Egyre biztosabb, hogy mégsem nyílik meg az erdélyi Verespatakon 2016-ban a cianidos technikával működő arany- és ezüstbánya. A sorozatos tüntetések, az uniós ellenszél és a politikai megegyezés hiánya miatt Victor Ponta miniszterelnök is kihátrált a projekt mögül, miközben a tervezetet kedden a román szenátus két szakbizottsága is visszadobta.
Az augusztusban elfogadott törvénytervezet növelné az állam részesedését a majdani haszonból és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást. A kanadai többségi tőkével létrehozott Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni.
A beruházásellenes demonstrációk egyértelműen befolyásolták a kormány álláspontját. A tüntetők szeptember eleje óta követelik, hogy a parlament utasítsa el a Verespatak-törvénytervezetet, váltsák le a jogszabályt kezdeményező minisztereket és tiltsák be a cián használatát Romániában. Bukarestben még kedden is sokezren, Kolozsváron több mint ezerötszázan demonstráltak a beruházás és a bukaresti kormány törvénytervezete ellen.
Azután vált világossá a politikai elit visszavonulása, hogy Crin Antonescu, a kormányzó Szociálliberális Szövetség társelnöke hétfőn már a törvénytervezet elutasítását javasolta. Ezután Victor Ponta miniszterelnök is azt mondta, hogy a román parlament el fogja utasítani az aranybánya-projektet.
A bányanyitás téma az Európai Parlamentben is. Magyar részről az EP strasbourgi ülésén Bánki Erik fideszes, Tabajdi Csaba MSZP-s és Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő is a bánya engedélyezése ellen szólalt fel. A technológiában rejlő veszély és a környezetszennyezés határokon átnyúló jellege miatt a legtöbb uniós tagállam betiltotta a cianidos aranybányászatot.
Eközben a remélt munkahelyek miatt a bánya környékének települései a bánya érdekében lépnek fel. A bányanyitást támogató memorandumot írt alá a verespataki bányásznapi ünnepségen ötven közeli település polgármestere.
„Nem tudni, kik pénzelik azokat a civil szervezeteket, amelyek félrevezették a közvéleményt, és rávették a jóhiszemű embereket, hogy Verespatak jövője ellen tüntessenek. Ők nem értik, hogy valójában most van környezetszennyezés Verespatakon, amit egy korszerű technológiájú bányászati tevékenység felszámolna” – mondta Verespatak polgármestere. A bánya szimpatizánsai régóta azzal vádolják az ellenzőket összefogó egyesületet, hogy valójában a Soros Alapítvány áll mögöttük, melynek valódi célja, hogy a milliárdos üzletember felvásárolhassa a kanadai céget.
A helyiek megosztottak az újbóli bányanyitás kérdésében, a faluban emiatt súlyos feszültség alakult ki – mondja a térségben kutató Luminiţa Mandache. A bánya részben a mai falu helyén valósulna meg. Jónéhányan éltek a lehetőséggel és az ingatlanjaikért a beruházótól kapott pénzből lakást vásároltak a közeli városokban vettek lakást, de persze sokan remélnek munkahelyeket is a beruházástól.
A Ceaucescu-érában a bányászok magasabb jövedelme miatt a település relatíve jó helyzetben volt, azonban a kilencvenes években a kitermelés már súlyosan veszteségesen működött, az állami bánya bezárása után pedig magas munkanélküliség alakult ki a környéken. A falukép a beszámolók szerint ma lehangoló, a tervezett projekt miatt évek óta nincsenek új építkezések.
Az ellenzőket a helyi Alburnus Maior egyesület képviseli. A környezeti veszélyekre fókuszálva a Greenpeace segítségével hatékony internetes kampányt végeznek már évek óta. Közvetlen céljuk az volt, hogy nyomást helyezzenek a finanszírozó Világbankra és az Európai Unióra, hogy azok ne támogasság a projektet. Ők kezdeményezték, hogy Verespatak felkerüljön az Europa Nostra veszélyeztetett emlékeket tartalmazó listájára a település alatt húzódó, részben már a római korban is használt 150 kilométernyi bányafolyosó-hálózat miatt.
Ponta ugyan kilátásba helyezte, hogy a román állam kártérítést fog fizetni a vállalatnak, ez az nem biztos, hogy megmenti a beruházásra idáig nagyjából félmilliárd dollárt költő kanadai céget: a Gabriel Resources részvényei a kormányzati bejelentés után összeomlottak a kanadai tőzsdén.