Az ukrán ellenzék kedden bizalmi szavazáson akarja megbuktatni a kormányt és elérni az új választások kiírását, miközben a kormány tárgyalásokat javasol az EU-nak és Putyinnak is. A kivárásra is játszó EU az erőszak elkerülésére szólított fel, míg a történtek miatt kényes helyzetbe kerülő orosz elnök sokkal inkább pogromot, semmint forradalmat lát.
Úgy tűnik, hogy az EU-t, az ellenzéket, Putyint megkörnyékezve, tárgyalások és diplomácia útján próbál valahogy kikeveredni az ukrán vezetés abból a spirálból, amibe az EU társulási szerződés elutasítása elleni tüntetések szombati szétverésével került. Közben ha százezrek nem is, de még mindig tízezrek tüntetnek Kijevben a kormány és Viktor Janukovics elnök lemondását követelve.
Háromoldalú tárgyalásokat javasolt hétfő este Ukrajna, az Európai Unió és Oroszország között Mikola Azarov miniszterelnök, aki azt állította, hogy a kijevi rendőrfőnök önhatalmúan csapott szét erőszakkal szombaton a tüntetők között, ezért azonban az állásával felelt. Azarov azzal riogatott, hogy puccs készül, el akarják foglalni a parlament épületét, írja a BBC. Szerinte irányíthatatlanná vált a helyzet Kijevben, a tüntetők pedig a hatóságok munkájának akadályozásával a fizetések, a nyugdíjak és az ösztöndíjak kifizetését veszélyeztetik.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délután telefonon beszélt Viktor Janukovics ukrán elnökkel. A portugál politikus arra hívta fel a Brüsszelbe telefonáló ukrán államfő figyelmét, hogy a feleknek önmérsékletet kell tanúsítaniuk, tiszteletben kell tartani a polgári jogokat és minden szabadságjogot, ki kell vizsgálni az erőszakos rendőri fellépést, az ukrán hatóságoknak sürgősen párbeszédet kell kezdeniük a politikai erőkkel, valamint hogy az egyetlen kiút a helyzetből a békés politikai megoldás.
Janukovics azt ígérte, hogy a vizsgálat eredményéről tájékoztatják az Európai Bizottságot. Janukovics azt is jelezte, hogy delegációt küldenének Brüsszelbe megvitatni a társulási és szabad kereskedelmi egyezmény egyes elemeit.
A bizottság készen áll, hogy a már parafált szerződés végrehajtásának módjairól egyeztessen, de a tárgyalások bármilyen formában történő újranyitásáról nem lehet szó.
– jelezte Barroso. Az ukrán elnök egyébként a kijevi történések ellenére is elutazik hivatalos kínai látogatására, és azt is bejelentette, hogy Kínából Moszkvába repül. Az oroszokkal már ezen a héten megkezdik a tárgyalásokat, többek között a gáz áráról.
A hétvégén nagyot fordultak az események Kijevben. Pénteken 120 ezren tiltakoztak az ukrán fővárosban, ekkor még csak az EU-val elvetett társulási szerződés aláírásáért tüntettek. Szombat hajnalban azonban a rendőrség a Függetlenség téren lévő tüntetőkre rontott, ezért vasárnap már több százezren vonultak utcára, ekkor már a kormány és az elnök távozását követelve. Hétfőre az ellenzék elfoglalta a kijevi városházát, és körbezárta a kormány székházát. Este elvonultak a székháztól, de azt ígérték, hogy kedden visszatérnek. Az ellenzék egyik vezetőjeként Vitalij Klicsko hétfő este kijelentette, hogy csak egy követelésük van: „Mondjon le a kormány!". Ígérete szerint továbbra is akadályozni fogják a kormány működését.
Az ellenzék kedden bizalmi szavazáson akarja megbuktatni Mikola Azarov kormányát és elérni az új választások kiírását, de még a kormányzó Régiók Pártjából tiltakozásul kivált képviselőkkel együtt sincs meg az ehhez szükséges többségük a parlamentben. Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató Haza párt frakcióvezetője azzal próbált nyomást gyakorolnia törvényhozókra, hogy kijelentette, aki nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, az ugyanúgy felelős lesz a rendőri túlkapásokért.
Megszólalt Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki azzal vádolta meg az ukrán ellenzéket, hogy vagy nem érti, mi történik az országban, vagy szélsőséges erők kezére játszik. Az orosz elnök a kijevi eseményeket sokkal inkább pogromnak, semmint forradalomnak nevezte, amiknek nem sok közük van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz. Szerinte a jól megtervezett akcióval a 2015-ös elnökválasztást készítik elő.
