A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) december végéig közvitára bocsátja Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét. A párt február elején nyújtaná be a tervezetet a román parlamentben – jelentette be Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a szövetség Kulturális Autonómia tanácsa szombati kolozsvári ülése előtt.
Jelenleg szakemberek bevonásával készítik a tervezetet, amely a dél-tiroli autonómiamodellt tekinti kiindulópontjának. „A közvitában más politikai szervezetek, civil szervezetek, egyházak, bárki kifejtheti az álláspontját. Szándékaink szerint a februárban kezdődő tavaszi ülésszak legelején terjesztjük be a tervezetet a parlamentben″ – mondta Kelemen.
Kelemen szerint a román társadalom meggyőzése nélkül esélytelen az autonómia megvalósulása: „Sem Brüsszel, sem Moszkva, sem Washington sem Budapest nem fogja elhozni nekünk az autonómiát″ – mondta. Kelemen szerint az 1990-es években a román társadalom a nyelvi jogokat is hasonló határozottsággal utasította el, mint most az autonómiát, ám „bölcs és kiegyensúlyozott párbeszéddel″ sikerült törvénybe iktattatni a nyelvi jogokat: „Az autonómiával is ez a feladat: feszegetni kell, de nem szabad felrobbantani a bizalmatlanság falait″ – tette hozzá.
A Székelyek nagy menetelése Kelemen szerint segítette a folyamatot, az elnök siekrként könyvelte el „a megmozdulás kedvező nyugati sajtóvisszhangját″ és azt, hogy akadtak olyan román értelmiségiek is, akik pozitívan értékelték a tömegmegmozdulást.
Kelemen azt is megemlítette, hogy az RMDSZ ma azért küzd, hogy ne vegye elő a parlament a hét évvel ezelőtt kisebbségi törvénytervezetet, melynek a kisebbségek kulturális autonómiáját kellene intézményesítenie. Kelemen szerint félő, hogy a parlamentben elakadt törvényt csak a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet nélkül lehetne elfogadtatni a törvényhozással.
Kelemen Hunor szerint valamennyi lehetséges forgatókönyvvel számolni kell, mert elképzhelhető, hogy 2014 tavaszán szétesik a román kormánykoalíció. Kelemen elmondta: az is megtörténhet, hogy az RMDSZ az új helyzetben is ellenzékben marad, de az is, hogy kormányra lép, vagy a parlamentben támogat egy kisebbségi kormányzást.
Közben meghiúsulni látszanak azok a december elejére tervezett megyei népszavazások, amelyek által a RMDSZ a székelyföldi és a partiumi gazdasági fejlesztési régió kialakítása melletti közakaratot szerette volna felmutatni három székelyföldi és három partiumi megyében.
Kelemen Hunor elismerte: a korábban bejelentett ütemtervet aligha sikerül tartani. Hozzátette, Hargita és Kovászna megyében a megyei önkormányzatok jövő héten határoznak a népszavazás kiírásáról, de tudomásuk szerint ezeket a határozatokat megtámadják a prefektusok. Maros, Szatmár, Szilágy és Bihar megye önkormányzatában nincs többsége az RMDSZ-nek. Az eddigi tárgyalások alapján úgy tűnik, hogy a román pártok képviselői nem fogják megszavazni a decemberi népszavazás kiírását.
Kelemen elmondta: a régióátalakítás területén is sikerült felmutatni a magyar közakaratot, hiszen két hét alatt 170 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjteni az érintett megyékben a népszavazási kezdeményezés támogatására.
Az RMDSZ szeptember 26-án kezdte gyűjteni az aláírásokat a december 8-ára tervezett megyei népszavazások kiírására. A székelyföldi Kovászna, Hargita és Maros megye lakosságától azt kérdeznék meg, akarják-e, hogy a három megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely központtal. A partiumi Bihar, Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad központú régióra vonatkozna.
A Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet benyújtását május óta pedzegeti a párt, a májusi RMDSZ-kongresszuson Öntudatra ébredő, erős Székelyföldet!címmel fogadtak el egy dokumentumot, melyben fontosnak nevezték
Székelyföld jövőbeni közjogi státusának az eddigi tervezeteknél részletesebb kidolgozását és mielőbbi parlamenti elfogadását, az ezzel kapcsolatos szakpolitikai kérdések rögzítését, a térségben élő román közösségek komfortérzetét biztosító törvényes feltételek kialakítását.