Ukrán ellenzéki tüntetők péntekre virradóra elfoglalták a mezőgazdasági minisztériumnak a kijevi főutcán, a Hrescsatikon álló épületét, írja az MTI, de épületfoglalások voltak más városokban is. A kijevi Függetlenség terétől 100 méterre álló minisztérium elfoglalását értesülések szerint a Közös Ügy (Szpilna Szprava) elnevezésű mozgalom kezdeményezte. A tüntetők elbarikádozták magukat az épületben.
A Közös Ügy vezetője, Olekszandr Danyiljuk Facebook-oldalán azt írta: a Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék vezetői közötti, szerény engedményekkel végződött tárgyalás után "világos, hogy saját magunknak kell felkészülnünk az ellenzéki vezetők által beígért offenzívára". Hozzátette: addig senkit sem engednek be az épületbe, amíg a helyzet nem rendeződik az országban. Újságíróknak azt mondta: az épületben van egy csoport, amely "a fegyveres erők szerepét fogja ellátni".
A nyugat-ukrajnai Lembergben és Rivnében a megyei közigazgatás székházát foglalta el csütörtök este több ezer tüntető, az épületetek köré torlaszokat emeltek. Ivano-Frankivszkben és Zsitomirban a tüntetők azt követelik, hogy a megyéjükből ne vezényeljenek rendőröket Kijevbe, és a megyei tanácsok haladéktalanul foglaljanak állást az országban kialakult helyzetről.
Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter péntek reggel ígéretet tett, hogy nem indítanak eljárást a kijevi Hrusevszkij utcán, a kormány és a parlament székháza közelében folytatott akciót résztvevői ellen, ha elhagyják a veszélyes területet. A miniszter azt is megígérte, hogy a rendőrség nem lép fel erőszakosan a Függetlenség terének a tüntetőktől való megtisztításakor.
A feszültség kézzel fogható a fővárosban, ahol az elmúlt két napban öt ember vesztette életét. A területet füstölgő autógumik övezik, az ellenzékiek katapultot építenek, készülve az újabb harcokra.
Szerda hajnalra két ember elvesztette fél szemét az összecsapások során. Egyelőre nincsen jele annak, hogy az ukrán vezetés és a magát Európa-pártiként meghatározó ellenzéknek sikerülne egyezségre jutnia: a három ellenzéki paramenti párt – a börtönben lévő Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina, a világbajnok boszoló, Vitalij Klicsko vezette UDAR, és Oleg Tyahnibok nacionalista Szvoboda pártja – továbbra is Nyikolaj Azarov kormányfő lemondatását várja Viktor Janukovics elnöktől és azt, hogy a rendőrség speciális egységeit vonja ki a belvárosból.
Klicsko csütörtök estig annyit tudott elérni, hogy egy ideiglenes megállapodás jött létre Viktor Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők között az erőszakos cselekmények beszüntetéséről. Janukovics megígérete: a rendőri erők nem lőnek és nem támadnak a tüntetőkre. Klicsko szerint az ellenzéki vezetők három napot adtak Janukovicsnak az elmúlt napokban letartóztatott, több száz tüntető szabadon bocsátására. Az elnök és belügyminisztere, Vitalij Zaharcsenko állítólag ígéretet tett erre. Az ITAR-TASZSZ közlése szerint Alena Lukas igazságügyi miniszter csütörtök késő este kijelentette: pénteken vagy szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az ellenzék vezetőivel.
Klicsko, a jelenlegi legnépszerűbb ellenzéki politikus a tüntetőktől ismételten türelmet kért, ők azonban erre füttyszóval és a "Szégyen!" kifejezés skandálásával reagáltak.
„A lakásból is látható, ahogyan elmasíroznak a civil ruhás, 15-20 fős csoportok, akik a rendőrség irányítása alatt állnak. Néha megrohamozzák az ellenzéki táborokat, aztán felszívódnak. Esetleg elkapnak és a rendőrség kezére juttatnak egy-egy szervező tüntetőt, akit ellen az új, szigorított törvények alapján emelnek majd vádat” – adott helyzetképet Vlagyimir Lanovoj. A korábbi elnök, Viktor Juscsenko gazdasági tanácsadója szerint a helyzet megoldása Janukovicson múlik, nem pedig az ellenzéken, amelyik kezéből egyre inkább kicsúszik a tiltakozás irányítása.
Nagyon fontos, hogy legyen valamilyen koordináló erő, mert ha a zavargások Kijeven túlra is kiterjednek, annak beláthatatlan szociális, gazdasági következményei lesznek – mondta Lanovoj.
Ukrajna december végén kapta meg az első, hárommilliárd dolláros hitelrészletet abból a 15 milliárdos keretből, amelyet Oroszország ígért oda egy tavaly év végi megállapodás alapján.
