Index Vakbarát Hírportál

Mi jöhet még a kannibalizmus után Közép-Afrikában?

2014. január 14., kedd 00:04

Az ország első muszlim elnökének lemondása nem csitította az indulatokat, hanem újabb erőszakot hozott magával a keresztény és muszlim milíciák vérengzésébe süllyedő Közép-afrikai Köztársaságban. Kannibalizmusról érkeznek hírek, miközben a vallási vezetők próbálnak békíteni, az Afrikai Unió békefenntartóinak pedig alig több mint fele érkezett csak meg.

Kannibalizmus, lefejezett gyerekek, több ezer gyerekkatona – egyre durvább erőszakról érkeznek hírek a Közép-afrikai Köztársaságból, ahol a muszlim elnök lemondása csak újabb gyilkoláshoz vezetett. Fennáll a veszélye, hogy a keresztények és a muszlimok között kiéleződő konfliktus miatt az ország tovább süllyed a káosz felé. Az ENSZ a békefenntartók létszámának gyors növelését sürgeti.

Megette a lábát

Egy múlt kedden elkövetett, brutális kannibáltámadásról is egyre több részlet derült ki hétfőre. Egy fegyveresekből álló, nagyjából húszfős tömeg lerángatott egy muszlim férfit egy buszról, aztán a szitokszóként skandált „muszlim, muszlim!" kiáltások közepette agyonverték, és fel is gyújtották a holttestét.

„Az egyik támadó megszerezte az áldozat egyik lábát, aztán hozott kenyeret, és elkezdte megenni" – mondta egy szemtanú, Jean-Sylvestre Tchya az AFP-nek szombaton.

Sokan öklendezni kezdtek, vagy elborzadva sikítottak fel

Egy másik támadó a Daily Mail szerint azt mondta, hogy az áldozat fejéből fog enni. „Mindezt a burundi békefenntartók orra előtt. Az egyik katona öklendezett magát, aztán elüldözte az embereket a gépfegyverével" – idézte fel egy másik szemtanú. „Annyira dühös mindenki a muszlimokra, hogy fel sem merült, hogy bárki is közbeavatkozzon."

A BBC-nek hétfőre nyilatkozott maga a kannibál is, aki ugyanazt a sárga pólót viselte, mint amiben a gyilkosságról készített mobiltelefonos felvételeken is látható. „Egészen a csontig rágtam a lábát" – mondta a férfi, aki a támadás óta Veszett Kutyának nevezi magát.

Mert dühös vagyok

– ezzel indokolta tettét. Mint mondta, a muszlimok megölték a terhes feleségét, a sógornőjét, és annak kisgyerekét is, ezért bosszút esküdött.

A Sunday Telegraph szerint több hasonló, kannibalizmusra utaló eset is történhetett az elmúlt időszakban brutális erőszakba süllyedő országban. Segélyszervezetek munkatársai azt mondták az egyik tudósítójuknak, hogy „macsetékkel öltek meg embereket, a holttesteket pedig megsütötték, aztán ettek belőlük."

Bokassa, a hűtője és a krokodilok

Az eredetileg a vidéket feldúló muszlim milícia, a Séléka ellen alakult, de civileket is gyilkoló anti-Balaka keresztény fegyveresei közül állítólag sokan abban hisznek, hogy az emberhús sebezhetetlenné teszi őket, ezért különböző testrészeket hordanak maguknál amulettekben. A kannibalizmus ugyanakkor a Közép-afrikai Köztársaság egykori diktátora, Jean-Bédel Bokassa miatt is benne van a köztudatban.

Az országot 1966 és 1979 között irányító diktátort ugyan hivatalosan felmentették a kannibalizmus vádja alól, de olyan hírek is terjengtek róla, miszerint riválisait a krokodilok elé vetette, emellett emberi testrészeket tartott a hűtőjében, és azokból még a látogatóba érkező vendégeknek is felszolgált.

Nem került elő arra nézve megkérdőjelezhetetlen bizonyíték, hogy Bokassa valóban kannibál lett volna. Az erről terjedő hírek alapja részben az lehetett, hogy az ellene indult diáktüntetések véres leverése után olyan fotók kerültek elő, amiken holttestek voltak hűtőkben. Ezekről később Bokassa azt állította, hogy egy halottasházban készültek. A franciák mindenesetre a Bokassa uralma alatt elkövetett többi borzalom mellett a kannibalizmusról terjedő hírek miatt is döntöttek megbuktatásáról.

Decemberben elszabadult az erőszak

Az országban Bokassa bukása után is egymást követték a különböző polgárháborúk és puccsok (erről bővebben itt olvashat>>>), azonban a mostani annyiban különbözik a korábbi harcoktól, hogy először éleződött ki szektariánus vonalak mentén a konfliktus. A Közép-afrikai Köztársaságban a lakosság 35 százaléka törzsi vallású, negyede római katolikus, negyede protestáns, 15 százaléka szunnita muszlim.

