Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vittek volna egy Szíriáról szóló határozatot, amivel a britek felhatalmazást adnának minden szükséges intézkedésre a civilek védelmében, de végül nem tűzték napirendre. A kínai és orosz delegáció elhagyta az ülésermet, de szerintük csak azért, mert véget ért a megbeszélés. Miközben egyre jobban érik egy nyugati beavatkozást, Ban Kimun még négy napot kért az ENSZ helyszínen vizsgálódó vegyifegyver-szakértőinek. Közben már ezrek menekülnek a várható légi csapás elől. Törökország, Irak és Izrael készültségben. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint már nincs visszaút, a BT nélkül is végrehajthatják az akciót.
Nagy-Britannia határozattervezettel készült Szíria ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsának New York-i ülésére, de az orosz ellenkezés miatt nem tűzték napirendre a javaslatot. Az orosz külügyminisztérium már az ülés előtt jelezte, hogy korainak tartja egyáltalán tárgyalni is a javaslatról, amíg az ENSZ ellenőrei le nem adják jelentésüket. Szerdán a brit kormány is változtatott álláspontján, és jelezte, hogy egy katonai beavatkozás előtt meg kell ismerniük az ellenőrök véleményét.
Egy órával az ülés megkezdése után az orosz és a kínai delegáció kijött az ülésteremből. Ellenmondásosak a hírek arról, hogy mi történt a megbeszélésen. A Ria Novosztyi egyik forrása úgy tudja, hogy kivonultak, más információk szerint pusztán arról van szó, hogy az ülés végén a kínaiak és az oroszok előbb jöttek ki, mint a többiek. „Semmiféle kivonulásról nincsen szó" - közölték az ENSZ orosz képviseletén. Ennek ellentmond ugyanakkor Szíria ENSZ nagykövete, Bassar Dzsafari nyilatkozata, amely szerint az amerikai, francia és brit delegáció folytatta az ülést. Dzsafari hangsúlyozta, hogy a másik két, vétójoggal rendelkező állandó tag nélkül az ülés érvénytelen.
A David Cameron brit miniszterelnök által javasolt BT-határozatban elítélnék a Bassár el-Aszad szíriai elnök erői által végrehajtott vegyi támadásokat, és „felhatalmazást adna minden szükséges intézkedésre a civilek védelmében". Az ENSZ alapokmányának VII. fejezete alapján lépnének, ami gazdasági szankciók mellett a katonai erő alkalmazását is engedélyezi a béke elleni fenyegetés esetén. Cameron azt írta a Twitteren, mindig úgy gondolták, hogy a BT-nek felelősséget kell vállalnia Szíria ügyében.
A brit nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén egyhangúlag támogatta azt a fölvetést, hogy induljon akció Szíria ellen, de a parlament csütörtökön vitatja meg a kérdést, és kétszer is szavazni fognak a katonai akcióról. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország többek között titkosszolgálati információk alapján is biztos benne, hogy a kormányerők vetettek be vegyi fegyvert előző szerdán Damaszkusz közelében. Oroszország azonban provokációról beszél, és a felkelőket okolja a támadásért.
A brit kormány parlamenti vitára készített határozati javaslatából sajtójelentések szerint az derül ki, hogy London addig nem kíván katonailag beavatkozni, amíg az ENSZ vegyifegyver-ellenőrei nem közlik vizsgálataik eredményét. William Hague külügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy olyan műveletekre kell készülni az Aszad-rezsim vegyifegyver-bevetése miatt, amelyek elrettenőt hatással bírnak.
Moszkva eddig rendre megvétózta az Aszad-rezsim elleni szankciókat a BT-ben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megint kiemelte, hogy szerintük a katonai beavatkozás csak még inkább káoszba taszítaná Szíriát, diplomáciai megoldást sürgetnek.
Ban Kimun ENSZ-főtitkár arra sürgette a BT-t, hogy közösen lépjen a béke érdekében, és azt kérte, hogy a világszervezet húszfős szakértői csapata kapjon időt a vizsgálódásra. A főtitkár bejelentette, hogy a szakértőknek még négy napra van szükségük a helyszíni mintavételekhez. Az ENSZ ellenőrei szerdán folytatták hétfőn elkezdett munkájukat az előző szerdai vegyi támadás helyszínén, kedden ugyanis biztonsági okokból nem dolgozhattak. Az ellenőrök már jártak két kórházban, és mintákat is magukkal vittek vizsgálatra.
Ban Kimun a politikai megoldás fontosságáról beszélt Lahdar Brahiminak, az ENSZ és az Arab Liga Szíra-ügyi megbízottjának. Brahimi szerdán bejelentette, biztosnak tűnik, hogy valamilyen vegyi anyagot vetettek be augusztus 21-én, ami rengeteg áldozatot követelt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bármilyen katonai lépéshez az ENSZ BT jóváhagyására van szükség.
Közben a NATO közleményben ítélte el a vegyifegyver-támadást, és támogatásukról biztosították az ENSZ folyamatban lévő vizsgálatát. A szervezet elítélte azt is, hogy a damaszkuszi vezetés nem tette lehetővé az ENSZ ellenőreinek az azonnali és biztonságos vizsgálatot a támadás helyszínén.
