Távollétében életfogytiglani börtönre ítélt egy egykori német katonát pénteken egy olasz katonai bíróság azzal a II. világháborús tömeggyilkossággal kapcsolatban, amelyet a náci Német Birodalom katonái követtek el Kefalónia görög szigetén.

A Németországban élő 90 éves Alfred Storkot a bíróság bűnösnek mondta ki 117 olasz katona, köztük Antonio Gardin tábornok halálában. Tanúvallomások alapján bizonyítottnak találták, hogy Stork tagja volt az egyik kivégző osztagnak, amely részt vett a Kefalónián állomásozó olasz katonák hetven évvel ezelőtti tömeges kivégzésében - közölte el Marco de Paolis katonai ügyész.

1943 szeptemberében Adolf Hitler parancsára több mint négyezer fegyvertelen olasz katonát mészároltak le a Görögország nyugati partjainál fekvő Kefalónián, megtorlásul azért, hogy Róma - hátat fordítva a náci Németországnak - fegyverszüneti megállapodást írt alá a szövetséges hatalmakkal.

Az olasz katonák, akik addig a németekkel együtt tartották megszállva Görögországot, Benito Mussolini fasiszta diktátor bukása és Róma kiugrási kísérlete nyomán hirtelen ellenséges területen találták magukat. A Kefalóniára vezényelt német alpesi vadász egységek napokig tartó akciójukban annak ellenére legyilkolták az ott állomásozó olasz katonákat, hogy azok többsége megadta magát.

A mészárlásról írta Louis de Bernieres a Corelli kaptány mandolinja című regényét, s ez inspirálta az azonos című 2001-es filmet, amelyben Nicolas Cage játszotta a főszerepet.

Marco de Paolis elmondta, hogy Stork az első volt német katona, akit a kefalóniai mészárlásért Olaszországban elítéltek. A korábbi eljárásokat meg kellett szüntetni a vádlottak halála vagy a megfelelő bizonyítékok hiánya miatt.

Stork 2005-ben egy német bíróság előtt tanúként elismerte, hogy részt vett a kivégzésekben. Vallomását azonban nem lehetett felhasználni a most lezárult perben, mivel ott csak védőügyvéddel képviseltette magát. De Paolis haszontalannak ítélte Stork kiadatását kérni, mert az olasz katonai bíróságok az elmúlt években számos németet ítéltek el háborús bűncselekményekért, de mindannyiszor távollétükben, miután Németország megtagadta kiadatásukat.