Ukrajnában van és a tüntetőket kell kerülgetnie az utcán? Vagy épp ellenkezőleg, semmi különös nem történik az ön környékén? Írjon és küldjön nekünk képet a tema@mail.index.hu-ra!
Az ukrán kormány döntése alapján nem írták alá előző hét végén a vilniusi csúcson a társulási szerződést az EU-val. Az aláírást elvető Viktor Janukovics ukrán elnök múlt héten azt mondta, hogy három éve vakon aláírta volna a szerződést, de az EU újabb és újabb feltételeket támasztott. Állítása szerint akkor írnák alá a társulási szerződést, ha az előkészítésbe az EU és Ukrajna mellett Oroszországot is bevonják. Lényegében erre tehetett újra javaslatot Azarov hétfőn is.
Sz. Bíró Zoltán, a Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa szerint Ukrajnának jobbak lettek volna az esélyei a szerződés aláírására a 2004-es narancsos forradalom utáni eufóriában, amikor – a 2008-as válság előtt – az EU is könnyebben tudott volna érdemi támogatást adni. Oroszország is épp csak kezdett gazdaságilag megerősödni, így jóval kevesebb energiát tudott volna arra fordítani, hogy Ukrajna és az EU közeledését megakadályozza. Akkor nagyobb valószínűséggel indulhatott volna el a politikai és a jogrendszer átalakítása, a korrupció visszaszorítása, amely nyomán több esély lett volna az integráció hosszú folyamatának megkezdésére.
A szakértő szerint Ukrajnának rövid távon hatalmas terhet jelentene, ha megromlana a kapcsolata Oroszországgal, mert ezt nem tudná ellensúlyozni a szerződéssel hozzáférhetőbbé váló európai piac.
Ahhoz, hogy Ukrajna versenyképes termékekkel jelenjen meg az EU piacain, rendbe kellene tenni a gazdaságot. Ehhez viszont az országnak nem tud elég segítséget nyújtani az EU.
– mutatott rá a csapdahelyzetre még múlt héten a szakember.
A brit Economist múlt heti elemzésében megszólaltatott Petro Porosenko volt külügyminiszter szerint Janukovics egyszerűen megversenyeztette az EU-t és Oroszországot, majd megnézte, hogy ki kínál többet Ukrajna geopolitikai pozíciójáért. Posorenko szerint Janukovics 2017-ig 160 milliárd dollár befektetést követelt az EU-tól, amire állítólag nem kapott ígéretet. Azt, hogy mit kínált Putyin Janukovicsnak november eleji titkos találkozójukon, senki nem tudja. Feltehetőleg olcsóbb gázt, pénzügyi segélyt a tönk szélén álló ukrán gazdaságnak, esetleg az ukrán termékekre kivetett kereskedelmi korlátozások és importvámok csökkentését.
A brit lap szerint egyébként az EU akár még jól is járhat azzal, hogy Janukovics most kikosarazta Európát. A Társulási és Szabadkereskedelmi Megállapodás aláírásával az Európa-párti ukrán lakosság részéről megnőttek volna az Európai Unióval szembeni elvárások. Valószínű, hogy Janukovics nem tartotta volna be a megállapodásban foglaltakat, nem hajtotta volna végre azokat a belső reformokat, amelyeket az EU elvárt tőle. Az Uniónak azonban hiányoznak a megállapodás betartatásához szükséges eszközei, és ez a tehetetlenség csak csalódottságot okozott volna az Európai Unióval szemben.
Sz. Bíró szerint a társulási szerződés elutasítása ellenére Ukrajna egyelőre egyik fél mellett sem kötelezte el magát, azonban az EU-nak mégis veszteséget jelent, ha az ország Oroszország vonzáskörzetében marad – ezzel ugyanis megnő az esélye annak, hogy a Putyin által vizionált, a Független Államok Közösségének (FÁK) térségére építő Eurázsiai Gazdasági Térség életképessé válik. Ennek ugyanis alapköve Ukrajna lenne.
A tüntetések elleni erőszakos szombati fellépés olyan fordulatot jelentett, ami után Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sem lesz egyszerű tárgyalni Viktor Janukovics ukrán elnökkel.