Nyikolaj Azarov kormányfő szerdán jelezte, hogy a hónap végéig várják az újabb, kétmilliárd dolláros részletet. Ebből egymilliárdot Ukrajna a Nemzetközi Valutaalap hitelének esedékes törlesztésére használ majd fel. A hitelt két éves lejárattal, öt százalékos kamatra veszi fel Ukrajna.
„Amíg nem vált lényegében fegyveres konfliktussá a kijevi tüntetéssorozat, addig ez nem befolyásolta az ország pénzügyi helyzetét” – mondta Lanovoj, aki szerint ez a viszonylagos nyugalom így azt is jelentette, hogy a két-három éve megszokott folyamatok zajlottak tovább: nőtt az államadósság, és stagnált a termelés.
Az elmúlt négy nap azonban fordulatot jelentett: „az eszkalálódó helyzet miatt a befektetők már inkább távol maradnának, a bankok leállnak a hitelezéssel és igyekeznek menekülni az ukrán valutától”. A hrivna tegnap óta négy százalékot esett ez euróval szemben.
Csökken a vásárlóerő, csökken a kereskedők bevétele, ezzel csökken a költségvetés bevétele és még nagyobb lesz a büdzsében a lyuk, mint amilyen egyébként lenne. Szerinte ezt jelzi, hogy a főváros tulajdonában lévő közterület-fenntartó cégnek már a hóeltakarításhoz szükséges gépek üzemanyagára sincsen pénze.
„Januárban egyébként is nagy szokott lenni a hiány, most ezt megdobja még a csökkenő bevételek mellett az is, hogy hatamas összeget költ a kormány a rendőrségre a zavargások megfékezésére, miután csak az erő bevetésében hisz a vezetés” – mondta a gazdasági szakember, aggódva amiatt, hogy Kijev egyre inkább Moszkvára utalja magát.
A hitelezéssel ráadásul szerinte rövid távon sem nyer Ukrajna: Az orosz vezetés ugyanis nem feltétlenül szabadon felhasználható pénzhez juttatja az országot. Az orosz pénzügyminiszter, Anton Sziluanov ugyanis a múlt héten jelezte: a hitel további részleteit inkább SDR-ben nyújtaná Ukrajnának. Az euróból, dollárból, jenből és fontból álló valutakosát alapján kiszámított elszámolási egység elsősorban arra lehet jó Ukrajnának, hogy kifizesse belőle az IMF-től kapott hitelt. „SDR-rel nem nagyon lehet importot fizetni” – magyarázta Lanovoj, utalva arra, hogy így Kijev lényegében csak hitelezőt vált, de nem könnyít helyzetén.
„Nem hiszem, hogy Oroszország a hitel visszafizetésére számítana, Ukrajna nincs abban a helyzetben” – vélte a gazdasági szakember, aki szerint azonban Moszkva mégis sokkal többet nyerhet vele: irányítása alá vonhatja az ukrán kormányt, rákényszerítheti a neki kedvező privatizációra ami elsősorban a gáz- és olajvezeték hálózatokat érintheti. Ha ez sikerül, akkor Lanovoj szerint a költséges, régóta húzódó Déli Áramlat megépítése is okafogyottá válik. Az Ukrajnát elkerülő, teljes befejezése után legfeljebb évi 60 milliárd köbméteres kapacitású, a Fekete-tenger alatt, majd a Balkánon és Magyarországon át Olaszországig húzódó gázvezetékre ugyanis nem lesz szükség, ha a 200 milliárd köbméter áteresztőképességű ukrán hálózat orosz irányítás alá kerül, s ezzel az Európába irányuló orosz gázexport garantáltan nem válhatna az ukrán orosz gáztárgyalások túszává, ahogyan az történt az előző évtized „gázháborúiban”.
„Nagy tragédia fenyeget, az EU-nak ezért különös érzékenységgel kell figyelnie a helyzetre” – idézte az Interfax-Ukraina Aleksander Kwasniewskit. Az egykori lengyel elnök – aki az elmúlt év során az Európai Parlament megbízottjaként többször járt Kijevben – úgy véli, hogy a helyzet eszkalálódása az EU számára is kritikus helyzetet teremthet. Lanovoj szerint is jogos az aggodalom, hogy Ukrajna káoszba süllyedése szociális, migrációs terhet is róhat az EU-ra.
A gazdasági szakember úgy véli, az EU-nak szankciókat kellene bevetnie „Ukrajna legnagyobb oligarchái, így Janukovics fia, Alekszander vagy épp Dmitrij Firtas ellen, például számláik befagyasztásával”. Szankciókon valóban gondolkodik az EU, igaz nem a Lanavoj által említetteken: egyelőre – Washington intézkedéséhez hasonlóan – azt fontolgatják Brüsszelben, hogy megtagadnák az EU-ba való beutazást több vezető ukrán hivatalnok esetében.