Csak néhány európai országban nőtt a szélsőjobb támogatottsága a gazdasági válság kezdete óta – írja Cas Mudde a London School of Economics blogján. Finnország és Magyarország a lista élén, a Jobbikra külön kitér a szerző.

Az írás kétségbe vonja azt a vélekedést, miszerint a gazdasági válság kedvez a szélsőséges pártoknak. Az elméletet a történelmi előzmények mellett a mai Európára is szokták alkalmazni, példaként hozva fel Franciaországot (Nemzeti Front) és Görögországot (Arany Hajnal), ahol szélsőséges pártok nagy sikereket értek el a közelmúltban.

A szerző véleménye szerint a kép mégsem ilyen egyszerű, összeállítása szerint például a huszonnyolc tagország közül nyolcban nincs is számottevő szélsőjobboldali párt, például Cipruson, Írországban, Portugáliában és Spanyolországban, és majdnem annyi országban csökkent a szélsőjobb támogatottsága, mint amennyiben nőtt (9, illetve 11).

Magyarország Finnországgal gyakorlatilag fej-fej mellett vezeti azon országok listáját, ahol nőtt a szélsőjobb támogatottsága 2005 óta (majdnem 15-15 százalékkal, míg Görögországban csak 4,7 százalékkal).

A Jobbikról részletesen is ír a szerző, szerinte a párt „jelentős figyelemre tett szert mind a kutatók, mind a nyilvánosság részéről, bár Orbán Viktor kormányának aggasztó politikája a hátsó ülésre kényszeríti. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a radikális és az extrém jobb közötti vékony mezsgyén helyezkedik el, részben a Jobbik párt képviseli, részben a félkatonai Magyar Gárda.” A szerző szerint a 2010-es választást nem a gazdasági válság határozta meg egyedül, hanem a „Gyurcsány-botrány” is.

A cikk konklúziója szerint „nem jön ki a matek”, vagyis az adatok nem támasztják alá, hogy a gazdasági válság következtében összességében nőtt volna az európai szélsőjobboldali pártok támogatottsága. Európa tehát nem áll a weimari köztársaságéhoz hasonló összeomlás szélén – zárja elemzését a szerző.