Öt óra után néhány perccel véget ért Vona Gábor beszéde a Hyde Parkban. Eredetileg nem itt, hanem a belvárosban beszélt volna, de a Holborn állomásnál annyira sok volt az antifasiszta, hogy az angol rendőröknek kellett megvédeni a Jobbik támogatóit. Három óra körül mentek át a Hyde Parkhoz, ahová az antifasiszta tüntetők nem tudták őket egyből követni, mert a rendőrök nem engedték le őket a metróba. Az angol sajtó szerint Vona többek között azért van Londonban, hogy az Arany Hajnal és a BNP nevű brit szélsőjobboldali párt vezetőivel tárgyaljon, de ezt a Jobbik következetesen tagadja.
A Himnusz eléneklésével fejeződött be Vona Gábor és Pörzse Sándor lakossági fóruma a londoni Hyde Parkban. Nagyjából kétszáz Jobbik-szimpatizáns hallgatta Vonát, akiknél az Index tudósítója Árpád sávos és magyar zászlót is látott. Vona szavait csak a kör közepén lehetett érteni.
A fórum közelében felsorakozott néhány antifasiszta tüntető is, akik korábban a Holborn állomásnál tüntettek a Jobbik ellen. A Hyde Parkban már Vona Gáborék szimpatizánsai voltak többen, valószínűleg azért is, mert a rendőrség nem engedte, hogy az antifasiszta tüntetők metróval kövessék a Jobbik-szimpatizánsokat.
Vona Gábortól még tíz méterre sem sokat lehetett hallani a beszédből és a szimpatizánsokkal folytatott beszélgetésből, mert a szervezőket váratlanul érte, hogy a szabadban kell megtartaniuk a rendezvényt, így még egy megfelelő megafonjuk sem volt. A hátrébb állók egymást kérdezgették és a vállukat vonogatták, amikor próbálták megtudni, miről van épp szó.
Sok mindenről nem maradtak le: bár az Index sem jutott közel Vonához, de amit hallott, abból az épp a konszolidált imázs építésén munkálkodó ultranacionalista párt szokásos üzenetei köszöntek vissza. A helyszínnek megfelelően újdonság csak a magyarság-tudat és a "jobbikosság" megőrzésének hangsúlyozása volt. Itt derült ki az is, hogy Vona a szállodájában ultraortodox zsidókkal tárgyalt: közülük páran a Holbornnál a cionizmus ellen tüntettek. A jelek szerint a világi zsidó államot elutasító ultraortodox hászidok és a Jobbik az anticionizmusban talált közös platformot.
A közönség túlnyomó része az itteni magyar kolónia kétkezi munkásai közül került ki: építőipari munkásokkal és a vendéglátásban dolgozókkal beszéltünk, akik elmondásuk szerint már otthon is jobbikosok voltak, és sokat jelent nekik, hogy Vona Gábort (és Pörzse Sándort) itt, Londonban is meghallgathatták. Újat nemigen hallottak, de nem is igazán azért jöttek, hanem, ahogy egyikük fogalmazott, hogy "megint kicsit büszkék lehessünk arra, hogy magyarok vagyunk".
A metrónál és a Hyde Parkban történtek egyáltalán nem hasonlítottak a Jobbik magyarországi gyűléseire. Egyetlen árpád-sávos zászlót leszámítva hiányoztak a hagyományos arculati elemek, az egész esemény sokkal békésebb volt. Valódi erőt csak az antifasiszták mutattak: az Indexnek több jobbikos is értetlenkedett, hogy nem értik, miért nácizzák őket az ellentüntetők. Ez persze csak azt érhette meglepetésként, aki még nem látott nyugat-európai nagyvárosban antifasiszta tüntetést.
Külön érdekesség, hogy a brit rendőrök mennyire másképp viszonyulnak a helyzethez, amikor egymással szemben álló tüntetőket kell szétválasztaniuk. Nyugalom, tekintély és távolságtartás sugárzott minden mozdulatukból: ha kellett, azonnal ott teremtek, hogy megvédjék, akit kellett, ugyanakkor minden kérdésre azonnal, készségesen válaszoltak, és azt sem titkolták, hogy jól szórakoznak az amúgy valóban eléggé ártalmatlan balhén.
Az eredeti helyszínen, a Holborn állomásnál már kettő óra előtt megjelentek az antifasiszta tüntetők. London túlsó részéről érkezett szakszervezeti aktivisták, baloldali ifjúsági szervezetek képviselői, magánszemélyek, köztük kint élő magyarok és egy roma férfi.
Olyan transzparensek voltak náluk, hogy
No to the nazis, no to the Golden Dawn, no to Jobbik, no to the BNP
(Nem a nácikra, nem az Arany Hajnalra, nem a Jobbikra, nem a BNP-re)
és betanultak néhány magyar mondatot is: azt skandálták, hogy „nácik haza”. A leggyakoribb, vissza-visszatérő szlogen, amit kiabáltak, a "Nazi scum, off our streets" (náci söpredék, tűnés innen) és a "Six million dead, never again (hatmillió halott, soha többé).
