Az ENSZ Fogyatékosügyi Bizottsága elmarasztalta Magyarországot a fogyatékos személyek választójogának megsértése miatt. A bizottság kimondta, hogy az Alaptörvény hátrányosan megkülönbözteti a fogyatékos embereket, amikor lehetővé teszi, hogy a gondnokság alá helyezett állampolgárok választójogát egyedi bírósági ítélet révén korlátozzák.
A korábbi szabályok szerint ha valakit a bíróság gondnokság alá helyezett, az automatikusan elveszítette választójogát. Miután az Emberi Jogok Európai Bírósága a K.A. kontra Magyarország ügyben 2010-ben elmarasztalta hazánkat a szabályozás miatt, a 2012-ben hatályba lépő Alaptörvény már egyedi elbírálást követelt. A gondnokság alá helyezési eljárás során a bíróságnak külön ügycsoportként kell döntenie a választójogról. Ez a szabályozás ugyan érzékenyebb a korábbinál, azonban ez is sérti a nemzetközi jogot – derül ki az ENSZ által szeptember 20-án közzétett döntésből.
A jelenlegi döntés a Bujdosó kontra Magyarország ügyben született, amelyben öt értelmi fogyatékossággal élő személy sérelmezte, hogy fogyatékosságuk miatt nem vették fel őket a választói névjegyzékbe. Az ügyet a magyarországi székhelyű Központ a Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítvány indította.
Verdes Tamás, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) fogyatékosügyi programvezetője az Indexnek elmondta: a bizottság tavaly ősszel készített országjelentésében egyszer már felhívta a figyelmet a magyar választójog e visszásságára, de a jogalkotó mindeddig nem jelezte, hogy módosítana a jogsértő alaptörvényi szabályozáson.
Az ENSZ Bizottság szerint nem az a lényeg, hogy a fogyatékos emberek választójogáról egyedileg döntenek-e, hanem az elfogadhatatlan, hogy valakinek a választójogát azért korlátozhatják, mert fogyatékos. Az ENSZ bizottsága továbbá rámutat arra is, hogy Magyarországon semmilyen standardizált mérőeszköz nem áll rendelkezésére, ezért a szakértők sem tudják, hogy mihez viszonyítsanak. Az ENSZ arra szólítja fel Magyarországot, hogy módosítsa az Alaptörvényt.
Az ilyen esetekben illetékes bizottság (CRPD, vagyis a fogyatékkal élők jogaival foglalkozó testület) állapítja meg a jogsértést és azt, hogy az adott tagállam jogrendszere vagy joggyakorlata sérti-e az ezzel kapcsolatos egyezményt.
Ekkor felhívja a tagállamot, hogy vizsgálja felül a törvényeit, és (ahogyan a jelen esetben is) felszólítja, hogy fél éven belül számoljon be arról, hogy mit tett.
Most fél évet adtak rá, hogy módosítsák az Alaptörvényt. Verdes elmondta: ha ezt a magyar állam nem teszi meg, akkor nem tesz eleget a kötelességének, de ennek nincsen szankciója.
Jelenleg több mint 50 ezer személy áll gondnokság alatt Magyarországon: értelmi fogyatékos, mentális zavarokkal élő és idős személyek érintettek.