Közel 24 évvel az 1989-es romániai forradalom után született jogerős ítélet a Kézdivásárhelyen meglincselt Aurel Agache milicista őrnagy perében. A bírói testület elévültnek nyilvánította az ügyet és elutasította az Agache-család kártérítési igényét a halált okozó ütlegeléssel vádolt Paizs Ottó leszármazottaival szemben.

A legfelsőbb bíróság honlapján október elsejei keltezéssel közölt ítéletről a Háromszék napilap számolt be pénteki számában. Frunda György ügyvéd-politikus, aki korábban közel egy évtizeden át védte az Agache-per kézdivásárhelyi vádlottjait, azt mondta: noha a legfelsőbb bíróság "ködben hagyta" az ügyet, az időközben elhunyt Paizs Ottó mégis ártatlannak tekinthető, hiszen a végső ítéletben nem állapították meg a bűnösségét.

A több mint két évtizedes pereskedés során a román legfelsőbb bíróság 2001 márciusában már hozott egy jogerős ítéletet. Akkor öt személy számára szabott ki halált okozó testi sértés miatt hét és három év közötti börtönbüntetést. Az elítéltek közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönözték be, a többiek külföldre menekültek.

Mind az elítéltek, mind az Agache család képviselői (ez utóbbiak a per elhúzódása miatt) az Európai Emberjogi Bírósághoz fordultak az ítélet után. A strasbourgi testület mindkét kereset alapján elmarasztalta és kártérítés fizetésére kötelezte a román államot.

A strasbourgi ítélet nyomán az időközben Magyarországon elhunyt Paizs Ottó leszármazottai kérték a perújrafelvételt. Ennek a pernek a végén született az október elsejei jogerős ítélet, amely elévültnek tekinti az ügyet.

A román média az évtizedek során az Agache-ügy etnikai jellegét hangsúlyozta, Aurel Agachét többnyire a székelyföldi magyarok által kegyetlenül meggyilkolt román hősként mutatták be. A Ceausescu-diktatúra rettegett milicista őrnagyát a román állam post mortem alezredessé léptette elő.

Agache Aurel Kézdivásárhelyen sokan ismerték. Korabeli tanúvallomások szerint a Ceaușescu-érában törvénytelen házkutatásokat tartott, a megfélemlített emberektől pénzt és ékszert vett el. Amikor 1989. december 22-én a rádióban elhangzott, hogy a diktátor elmenekült, az emberek Kézdivásárhelyen feldúlták az Agache család házát és a milícia épületét is. A tömeg az ott talált fegyvertelen rendőröket ütlegelni kezdte. A már ekkor súlyosan sérült Agache kimenekült az utcára, de ott is megverték.

Akkor tudott tovább menekülni, amikor két magyar közbelépett. Agache ezután egy gyógyszertárban próbált elrejtőzni, de kiráncigálták onnan és a kórház szülészete előtti járdán tovább verték. Egy magyar nőgyógyász főorvos mentőt hívott az ájult milicistához, de amikor betették a mentőbe a tömegből néhányan innen is kiráncigálták és még tovább ütlegelték. A felháborodott emberek a második mentőautót már nem is engedték közel, így Agache Aurel végül belehalt a sérüléseibe.