Több mint 100 ezer ember tüntetett Kijevben az ellen, hogy az ukrán kormány orosz nyomásra felfüggesztette az EU-s társulási szerződés előkészítését – írja a BBC. A 2004-es narancssárga forradalom óta ez volt valószínűleg a legnagyobb tiltakozás Ukrajnában, Vitalij Klicsko Amerikából repült haza, hogy beszálljon. (A forradalom Viktor Juscsenkót juttatta hatalomra 2004-ben, azóta Juscsenko utódja, a 2010-es elnökválasztást kevéssel Julija Timosenkó előtt megnyerő Viktor Janukovics még a tüntetések emléknapját is eltörölte.)
A rendőrség könnygázzal oszlatta a tömeget, miután a tüntetők megpróbáltak egy kormányépületek köré vont kordonon áttörni. A közelben egy kormánypárti ellentüntetést is szerveztek, ezen körülbelül 10 ezren vettek részt.
A speciális rendőri egységek elkerítették a Majdant – a belvárosi Függetlenség tér a 2004-es narancsos forradalom legfőbb helyszíne volt – ahol karácsonyfa felállítására készülnek. A tüntetések mostani központja Kijevben az Európa tér. Az Udart vezető Vitalij Klicsko felhívására este fél hétre tüntetők újabb hullámát várják. Az éjszaka folyamán háromezren maradtak a tüntetésen, a felállított sátortáborokban. (A rendőrség egyébként 25 ezerre becsülte az ellenzék szerint százezres tüntetést.)
A tüntetők EU-párti szlogenekkel vonultak utcára: „Európában akarok élni”, „Ukrajna Európa része” – áll több transzparensen. A tüntetés helyszíne stílszerűen az Európa tér. „Európában szeretnénk élni. Azt akarjuk, hogy a gyerekeinknek jövője legyen, és nem kérünk az orosz nyomásból” – mondta Vlagyimir Mnikh, 62 éves nyugdíjas a helyszínen az AP-nek.
Vitalij Klicsko, az Udar mozgalom vezetője elmondta: „Küzdeni fogunk a társulási szerződés aláírásáért.” Klicsko késve érkezett a tüntetésre, a lánya esküvőjét ünnepelte Amerikában, és a repülőgépe késett az időjárási viszonyok miatt.
Ukrajna múlt héten függesztette fel az Európai Unióval való társulási szerződés aláírásának előkészítését, Mikola Azarov miniszterelnök rendeletét csütörtökön tették közzé. Ebben arról is szó van, hogy Kijev felújítja tárgyalásait Oroszországgal és a Moszkva irányította Vámszövetség (TSZ) többi tagjával – Belarusszal és Kazahsztánnal.
Bár bóvlikategóriában van az ország hitelképessége, mérete és Oroszországhoz fűződő ellentmondásos viszonya miatt is nehezen tűnik integrálhatónak, Brüsszel láthatóan szeretné aláírni a társulási szerződést Ukrajnával november végén. Julija Timosenkót nem szívesen engedné ki Kijev a börtönből – ez Brüsszel egyik feltétele, de kérdés, mennyire méri fel reálisan a 47 milliós Ukrajna a szabadkereskedelmet lehetővé tévő társulás hasznát.
Ukrajna rászorul az orosz gázra – bár függésén saját termelésének felfuttatásával, iparának energiatakarékosabbá tételével, és Németországból lengyel és magyar területeken át beszerzett gázzal igyekszik lazítani. Oroszország arra próbálja rávenni, hogy lépjen be abba a vámunióba, aminek Kazahsztán és Belarusz is tagja. A másik opció az EU-s szabadkereskedelmi megegyezést jelentő társulási szerződés. Azarov szerint a társulási szerződés előkészítésének felfüggesztése csak taktikai lépés volt, és „nem változtat Ukrajna átfogó fejlesztéspolitikáján”.