Üresen állnak Bogotá gyümölcsstandjai és üzemanyaghiány már a tömegközlekedésben is fennakadásokat okoz a kolumbiai fővárosban, a gyümölcs- és zöldségtermesztők és egyéb élelmiszertermelők több mint egy hete tartó országos tiltakozóakciói miatt. Az ország élelmiszertermelésének 70 százalékát adó termelők tiltakozása jól mutatja, hogy a 47 milliós ország hogyan szakad ketté a szegény vidékre és a valamivel jobb életet biztosító városokra.
Az elnök szerint ugyan nincsen az országban agrársztrájk, ám mivel nyilatkozata csak újabb ágazatokat sodort a tüntetők táborába, Juan Manuel Santos végül hajlandó volt leülni képviselőikkel tárgyalóasztalhoz. A tiltakozók szerint problémáik egyik forrása még az előző elnök, Álvaro Uribe által az Egyesült Államokkal és Európával kötött szabadkereskedelmi megállapodásból ered. A szerződés révén könnyebben érkezhetnek be a külföldi termékek, amelyekkel viszont a helyi gyümölcs-, zöldség-, és kávétermelők nem tudják felvenni a versenyt a műtrágya magas kolumbiai ára miatt. Santos ellátogatott a leginkább lázongó Boyacába is, ám hiába tett ígéretet a műtrágya árának dotálására, és hitelek folyósítására, a termelők úttorlaszai továbbra sem tűntek el. Ennek oka, hogy az elnök eljátszotta a bizalmat, miután a tüntetéseket először nem vette komolyan, majd rendőri erővel akarta őket felszámolni.
Jelenleg az ország harmadában zajlanak kisebb nagyobb tiltakozások, ráadásul az elégedetlenség a vidékről átterjedt a városokra is. Mostanra egyesítette a tejtermelőket, a kukorica-, gyümölcs- és burgonyatermesztőket, de a tanárokat és az egészségügyi dolgozókat is.
Az év elején már volt egy hasonló tiltakozási hullám Kolumbiában.Most azonban úgy tűnik, szélesebb társadalmi támogatással bírnak a tiltakozók, részben az ellenük bevetett rendőri erők erőszakos fellépése miatt. A múlt héten Boyaca központjában, Tunjában 50 ezres szolidaritási tüntetést tartottak, a Dél-Amerikában népszerű, úgynevezett "cacerolazo" forgatókönyve szerint. A szó serpenyőt jelent, a tiltakozók lábasokkal és fazekakkal kivonulva vernek minél nagyobb zajt.
A jobbközép kormány szerint a tiltakozást támogatja a szélsőbaloldali FARC is, így a tüntető termelőkre a terroristák szövetségeseiként tekint. Kétségtelen, hogy a tiltakozók követelései jól illeszkednek az ország harmadát ellenőrző Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC) szemléletébe.
Santosnak különösen kellemetlen a tiltakozás időzítése, ugyanis három hónapon belül kellene döntenie arról, hogy indulni kíván-e a következő elnökválasztáson.
„Az ország helyes úton jár, gazdasága példa a világ számára" – idézte Santost a Reuters. Az elnök hozzátette, nincs elég forrása az országnak arra, hogy teljesítse a tiltakozók minden követelését.