A brazil rendőrség szerdán paprikaspray-vel oszlatta fel Brazíliavárosban azt a feldühödött indián-csoportot, mely a Kongresszus épületének megrohamozására készült – írja a Reuters. A nagyjából ezer őslakos ekkor már második napja tüntetett az ellen, hogy a farmerek lassan, de biztosan birtokba veszik azokat a földeket, melyek jog szerint az ő tulajdonuk lenne, a politikusok pedig alkotmánykiegészítéssel próbálnak ennek megágyazni. A tüntetést az őslakosok jogait rögzítő brazil alkotmány 25. évfordulójára időzítették.
A brazíliavárosi megmozdulás egy, az egész országot átfogó tiltakozássorozat része volt, melynek keretében kormányzati épületeket foglaltak el, és autópálya kereszteződéseket zártak le az indiánok és az őket támogató jogvédők. Ez utóbbi óriási dugókat okozott, különösen az olyan metropoliszokban, mint Sao Paolo vagy Salvador da Bahía.
Az indiánok a politikusokra azért is különösen haragszanak, mert a természeti kincsekben gazdag tagállamokban szinte nemzeti sportnak számít a védett területek vaskos kenőpénzekért való kiárusítása fakitermelés/bányászat/marhalegeltetés céljára.
„Rengeteg földet elvesztettünk, és ami maradt, azt is el akarják venni tőlünk” - mondta a Mato Grosso állam Xingú rezervátumából érkezett Mayalú Txucarramae, a Kayapó törzs egyik ifjú vezére. A többi tüntetőhöz hasonlóan ő is tollakat tűzött hajába, arcát harci színekkel festette ki, sőt, még lándzsával és íjjal is felfegyverkezett.
A harci viselet és a minisztériumok előtt lejtett harci táncok nem csak PR-elemek voltak, mert az indiánok, felhergelve magukat, támadást intéztek a törvényhozás épülete ellen. Ezt a rendőrség paprika-spray-vel simán visszaverte.
Az 1988-as brazil Alkotmány elismeri az őslakosok jogát a hagyományos életvitel folytatásához, ezen kívül kijelölt mintegy 672 darab teljes háborítatlanságot élvező „Bennszülött Területet”, ami összesen 1 105 258 négyzetkilométert fed le – ez az ország összterületének 13 százaléka. A ritka faanyagokban és ásványkincsekben gazdag területre azonban így is gyakran szemet vetnek egyes cégek, a helyi- és szövetségi politikusok pedig gyakran partnerek a kizsákmányolásban.
A brazil parlament alsóházában ráadásul már előkészületben van az alkotmány kiegészítése, ami némiképpen gyengítené az őslakosok jogait. A tüntetés leverése ellenére az alsóház alelnöke, Andre Vargas megesküdött az indiánoknak, hogy meggátolja a jogaik gyengítését. Henrique Eduardo Alves házelnök pedig elhalasztotta az alkotmánykiegészítést tartalmazó indítvány tárgyalását. Az ügyben természetesen Dilma elnökasszony is megszólalt, ő a Twitteren jelentette be, hogy nem támogat semmiféle kiegészítést.
Az indiánok azonban nem nagyon hisznek a halasztásban és az ígéretekben, Mayalú Txucarramae a Reuters tudósítójának ki is jelentette, hogy „csak jobb színben akarnak feltűnni”, mert ajúniusi óriástüntetések óta a brazil társadalom sokkal érzékenyebbé vált a jogsértésekre és szociális igazságtalanságokra.