A tavaly év elején az országot anarchiába taszító újabb konfliktus gyökerei még 2005-ig nyúlnak vissza, amikor a Séléka szövetség vezetőjeként Michel Djotodie lázadást robbantott ki Francois Bozizé elnök ellen. A Séléka muzulmán lázadói régóta kifogásolták, hogy az egymást váltó keresztény kormányok nem vették figyelembe érdekeiket.

Márciusban Djotodia puccsal az ország első muszlim elnökének kiáltotta ki magát a külföldre menekült Bozizé helyett, ezzel együtt feloszlatta a kormányt és a parlamentet. Azt ígérte, hogy választásokat írnak ki, és hivatalosan bejelentette a Séléka feloszlatását is, a lázadó fegyveresek azonban azóta is rettegésben tartották a lakosságot. A Séléka ellen fegyveres keresztény milíciák alakultak, amik december elején már a fővárosban is támadást indítottak.

Az elnök lemondása újabb erőszakot hozott

December eleje óta több mint ezer ember halhatott meg, míg az elmúlt tíz hónapban csaknem a lakosság negyede, egymillió ember kényszerült otthona elhagyására, de a fővárosból minden második ember elmenekült. A 4,5 milliós lakosság nagyrésze élelmiszersegélyekre szorul, ezért nemzetközi civil szervezetek szerint komoly humanitárius válság is fenyeget. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) megkezdte több ezer külföldi kimenekítését az országból.

Miután Djotodiának ígéretével ellentétben nem sikerült elérnie a milíciák felszámolását, a környező országok, főként Csád nyomására pénteken miniszterelnökével együtt lemondott, és azóta már Beninben keresett menedéket. Ettől a konfliktus enyhülését várták, mivel a keresztény csoportok legfontosabb követelése az elnök távozása volt, azonban csak újabb összecsapások történtek a lemondás hírére.

A keresztény fegyveresek mecseteket romboltak le, és megtámadták a muszlimok lakta városrészeket a fővárosban, Banguiban, ahol aztán lakásokba törtek be, üzleteket dúltak fel. „Azt hittük, hogy Djotodia lemondása mindenkinek békés megoldást jelent" – mondta egy muszlim férfi az AFP-nek, ehhez képest olyan sms-eket kapott korábbi keresztény ismerőseitől:

Most te következel

„A bosszú soha nem old meg semmilyen problémát" – próbálta csitítani az indulatokat Dieudonne Nzapalainga érsek. Csütörtökön muszlim vallási vezetőkkel közösen kiadott nyilatkozatában megbékélésre szólított fel. „Megölsz valakit, aztán egy másik embert is, és folytatod az erőszakspirált. Ennek véget kell vetnünk."

Az országba küldött francia katonák és az Afrikai Unió békefenntartói próbálták helyreállítani a rendet az utcákon, de sokan attól tartanak, hogy a keresztény fegyveresek támadásaira válaszul a nehézfegyverekkel, gépkarabélyokkal is felszerelt Séléka is újabb vérengzésbe kezdhet. Közben a BBC szerint alig több mint egy hónap alatt a néhány ezresből mára már több százezresre nőtt a reptér közelében kialakított menekülttábor. A táborban járványveszély van, de mégis sokkal inkább itt vannak a keresztény menekültek, minthogy visszamenjenek az utcára.

Nem akarnak Ruandát, vagy Szomáliát

Djotodia távozásával most attól is tartanak egyesek, hogy hatalmi harc indulhat ki az utódlásáért. Egyelőre még azt sem tudni, ki léphetne a helyére, az ideiglenes parlament elnöke, Alexandre-Ferdinand Nguendet mindenesetre két hétig veheti át az államfői feladatokat. A parlament hétfőn tartott rendkívüli ülést.

Franciaország december elején többek között a népirtás elkerülésére hivatkozva döntött a katonai beavatkozásról, és 1600 katonát küldött Közép-Afrikába, Ban Kimun ENSZ-főtitkár pedig felszólította az Afrikai Uniót, hogy gyorsan küldjék a tervezett békefenntartókat. Az AU 6000 békefenntartót ígért, de eddig csak 3500 érkezett meg. Előző héten az Európai Unió vezetői már lényegében már megállapodtak egy közös katonai akcióról, de végleges jóváhagyás majd január 20-án, a külügyminiszterek találkozóján várható.

Az ENSZ attól is tart, hogy volt közép-afrikai katonák és felkelők átszökhettek az egyébként is ingatag helyzetben lévő Kongói Demokratikus Köztársaságba, ahol menekülnek előlük a helyiek, írja a Telegraph. A keményebb nemzetközi fellépést sürgetők el akarják kerülni, hogy a Közép-afrikai Köztársaságból Szomáliához hasonló ország váljon.

Rovatok