Állítólag nem az egykori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonsági hivatal (StB) forgatókönyve érvényesült az 1989 novemberi bársonyos forradalom prágai eseményeinek kirobbantásában - állítja Ludvík Zifcák, volt állambiztonsági ügynök, aki állítólag a november 17-i prágai tüntetés főszereplőinek egyike volt, és aki azt állítja magáról, hogy jelentős szerept volt a szocialista rendszer bukásában Csehszlovákiában.
"Nem az volt a cél, hogy a szocialista rendszert kapitalistára változtassuk, hanem olyan változások elérése, amelyek jólétet biztosítottak volna az akkori rendszeren belül" - jelentette ki Zifcák a Zivot című szlovák társadalompolitikai hetilap legújabb, e heti számában közölt beszélgetésben.
1989. november 17-én Prágában hivatalosan engedélyezett diáktüntetést tartottak a Nemzetközi Diáknap alkalmából. A tüntetők egy nagyobb csoportja megszegve az eredeti megállapodást a Vencel térre indult, de a Nemzeti Színház közelében a rendőrség erőszakkal megállította a menetet.
Az összecsapás során állítólag az ügynök Zifcák - aki Martin Smíd néven állítólagos egyetemistaként maga is közrejátszott abban, hogy a karhatalommal összecsapásra kerüljön sor, a földön maradt és súlyos sebesültnek tettette magát. A médiának átadott téves hír, hogy Martin Smíd halott, óriási felháborodást váltott ki országszerte, tüntetésekhez vezetett, és döntő módon hozzájárult a szocialista rendszer megdöntéséhez.
"A belvárosban gyászjelentéseket ragasztottak a házak falára, bizonyos Martin Smid matematika-fizika szakos egyetemista haláláról; a Národny Trida árkádos részében pedig valóságos emlékhelyet alakítottak ki – a felirat szerint Itt verték agyon a rendőrök Martin Smidet" – írta akkor a prágai eseményekről a Népszabadság.
A hatalom is érezte, hogy a halálhír olyanokat is az utcára vitt, akiknek semmi közük nem volt a tüntetésekhez, és ebből még nagy baj lehet. Az állítólagos gyilkosság után két nappal a Vencel téren gyülekező tömeggel hangszórókon közölték, hogy Martin Smid él, sőt annak ellenére, hogy részt vett a pénteki megmozduláson, semmi bántódása nem történt. Több minisztérium hivatalosan is cáfolta a halálhírt, az egészségügyi minisztérium pedig – addig szokatlan módon tájékoztatást adott arról, hány embernek okozott sérülést a kommunista rezsim rendőrsége: szerintük egyetlen egyetemista sem sérült meg súlyosan.
A hivatalos szervek ráadásul nem hazudtak: ugyan két Martin Smid is járt arra az egyetemre, amelyikre az állítólagos halott egyetemista, de egyiküknek sem volt semmi baja, egyikük egy évtizeddel később el is mesélte, hogy sokan azt hitték ő halt meg, pedig nem is vett részt a tüntetéseken.
Zifcák a szlovák hetilapnak azt mondta: eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal bizonyítható, hogy az eseményeket nem az akkori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonság szervezte meg.
"Csak a naivak gondolhatják azt, hogy egy nem egészen ezer személyt számláló ellenzéki csoport képes volt megdönteni az akkori Csehszlovákia politikai rendszerét" - vélekedett Zifcák, aki szerint a disszidensek egy része, köztük Václav Havel is tudott az állambiztonsági tervekről.
"Fiktív halálom után el kellett volna tűnnöm külföldön. Minden előre kidolgozott stratégia része volt" - állítja Zifcák.
"24 év elteltével világos, hogy ha minden az akkori tervek szerint történt volna, akkor ma jobban élnénk. Az állam akkori vezetése Milos Jakessel (a kommunista párt vezetője) az élen csődöt mondott. 48 órán belül mindent meg lehetett volna oldani, hiszen a hadsereg, a rendőrség és a népi milícia is a mi kezünkben volt" - fejtette ki a volt kommunista ügynök.
Csehországban mai napig vita tárgyát képezi a prágai diáktüntetésen történt események háttere, a különféle titkosszolgálatok szerepe, illetve az, hogy valójában kinek is a megbízásából játszotta el Martin Smíd diák szerepét Ludvík Zifcák, akkori kommunista ügynök.
Az, hogy a titkoszolgálatok is benne voltak a tüntetések szervezésében, egyáltalán nem új teória. A bársonyos forradalom után az MTI például azt írta a tüntetés körülményeit feltáró vizsgálat eredményeiről, hogy "a jelentésből arra is következtetni lehet, hogy esetleg maguktól a biztonsági szervektől származott az a hamis hír, hogy a rendőri akció következtében egy Martin Smid nevű diák életét vesztette."