Szerintük azért nem túlzás Vona kapcsán hatmillió halált emlegetni, mert eleinte Hitler is csak a Jobbikéhoz hasonló, idegenellenes kijelentéseket fogalmazott meg.
Nagyon sok rendőr biztosította a helyszínt, tucatnyi rendőrségi mikrobusz is volt a közelben, további erősítésekkel. Erre később szükség és volt, mert eléggé feltüzelte a kijáratnál várakozó antifasisztákat, amikor
a Holborn állomás épületében. A mintegy 100-150 ellentüntető megpróbálta megakadályozni, hogy az érkező Jobbik-szimpatizánsok bemenjenek a metróállomás épületébe. A felbőszült tömeg elől a londoni rendőrök védték Vona Gábor szimpatizánsait, akiket egyenként kísértek be a többiekhez, a védelmükre felállított kordon mögé.
Három előtt nemsokkal hirtelen eltűntek a Jobbik-támogatók az állomás épületéből. Fél négyre kiderült, hogy közben Vona Gábor lakossági fóruma átkerült a Hyde Parkba, és a tüntetők ide jöttek át, a metróról a Marble Arch állomásnál leszállva. Vona a Hyde Parkban a Speaker's Cornernél beszélt. Ez a szólásszabadság gyakorlásának hagyományos helyszíne Londonban, ahol bárki bármiről nyilvánosan beszélhet.
A Facebookon azt írták a szervezők, hogy azért kellett átteni a lakossági fórumot, mert mind a három megkeresett hely lemondta a foglalásukat. A Twitteren viszont az antifasiszták arról írtak, hogy sikerült megállítaniuk a Jobbikot.
Elég sokat foglalkozott Vona Gáborral a brit sajtó
Vonát megelőzően magyar politikusként utoljára Bajnai Gordon, az Együtt-PM elnöke kampányolt Londonban, 2013. december 2-án. Míg Bajnai nem sok vizet zavart, Vona érkezése miatt kisebb belpolitikai botrány tört ki a szigetországban. Az Independent és a Guardian címlapon foglalkozott az általuk ultranacionalistának nevezett pártvezér érkezésével, de még az Al Jazeera angol nyelvű adása is tudósított az ügyről.
Brit értesülések szerint ugyanis Vona Londonban a lakossági fórum mellett a szélsőjobboldali Brit Nemzeti Párt (BNP) és a neonáci görög Arany Hajnal vezetőivel is tárgyal, bár ezt a Jobbik következetesen tagadja (az együttműködés tervéről nemrég a BNP elnöke, Nick Griffin beszélt, aki az elmúlt években több jobbikos rendezvény vendégszónoka volt).
A brit sajtó bőségesen idézett a jobbikos politikusok cigányellenes és antiszemita kijelentéseiből, és külön kitértek Vona iszlámpárti nézeteire, valamint a pedofil bűnözők kémiai kasztrálására tett múlt heti javaslatára.
Az ilyesmire azonnal ugró brit antifasiszták aláírásgyűjtésbe kezdtek, felszólítva Theresa May belügyminisztert, hogy akadályozza meg Vona belépését az országba, illetve a párt rendezvényének megtartását. Munkáspárti politikusok, köztük parlamenti képviselők olyan szélsőséges, fasiszta pártnak nevezték a Jobbikot, amelyiknek nem szabad lehetővé tenni, hogy Nagy-Britanniában kampánytevékenységet folytasson. Több baloldali szervezet is ellendemonstrációra készül, a brit belügyminisztérium viszont egyelőre nem reagált a Vonára vonatkozó megkeresésekre.
Vona londoni útja miatt a Jobbik a Külügyminisztérium és a kinti magyar nagykövetség segítségét kérte, ám Vona Gábor tájékoztatása szerint kérésükkel nem foglalkoztak érdemben. Egy munkatársát viszont mobilján felhívta a londoni rendőrség, és Vona útja felől érdeklődtek. "Ha valaki azt kérdezi, hogy így elindulok-e egyáltalán Londonba, akkor a válaszom az: soha még ennyire nem vágytam oda" – írta pénteken Vona.
A londoni magyar nagykövetség becslése alapján 300 ezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, főleg Londonban, így érthető, hogy a kinti kolónia a választások közeledtével felértékelődött a hazai politikusok szemében. A magyarországi kereseti vagy karrierlehetőségekkel, esetleg a közállapotokkal elégedetlen, ezért rövidebb-hosszabb időre külföldre távozó magyarok körében valószínűleg nem a kormánypárt a legnépszerűbb, bár erre vonatkozóan egyelőre nincsenek konkrét közvélemény-kutatási adatok.