav Nikolic szerb államfő.

Csúrogon a szerbek '44-es bevonulása után a falu teljes magyar és német lakosságát kollektíve háborús bűnösnek nyilvánították, a csecsemőtől az aggastyánig. A férfilakosságot kiirtották, a nőket és gyerekeket a járeki haláltáborba deportálták, ahol a magyarok közül közel még kétszázan haltak meg.

A csúrogi feltáratlan tömegsír helyén szeméttelep volt. A népírtást csecsemőként túlélő Teleki Júlia kezdeményezésére állítottak itt újra és újra keresztet, amit szerb radikálisok minden évben ledöntöttek. A közös szerb - magyar emlékmű ennek az etnikai ellenségeskedésekkel súlyosan terhelt időszaknak kívánt szimbolikusan véget vetni.