Hivatalosan nem része a programnak, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy az alapvetően globális gazdasági kérdések megvitatására létrejött G20 ma kezdődő, kétnapos találkozóján a szíriai helyzet lesz a fő téma. Az EU és a világ 19 legnagyobb gazdaságát tömörítő klub szentpétervári találkozóján kénytelen lesz összefutni Barack Obama és a házigazda Vlagyimir Putyin is, noha az amerikai elnök korábban lemondta a fórum közelébe időzített moszkvai vizitjét.
Hogy a szíriai kérdéskör végleg mindent lesöpörjön az asztalról Szentpéterváron, csütörtökön kiderült, hogy az ENSZ-főtitkár szíriai ügyekben illetékes különmegbízottja is az orosz városba utazik pénteken. Lahdar Brahimi feladata az lesz, hogy mielőbb rábírja a vezető országokat a Genfbe megálmodott Szíria-konferencia megszervezésére.
A rendezvényről még május elején állapodott meg John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, ám a moszkvai találkozón áttörésként értékelt megegyezésnek mindeddig nem sikerült érvényt szerezi: a konferencia időpontja az elmúlt négy hónapban folyamatosan tolódott, most októberi időpontban bíznak. A damaszkuszi vezetés korábban jelezte, hogy kész a részvételre, ám a Bassár al-Aszad rezsimje ellen felkelt lázadók erre csak azzal a feltétellel lettek volna hajlandók, ha a szíriai elnök előtte lemond hatalmáról. A Washington támogatását élvező ellenzékiek egyelőre nem álltak el ettől az előfeltételtől.
A konferenciáról szóló konkrétabb megállapodás befolyásolhatja a szíriai katonai beavatkozás körüli, a nemzetközi közösséget élesen megosztó terveket. A Fehér Ház korábban egyértelműen a katonai intervenciót támogatta, ám Barack Obama óvatosan visszalépett, kongresszusi jóváhagyást kérve a tervhez, amire egyébként az alkotmány nem kötelezné.
A múlt héten még úgy tűnt, Washington kész lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása híján is beavatkozni – a testület az orosz és kínai vétó miatt nem jutott dűlőre –, ám a lendületet megtörte, hogy a brit parlament David Cameron kormányfő kezdeményezését elutasítva úgy döntött, távol maradna egy olyan katonai akciótól, amelyet nem támogat az ENSZ BT. Washington mellett így csak Párizs mutatkozott késznek a katonai részvételre. Az már azonban bizonyos, hogy ha sor is kerül hadi cselekményekre külföldi erők részéről, az akció korlátozott lesz, amerikai katonák nem fognak partra szállni, és semmiképp sem válik a közel-keleti országból egy második Irak, ahol az amerikai erők tíz évre lekötik magukat.
A bár a G20 1999-ben alakult, először 2008-ban jöttek össze nagyszabású fórumon a tagországok, és évente csak 2011 óta tartanak találkozókat.
A G8 mintájára létrejött, hosszú távon annak helyébe lépő klubban 19 ország és az EU foglal helyet. Bár a gazdaság mérete meghatározó, a GDP-ranglista alapján nem pont az első 19 vált taggá.
Kimarad belőle a névértéken számítva 660 milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Svájc, a 836 milliárdos Hollandia, az 1400 milliárd dolláros Spanyolország, de benne van 448 milliárddal Argentína, ellentétben a huszonnegyedikként számon tartott, 514 milliárd dolláros GDP-t felmutató Lengyelországgal.
Nem kapott helyett a 22. helyen álló, 521 milliárd dolláros GDP-vel rendelkező Irán, viszont ott lehet Dél-Afrika, a maga 408 milliárd dolláros GDP-jével.
A G20 a világ GDP-jének 90, a Föld lakosságának kétharmadát tömöríti.
Tagjai: az EU, Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország, Németország, Olaszország, Törökország, Szaúd-Arábia, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Kanada, Brazília, Mexikó, Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika
Németország korábban jelezte, hogy nem kíván részt venni a katonai akcióban. Helyette a nemzetközi konszenzus megteremtését szorgalmazta Angela Merkel. A kancellár reményei szerint ez a G20 találkozóján elérhető lesz.
Az orosz fél számos ellenérve mellé – miszerint vitatható, hogy Aszad valóban követett el vegyi fegyveres támadást a felkelőkkel és a civilekkel szemben, valamint, hogy szélsőséges rezsim jöhet létre Aszad után a felkelők révén, elmélyítve a káoszt a térségben – újabbat hozott fel a külső erők katonai beavatkozásával szemben. Az orosz külügy szóvivője szerint ugyanis atomszennyezés lehet a következménye az esetleges bombázásnak. „Katasztrófához vezetne, ha bombatalálat érné a Damaszkusz közelében fekvő miniatűr atomreaktort" – idézte a Roszbalt hírügynökség Alekszandr Lukasevicset.
Ugyanakkor Vlagyimir Putyin korábban jelezte: lehet szó katonai beavatkozásról, de csak akkor, ha ez az ENSZ BT jóváhagyásával történik. (Ehhez elég, ha a vétójoggal rendelkező öt állandó tag valamelyike csupán tartózkodik. Oroszország – még Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt – így tette lehetővé 2011-ben a nemzetközi beavatkozást Líbiában is.)
Putyin a fórum alatt találkozik a kínai államfővel is, és természetesen az orosz elnök Hszi Csin Pinggel is megtárgyalja a szíriai helyzetet. Peking és Moszkva a kérdésben közös nevezőn állnak, hiszen korábban mindketten megvétózták az ENSZ BT-ben a nemzetközi katonai intervenciót.