Az atommeghajtású Pjotr Velikij (Nagy Péter) rakétacirkáló és kísérőhajói megérkeztek az Új-Szibériai-szigetekre – jelentette be Arkagyij Bahtin védelmi miniszterhelyettes.

Mindörökre visszatértünk az Északi-sarkvidékre

– mondta.

A politikus nyilatkozata szerint az orosz katonai jelenlét felújítása az első szakasza a Vlagyimir Putyin elnök által bejelentett tervnek, amely a tengerhajózási útvonalak bővítését irányozza elő. A járőröző hadihajók egyúttal a partok védelmét is szolgálják. Az Északi flotta a jövőben a Ferenc József-föld és Novaja Zemlja között fog szolgálatot teljesíteni.

A Szovjetunió felbomlása után Moszkva beszüntette hadihajóinak járőrözését az Arktisz térségében.

Az Északi-sarkvidék ásványkincseire öt, a térséggel határos ország (Dánia, Kanada, Norvégia, Oroszország, Egyesült Államok) is igényt formál. Putyin többször javasolta, hogy az Arktiszra vonatkozó területi igényeket nemzetközi törvények alapján rendezzék. Azt is világossá tette, hogy hazája szükség esetén kész katonai erővel érvényt szerezni a nyersanyagkincsre támasztott követelésének.

Orosz tudósok kutatásokat végeznek azzal a céllal, hogy bebizonyítsák: országuk szárazföldi talapzata olyan mélyen benyúlik az Arktiszba, hogy Moszkva még az Északi-sarkra is igényt formálhat.

Oroszország 2001 óta szorgalmazza, hogy az ENSZ ismerje el orosz felségterületként az Arktisz kétharmadát és benne magát az Északi-sarkot is. Az orosz jogigény jelképes megerősítéseként orosz tudósok 2007. augusztus elején két mini-tengeralattjáróval lemerültek az Északi-sarknál, és titánból készült nemzeti zászlót rögzítettek a tengerfenékhez.

Itt olvashat arról bővebben, hogy miért az Északi-sarkvidék a világ legújabb vadnyugata. Státuszáról nem rendelkeznek nemzetközi egyezmények, a határok kirajzolatlanok, a jégpáncél alatt pedig ott lapul a világ feltételezett földgáztartalékainak negyede és egy jó adag kőolaj is.