Magyarország megvárja, hogy az ENSZ vegyifegyver-szakértői milyen eredményre jutnak szíriai vizsgálódásuk után, valamint folyamatosan egyeztet a szövetségeseivel, és ezek függvényében alakítja ki álláspontját egy esetleges katonai akcióról, mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia katonai csapást fontolgat, ugyanakkor Cameron megerősítette, hogy a brit kormány eddig nem hozott döntést a beavatkozás formájáról. Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter a BBC-nek megerősítette, hogy készek a támadásra, amennyiben Barack Obama elnök elrendeli az akciót.
Az Egyesült Államok és szövetségesei vizsgálják azokat a lehetőségeket, amikkel az ENSZ BT nélkül is léphetnének, feltehetően humanitárius katasztrófára hivatkoznának. William Hague brit külügyminiszter azt mondta, hogy a nemzetközi közösségnek akkor is kötelessége cselekedni, ha nem fogadnak el határozatot a BT-ben.
A Washington Post szerint az amerikai kormány csütörtökön ismertetheti azokat a bizonyítékokat, melyek alapján a szíriai kormány áll a Damaszkusznál végrehajtott vegyifegyver-támadás mögött. Ez az utolsó olyan lépések egyike, ami megelőzheti a tényleges támadást. Közben az Egyesült Államokban is egyre több képviselő és szenátor szorgalmazza, hogy a Fehér Ház kérjen kongresszusi jóváhagyást az akcióhoz.
Az NBC News-nak egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a BT döntésétől függetlenül, „már túl vagyunk azon a ponton, ahonnan vissza lehetne fordulni". Egy másik forrás azt is jelezte, hogy nem kizáró ok a támadás megkezdéséhez az ENSZ-ellenőrök jelenléte Szíriában. Szerinte könnyedén végrehajthatják az akciót a szakértők veszélybe sodrása nélkül.
Minden korábbinál közelebb került egy esetleges nyugati beavatkozás a szíriai polgárháborúba, névtelen amerikai források szerint akár már csütörtökön indulhat egy korlátozott, főként üzenetértékű légi csapás, ami két-három napig tarthat.
„Szíria meg fogja lepni a támadókat, ahogyan meglepte őket az 1973-as jóm kippúri háborúban is" – állította Váel Nadír al-Haláki szíriai miniszterelnök az állami televízióban. A Guardian szerint több szír pilóta is fogadkozott, hogy kamikázeként élete feláldozásával támadna az amerikai vadászgépekre. A szíriai külügyminiszter-helyettes egyenesen azzal vádolta a nyugati országokat, hogy vegyi fegyverek bevetésére bíztatták a felkelőket, majd a kormányerőket vádolták meg a gáztámadással, hogy ürügyet találjanak a Bassár el-Aszad elnök rezsimje elleni katonai fellépésre.
Szíria ugyanakkor nemcsak a modern légvédelem miatt nem Líbia, a vegyi fegyverek is új dimenziót jelentenek, és a felkelők között sincs elég szövetségesük a beavatkozáson gondolkozó országoknak. Könnyen lehet azonban, hogy a káoszt csak elmélyíti a beavatkozás, hiszen nem világos, ki is venné át Aszad után a hatalmat. Elemzésünket itt olvashatják>>>
Izraelben, a várható Szíria elleni katonai csapás előtt készültségbe helyeznek minden védelmi rakétarendszert. Megkezdték az ország középső részének védelmében egy további állomás kiszállítását. Növelték a katonai készültséget az izraeli rakétavédelem két másik eleménél, a nagyobb hatótávolságú rakéták ellen védő Hec (Nyíl) rendszernél, illetve a közepes hatótávolságú Patriotoknál. Tartalékosokat is behívtak a következő napokra. Törökország és Irak is készültségbe helyezte a hadseregét.
A szíriai rezsim ellen várható katonai csapástól tartva sok ezer szíriai hagyta el otthonát. Egy libanoni határőr szerint huszonnégy óra leforgása alatt mintegy 10 ezren menekültek Libanonba.
Angela Merkel német kancellár és David Cameron telefonbeszélgetésen egyetértett abban, hogy a szír kormány nem maradhat büntetlenül a népe ellen intézett gáztámadás után. Merkel szerdán üdvözölte azt is, hogy London ismét kezdeményezte egy Szíriával kapcsolatos határozat elfogadását az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Cameronnal együtt egyúttal reményüket fejezték ki, hogy a BT egyetértésre jut a gáztámadás következményeiről.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök kizárta szerdán, hogy Lengyelország részt vegyen egy szíriai katonai beavatkozásban, arra hivatkozva, hogy egy ilyen akciónak nem a várt hatásai lehetnek. Lengyelország korábban elkötelezett volt az Egyesült Államok mellett az iraki és afganisztáni hadműveletek esetében is, de már nem akar a területétől távol eső akciókban feltétlenül részt venni.
A francia parlament rendkívüli ülést tart szeptember negyedikén, hogy megvitassa a szíriai helyzetet. François Hollande francia elnök kedden közölte, hogy országa „kész megbüntetni" a szíriai kormányzatot az elkövetett cselekményért. Az elnöknek Franciaországban joga van ahhoz, hogy a nemzetgyűlési képviselők beleegyezése nélkül indítson katonai hadműveletet.
Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Róháni iráni elnök telefonon beszélt, és megengedhetetlen a vegyi fegyver alkalmazása, bármelyik fél részéről is történjék is. A közlemény szerint nem foglaltak állást azzal kapcsolatban, hogy a múlt heti állítólagos damaszkuszi vegyifegyver-támadást melyik fél hajtotta végre.