– mondta Sz. Bíró. Az oroszok kényes helyzetbe kerültek: előző héten még sikerként könyvelhették el, hogy Ukrajna elutasította a társulási szerződés aláírását az EU-val, „azt a konkrét ütközetet megnyerték”. Ehhez képest most az a kép alakulhat ki, hogy közvetett módon kiprovokálták a mostani politikai destabilizációt, amiben már Janukovics közvetlen környezetében, a diplomáciai testületben is kritikákat fogalmaztak meg.
A szakértő szerint egyértelmű, hogy Oroszország a háttérben a lehető legszélesebb körben tájékozódik, miközben már közvetlenül is elérte az oroszokat az ukrajnai tüntetések szele. Moszkvában hétfőn tizenegy embert, köztük Borisz Nemcov ellenzéki vezetőt egy időre letartóztattak az ukrán nagykövetségnél, amiért „Ukrajna, veled vagyunk!" feliratú transzparenst feszítettek ki. A területi jogú ukrajnai város, Szevasztopol önkormányzatának több képviselője pedig levélben kérte Putyint, hogy küldjön orosz csapatokat Ukrajnába, amire Moszkvából nem reagáltak.
Az EUrologus egyik bizottsági forrása szerint az EU-ukrán kapcsolatokban az EU most minden téren kivárásra játszik. Már csak azért is, mert megjósolhatatlan, hogy milyen irányt vesz az ukrán belpolitika a Kijev utcáin zajló tüntetések nyomán.
A Kijevben szombaton tartott tüntetések erőszakos feloszlatása miatt az ukrán ellenzék időközben arra szólította fel az EU-t, hogy léptessen életbe szankciókat a Janukovics-rezsimmel szemben. Az EU, a NATO és az Egyesült Államok elítélte az ukrán rendőrség különleges alakulatának durva fellépését, de egyelőre nem valószínű, hogy az EU gazdasági szankciókhoz nyúlna. Ugyanakkor az állítólag felmerült, hogy az egyes tagállamok a Janukovics-féle vezetéshez kötődő szervezetek és magánszemélyek bankszámláit befagyasszák, és ezzel nyomást gyakoroljanak az ukrán vezetésre, hogy az tartózkodjon az erőszak alkalmazásától.
Az Európai Unió vezető között egyébként általános a csalódottság, amiért Ukrajna elutasította az uniós Társulási és Szabadkereskedelmi Megállapodás aláírását.
Többet vártunk Öntől!
– ezt a diplomáciai viszonylatban szokatlanul egyenes bírálatot Angela Merkel szegezte Viktor Janukovicsnak a múlt héten megrendezett vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozón, ahol az ukrán államfő az uniós vezetők gyűrűjében magyarázta a bizonyítványt.
Az Európai Unió álláspontja világos, a tavaly decemberben tett ajánlat továbbra is az asztalon van.
– ez pedig José Manuel Barroso a Bizottság és Herman Van Rompuy az Európai Tanács elnökének múlt heti közös nyilatkozatában szerepel:
Tisztában vagyunk az Ukrajnára jelentkező külső nyomással, de bízunk benne, hogy a rövid távú megfontolások miatt az ukrán vezetés nem áldozza be az ország hosszú távú érdekeit.
A Társulási és Szabadkereskedelmi Megállapodás befagyásától függetlenül elvileg folytatódhatnak a tárgyalások például az ukrán vízumliberalizáció kérdéséről. A Bizottság erről egy két hete kiadott közleményében még bizakodóan nyilatkozott, igaz, azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán félnek még további lépéseket kell tennie az uniós vízumkötelezettség eltörléséhez.
Az EUrológus magas rangú bizottsági forrása szerint az ukrán vezetés döntése semmiképp sem tekinthető egy fejezet lezárásának, az inkább egy folyamat része. Ebben a folyamatban az EU most vesztésre áll, de ez nem jelenti azt, hogy fel kellene adnia az Ukrajna közeledéséről szóló terveket. Ebben az uniós intézmények és a tagállamok teljes mértékben egyetértenek, márpedig az uniós fellépés hatékonyságát és erejét általában a belső megosztottság szokta aláásni.
Az egyetlen vitatott pontot a volt ukrán kormányfő, Julija Timosenko kiadatása jelenti. A pragmatikus vonalat képviselők megkérdőjelezik, hogy vajon bölcs dolog volt-e Timosenko kiadatását ilyen erőteljesen követelni, illetve felvetik, hogy ez nem vitte-e vakvágányra a tárgyalásokat. Mások szerint Janukovics csak ürügyként használta Timosenkót, hogy halogassa az uniós megállapodást, míg közben az oroszoktól próbált minél jobb együttműködési feltételeket kicsikarni.