Az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta annak a kilenc országnak a listáját, amelyek jelezték az USA felé, hogy támogatják a katonai beavatkozást Szíriában. Az azonban nem derült ki, hogy mely állam ajánlott fel katonai segítséget is. Ha az amerikai kongresszus Szíria megtámadása mellett dönt a jövő héten, Ausztrália, Albánia, Koszovó, Románia, Lengyelország, Franciaország, Kanada, Törökország és Dánia támogatni fogja az akciót.
„Sok magánbeszélgetés folyik arról, hogy melyik ország milyen módon venne részt az akcióban, legyen az katonai, anyagi vagy morális támogatás" – mondta Jen Psaki az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Mindeközben a G20-ak találkozójára érkező David Cameron brit kormányfő bejelentette, hogy Nagy-Britanniának újabb bizonyítékai vannak a damaszkuszi vegyifegyver-támadásról. Brit tudósok a Porton Down-i laboratóriumokban elemeztek a szíriai fővárosból származó különböző mintákat. Cameron a BBC-nek azt is kifejtette, hogy Nagy-Britannia továbbra is kulcsszerepet játszik majd a Szíriáról szóló nemzetközi vitában, annak ellenére, hogy a parlament leszavazta a brit részvételt az esetleges támadásban.
Korábban olyan hírek is megjelentek a sajtóban, hogy a civilek ellen bevetett vegyi fegyvereket, illetve az azok célba juttatásához szükséges eszközöket Oroszország szállította Szíriának. A Kremlt sokkolta ez a feltételezés, amelyet Szergej Ivanov, az államfői hivatal vezetője őrültségnek nevezett.
Míg a világpolitikai nagyhalak Szentpéterváron tárgyalnak egyebek mellett Szíria jövőjéről is, a Visegrádi négyek külügyminiszterei videókonferencián egyeztettek a témában a külügyi tárcavezetők pénteken kezdődő vilniusi találkozója előtt. A vilniusi eseményen részt vesz majd John Kerry amerikai külügyminiszter is.
Kizárólag Bassár el-Aszad szíriai elnök és a rezsim néhány befolyásos tagja adhat parancsot a vegyi fegyverek használatára. A parancs ezután a vegyi program felügyeletével megbízott Tudományos Tanulmányok és Kutatások Központjához (CERS) kerül, de párhuzamosan a vezérkari főnök is megkapja, és dönt a célpontokról, illetve a bevetendő fegyverekről, áll a titkosítás alól feloldott francia hírszerzési információkban, amiket a Francia Nagykövetség tett közzé.
A francia megállapítások szerint Aszad rezsime már áprilisban is bevetett szaringázt az ellenzék ellen, és arra a következtetésre jutottak, hogy augusztus 21-én is használtak vegyi anyagokat a hagyományos fegyverek mellett. A vegyi anyagokat SCUD rakéták, M600 rakéták, SS21 rakéták vagy 302 és 320 mm-es tüzérségi rakéták segítségével is célba juttathatja.
A francia dokumentumban megállapítják, hogy az augusztus 21-i kombinált támadást egyedül a szír rezsim rendelhette el és vezényelhette le. Több forrásuk is jelentette a legismertebb rakétáktól és bombáktól különböző tüzérségi rakéták használatát, technikai elemzéseik pedig megerősítették, hogy a rakétamaradványokon elvégzett vizsgálatok vegyi anyagokra utaltak.
Azt írják, hogy a rezsim ebben az időszakban tartott az ellenzék Damaszkusz elleni komoly támadásától. A francia szolgálatok feltételezése szerint a kormányerők a támadással biztosítani akarták a főváros ellenőrzéséhez szükséges stratégiai pontokat.
A francia illetékes hatóságok vér-, vizelet-, talaj- és lőszermintákat gyűjtöttek a Szarakebben és Dzsobarban áprilisban elkövetett támadások helyszínein talált áldozatoktól, az elvégzett elemzések pedig megerősítették a szaringáz használatát. Szarakebnél egy helikopter repült át a város felett és apró lőszereket lőtt ki, amik fehér füstöt bocsátottak ki, ebben lehetett a szarin.
Mint írják, ez a két támadás és az augusztus 21-i megerősítik, hogy a szíriai rendszer tudatosan lépte át a küszöböt. A francia szolgálatok információik alapján attól tartanak, hogy újabb vegyi támadást is végrehajthat a rezsim. Az augusztus 21-i támadásról készült 47 eredeti videofelvétel módszeres technikai elemzésével elvégezték az áldozatok számának első becslését, ez alapján 281 halottat vettek számba.