Pár napja maradt nyilatkozni a nehézsúlyú bokszvilágbajnoknak, hogy legközelebb kivel mérkőzne meg, különben elveszik a címét. De Klicsko inkább a kijevi utcákon küzd Janukovics és a kormány ellen, előrehozott választásokat követelve. Az elnök viszont külön törvénnyel akadályozná meg, hogy Ukrajna nemzeti hőse a kihívója lehessen.
Az Ukrajnában zajló ellenzéki megmozdulások egyik legfontosabb hangadója a nehézsúlyú bokszvilágbajnok Vitalij Klicsko lett, aki eltökélte, hogy esélyesként indul a következő elnökválasztáson, még ha az ukrán kormánypárt egy törvénymódosítással el is próbálja lehetetleníteni jelöltségét. Bokszpályafutása hivatalosan még nem ért véget, de Klicsko már egy közös ellenzéki jelöltként látná magát viszont legszívesebben.
Klicsko még tavaly szeptemberben, utolsó mérkőzése, a Charr elleni győzelem után jelentette be, hogy sportpályafutása háttérbe szorul a jövőben. Nagy meglepetést ezzel nem keltett, mert előtte egyszer már visszavonult térdfájdalmai miatt, és 2008-as visszatérésekor egy évben három meccset vállalt, azóta pedig évente maximum csak kétszer volt a ringben.
Sikeres bokszkarrierje megalapozta a most 42 éves, sporttudományokból doktori címet szerző politikus népszerűségét. Az idősebbik Klicsko 1999 júniusában lett először világbajnok, vagyis egy évvel korábban mint az öccse, Vlagyimir. Azonnal nemzeti hős lett, a profik között ugyanis nem volt az országnak előtte ilyen kaliberű öklözője.
2000 áprilisában viszont egy sérülés miatt elveszítette az övét, a vereség után 2003-ig tartott, amíg címmeccsig küzdötte fel magát. Akkor viszont összejött az álommeccs, a brit Lennox Lewis kihívója lehetett. A hatodik menetnél lett vége a küzdelemnek, az orvos nem engedte tovább, mert nagyon vérzett az arca. A pontozóknál jobban állt egyébként, könnyedén tetszeleghetett a szimpatikus vesztes szerepében. Leléptetése ugyanakkor vitathatatlan volt, mert 60 öltéssel kellett összevarrni az arcát. Ez a küzdelem hatalmas ismertséget hozott neki, nem volt olyan év, amikor ne beszéltek volna visszavágóról , ráadásul ez volt az utolsó igazi nagy küzdelmet hozó nehézsúlyú meccs is.
2004-ben újra világbajnok lett, azt a Corrie Sanderst győzte le, aki testvérétől vette el kiütéssel a címet. 2008-as visszatérésekor hatalmas motivációt jelentett, hogy a sportágban számító négy nagy világszervezet (IBF, WBO, WBC, WBA) bajnoki öveit a családban tudhassák. Édesanyjuknak még profi pályájuk elején megígérték, bármekkora összeget is kínálnak, egymással nem verekszenek. Azóta már sokkal inkább az a kérdés, hogy vajon az ukrán politika mellett jut-e ideje még egy vagy két utolsó küzdelemre a ringben az idősebbik Klicsko testvérnek.
Klicsko már első visszavonulása után, 2006-ban is elindult a kijevi főpolgármesteri posztért, majd a Juscsenko-barát Pora – Reformok és Rend pártszövetség frontembereként beválasztották a városi képviselő-testületbe. Két évvel később már a Vitalij Klicsko Blokk élén szerzett 10 százalékot a kijevi helyhatósági választáson, míg a polgármesteri versenyben 18 százalékon végzett.
2010-ben fordult komolyabban az országos politika felé, amikor megalakult az UDAR (Ütés) pártja, amivel már több településen is képviselői helyeket szereztek a helyhatósági választásokon. Az UDAR a tavaly október végén tartott parlamenti választásokon 13,96 százalékával a harmadik helyen végzett Viktor Janukovics Régiók Pártja és a bebörtönzött Julija Timosenko blokkja mögött, 40 képviselővel vannak jelen a törvényhozásban.
