A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) kapta a 2013-as Nobel-békedíjat, jelentette be az elismerést odaítélő öttagú bizottság elnöke. A bizottság az indoklása szerint nem kifejezetten az OPCW Szíriában játszott szerepét, hanem az első világháború óta bevetett vegyi fegyverek megsemmisítéséért végzett évtizedes munkát ismerte el. A szervezetet még a február eleji határidőig, a Damaszkuszhoz közeli, augusztus 21-i vegyi támadás előtt jelölték a díjra.
A bizottság gyakran arra használja a díjat, hogy vitát kezdeményezzen egy adott kérdésben, amivel aztán szerintük közelebb kerülhetünk a béke eléréséhez. A mostani döntés ugyanakkor egyértelműen arra is reflektál, hogy a vegyi fegyverek bevetése miatt az elmúlt hónapokban közel került a világ egy külföldi katonai beavatkozáshoz Szíriában, de végül az oroszok javaslata alapján, éppen az OPCW égisze alatt megkezdték a készletek leszerelését.
A szervezet szakértői vasárnap jelentették be, hogy megkezdték a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítését. November 1-jéig fel kell deríteniük a tömegpusztító fegyverek gyártásához szükséges eszközöket, utána az ellenőröknek kilenc hónap alatt kell levezényelniük az ezer tonnásra becsült szíriai vegyifegyver-készlet teljes felszámolását.
Szíria is csatlakozik a vegyi fegyverek használatára vonatkozó korlátozást előíró Vegyifegyver-tilalmi egyezményhez (Chemical Weapon Convention, CWC). Az 1993-as dokumentumot az egész világon csak hat állam nem írta alá, és nyolcan vannak azok, akik nem ratifikálták az egyezményt. A ratifikációhoz Burma (Mianmar) és Izrael nem járultak hozzá; a megállapodást Angola, Észak-Korea, Egyiptom, Dél-Szudán és Szíria nem írta alá.
Az először 1901-ben átadott Nobel-békedíjat azok kaphatják, akik „a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért." A díjazottat most jelentik be, de az elismerést hivatalosan csak december 10-én adják majd át Oslóban.
A február eleji határidőig rekordot jelentő, 259 jelölés érkezett a norvég bizottsághoz, 50 szervezetet is jelöltek. Általában személyek kapják a díjat – előzetesen azt találgatták, hogy a tálibok által fejbe lőtt pakisztáni lány, a nemi erőszak áldozatain segítő kongói orvos vagy emberi jogi aktivisták kaphatják a kitüntetést –, de az elmúlt évtizedekben többször is előfordult már, hogy valamilyen szervezetet tüntettek ki, tavaly például az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat.
A Nemzetközi Vöröskereszt például már kétszer, 1917-ben és 1944-ben is megkapta az elismerést a két világháború alatt végzett munkájáért, 1963-ban pedig A Vöröskereszt Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével megosztva díjazták. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége 1954-ben és 1981-ben is Nobel-békedíjas lett. 2005-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és akkori vezetője, Mohamed el-Baradei kapta a díjat, míg legutóbb 2007-ben díjaztak szervezetet, akkor a klímaváltozással foglalkozó kormányközi szervezet Al Gore-ral megosztva kapta az elismerést.
A 2011-es Nobel-békedíjat megosztva Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnöknek, Leymah Gbowee libériai aktivistának és a jemeni Tavakkul Karman újságírónak és nőjogi aktivistának adták. 2010-ben Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzéki kapta a díjat, akinek életét nem sokban változtatta meg az elismerés, azóta is 11 éves börtönbüntetését tölti, amiért segített egy reformokat követelő dokumentum elkészítésében. 2009-ben Barack Obama amerikai elnököt díjazta a bizottság.