Kijavította a horvát parlament az EU-s elfogatóparancsról szóló törvényt, így eleget tett az Európai Bizottság kérésének. Hernádi Zsolt Mol-elnök ellen ilyen elfogatóparancsot adtak ki a horvátok, de a törvény hibája nem érinti az ő ügyét.

A „Lex Perkovic”-nak is nevezett törvény, amely az EU-s elfogatóparancsról szóló szabályokat ültette át a horvát jogba, az Európai Bizottság szerint sértette az uniós jogot, mert csak a 2002. augusztusa után elkövetett bűncselekményekre kellett alkalmazni, az ennél korábban elkövetett bűncselekmények miatt Horvátországnak nem kellett kiadnia senkit sem.

Azért állhatott érdekében a horvátoknak a szabály ilyen megfogalmazása, mert így nem kellett volna kiadniuk Josip Perkovicot, a jugoszláv titkosszolgálat egykori tisztjét a német hatóságoknak. Németország szerint 1983-ban ő adta ki a parancsot, hogy jugoszláv titkosügynökök öljenek meg egy NSZK-ban élő jugoszláv-horvát emigránst. A horvát szabály korábban kizárta, hogy a szerb-horvát háború idején (1991-1995) elkövetett bűnökért keresett embereket ki kelljen adni.

A horvát törvények hibája miatt az ország ellen eljárást is indított az Európai Bizottság, de a horvát kormány később megígérte, hogy „feltételek nélkül összhangba fogják hozni a törvényt az európai joggal." Az igazságügyi miniszter azt mondta, hogy kiiktatják a jogszabályból a 2002. augusztus 7-i időkorlátot, és a bűncselekmény elkövetésének időpontjára tekintet nélkül lehetővé teszik a kiadatást. Ezt a változtatást a lehető leghamarabb, de legkésőbb a jövő év első napján hatályba akarják léptetni.

A horvátok ráadásul az EU-csatlakozás előtt néhány nappal írták bele a törvényükbe a korlátozást, amiről nem egyeztettek az uniós szervekkel.