Tizenhárom szavazattal utasította el a brit parlament alsóháza egy esetleges az Aszad-rezsim elleni katonai támadás lehetőségét – írja a BBC. A kormányzati indítványra 285-en voksoltak nemmel, míg 272-en támogatták azt.
David Cameron miniszterelnök a szavazás után kijelentette:
Világos számomra, hogy a brit parlament, amely a brit társadalom nézeteit tükrözi, nem akar brit katonai beavatkozást. Megértettem, és a kormány ennek megfelelően fog cselekedni.
A szavazás eredményének ismeretében Philip Hammond brit védelmi miniszter a következőképpen fogalmazott:
Az a várakozásom, hogy az Egyesült Államok más országokkal együtt keresni fogja, miként adjanak választ a vegyi támadásra. Csalódottak lesznek, hogy ebben Nagy-Britannia nem vesz részt. Nem gondolnám, hogy a brit részvétel hiánya bármilyen akciót is megállítana.
Hammond szerint a szavazás feszültségekhez vezethez a brit-amerikai kapcsolatokban.
A szavazás előtt a Labour már korábban benyújtott egy módosító indítványt, miszerint csak akkor induljon katonai beavatkozás, ha a vegyi fegyverek az Aszad-rezsim általi felhasználására „kényszerítű erejű bizonyítékok” állnak rendelkezésre. Ugyan ezt a ház elutasította, Cameron ennek fényében a kormány javaslatát is felhígította, s az ENSZ-ellenőrök által szerzett bizonyítékokhoz kötötte volna a beavatkozást, de a brit honatyák ezt a verziót is leszavazták. Ezt sokak meglepetésként értékelték.
Csütörtökön napközben még nem volt egyértelmű a brit kormány álláspontja, amire Cameron és a kormány egymásnak ellentmondó nyilatkozatai is rávilágítottak. „Elképzelhetetlen volna a katonai beavatkozás abban az esetben, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában elsöprő volna az ellenzék" – nyilatkozta csütörtökön a brit kormányfő, nem sokkal azután, hogy kormánya közölte álláspontját, amely nem fedte teljesen David Cameron szavait.
A közlemény szerint ugyanis a vegyifegyverek bevetéséről szóló egyértelmű bizonyítékok esetén akkor is lehetségesnek tartotta volna London a beavatkozást Szíriában, ha az ENSZ BT – az intervenciót ellenző Moszkva és Peking vétója miatt – nem tud erről határozatot hozni.
London szerint hivatkozási alapot a Szíriában kialakult humanitárius katasztrófa adhatott volna és az a nemzetközi jogsértés, amit a szíriai vezetés követett el a vegyi fegyverek bevetésével.
Barack Obama akkor is kész a beavatkozásra, ha a brit parlament elutasítja az akcióban való részvételt – mondták a The New York Timesnak amerikai kormánytisztviselők. Mindeközben a Kongresszus egyre nyugtalanabb, az ENSZ BT felhatalmazása pedig valószínűleg nem fog megszületni.
A Szíriára mérendő amerikai csapás valószínűleg nem csak a fővárosban elhelyezkedő objektumokra terjed majd ki, annak fókuszába az Aszad-rezsim vegyi fegyvereit célba juttató eszközök kerülnek majd – közölte csütörtökön honlapján katonai forrásokra hivatkozva a Fox News hírtelevízió.
A tervezett amerikai támadás – a Barack Obama elnök számára a Pentagon által előkészített elképzelések alapján – egyaránt célba veszi majd a szíriai parancsnoki és irányítási rendszer Damaszkuszban található objektumait, valamint a szíriai fővárost övező hegyekben elhelyezett tüzérségi állásokat és a rövid hatótávolságú rakéták kilövőállásait is. Bassár el-Aszad elnök palotája és a minisztériumi épületek – amelyek nagy részét egyébként már evakuálták – a Fox forrásai szerint nem tartoznak a célpontok közé.
A műveleteket várhatóan a közel-keleti és a közép-ázsiai térségért felelős amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) irányítja majd. A „szűkre szabott” katonai akció elindítása az amerikai fegyveres erők parancsnoka, az elnök döntésére vár. Obama elnök azonban még nem határozott ebben a kérdésben. Jelenlegi állás szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa – Oroszország és feltehetően Kína ellenállása miatt – nem fogja jóváhagyni a Szíriával szembeni katonai fellépést. Az Egyesült Államok fontos szövetségesei – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – közölték, hogy meg kívánják várni a világszervezet jelenleg az arab országban tartózkodó ellenőreinek jelentését. Az ENSZ szakértői szombaton utaznak el Szíriából.
A Fox News értesülései szerint Izrael, noha felkészült erre a lehetőségre is, nem igazán számít arra, hogy egy Aszad-rezsim ellen indítandó amerikai katonai akció esetén Szíria, Irán vagy a Teherán által támogatott fegyveres csoportok részéről támadás érné. Izraeli részről ugyanakkor úgy vélik, hogy a túlzott késlekedés esetén „erodálódna” az esetleges amerikai csapás „legitimitása”.