Politikusként EU-párti, az uniót „a politikai és gazdasági fejlődés mintájának” tartja, programjának része a korrupció elleni küzdelem, az átláthatóság és az adócsökkentés. Klicsko kiállt az elítéltek emberi jogaiért, és azzal vádolta meg az igazságügyi rendszert, hogy nem független, a bírók pedig elfogultak. Az elmúlt években többször is kiállt Timosenko szabadon engedése mellett.
Klicskónak nagyrészt sikerült kivonnia magát a politikai tőkéjét felemésztő napi csatározásokból, és az ukrán vezetés láthatóan komolyan számol vele, mint riválissal. Novemberben Janukovics elnök aláírta az ukrán adótörvény módosítását, amire sokak szerint kifejezetten Klicsko ellen volt szükség. A törvény értelmében, amennyiben egy ukrán állampolgár más országban rendelkezik állandó lakhellyel és az elmúlt 10 évben nem volt állandó lakhelye Ukrajnában, akkor nem indulhat elnökválasztáson.
Klicsko 14 évig lakott és edzett Németországban, ott van vállalkozása és ott is adózik. Az ukrán hatóságoknak beadott adónyilatkozata szerint 2011-ben 4,8 millió dollárt keresett az Egyesült Államokban, Ukrajnában pedig semmilyen jövedelme nem volt. Tavaly ez annyiban változott, hogy az USA-n kívül már Ukrajnában is keresett pénzt, amit egy alapítvány számlájára utalt el.
Klicsko pártjának jogászai szerint a törvénymódosítás ugyan megnehezíti jelölését, de nem lehetetleníti el. „Jelölt leszek az elnökválasztáson, engem ilyen módszerekkel nem lehet megfélemlíteni" – jelentette be Klicsko a parlamentben a törvény elfogadása után.
Klicsko is felszólalt a keddi parlamenti ülésen, szerinte Ukrajnának Európában lenne a helye, és a jelenlegi kormánynak mennie kell. Az ellenzéknek azonban végül nem sikerült elfogadtatnia a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt. Ennek ellenére Klicsko is jelezte, hogy folytatják a békés tiltakozást, és a végsőkig kitartanak.
A tüntetéseken végig ott van mellette felesége, Natalija is, aki az egyik Klicsko-beszéd után egy ukrán népdalt is elénekelt a Függetlenség téren a tömegnek, ami nagy tapssal jutalmazta rögtönzött előadását. Klicsko az egyik megmozduláson azt is jelezte, hogy kész egy egyesült ellenzéki mozgalom élére állni. „Egyeztetünk ellenzéki vezetőkkel, és mind egyetértünk abban, hogy olyan elnökjelöltre van szükségünk, aki köré felépíthetjük a kampányunkat” – mondta.
„Vitalij nem lenne rossz elnöknek, megvan benne az erő, a karizma, és őszintén beszél" – mondta egy férfi a tömegből. A Los Angeles Times elemzője szerint azonban Klicsko az ukrán politikában továbbra is inkább csak középsúlyú versenyző, még nincs elég befolyása a politikai, az üzleti elit körében. A közvélemény-kutatások szerint mindenesetre egyre többen szavaznának rá a 2015 márciusában esedékes elnökválasztáson, a legutóbbi pollok szerint 20 százalék körül végezne.
Bokszolni már valószínűleg nem látjuk, még ha a WBC meg is hosszabbította a november végén lejáró moratóriumot. Addig kellett volna bejelentenie ugyanis, mikor és kivel fog bokszolni legközelebb, különben elveszik a címét. Néhány napja maradt arra, hogy nyilatkozzon, de inkább az előrehozott választásokért küzd a kijevi utcákon. Habár bokszpályafutása hivatalosan még nem ért véget, míg öccse, Vlagyimir tovább sportol, a csuklósérülésre hivatkozó Vitalijnak minden bizonnyal Ukrajna maradt, és sokkal rázósabb terep.