Leminősítette Ukrajna eddig is mélyen spekulatív államadós-osztályzatát a Moody's, az ukrán belpolitikai válság súlyos gazdasági-pénzügyi kockázataival indokolva a lépést, írj az MTI.
A világ legnagyobb hitelminősítője péntek éjjel Londonban jelentette be, hogy Ukrajna államkötvény-osztályzatát az eddigi „Caa1”-ről egy fokozattal „Caa2”-re rontotta, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. Ukrajna „Caa2” besorolása a legrosszabb adósosztályzat egész Európában. A „Caa“ minősítés már rendkívüli kockázatokra figyelmezteti a befektetőket az érintett adóssal kapcsolatban.
A héten egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's is ebbe a kategóriába süllyesztette Ukrajnát, az addigi „B mínusz/B“-ről egy fokozattal „CCC plusz/C“-re rontva a hosszú és a rövid futamidejű ukrán szuverén devizaadósság besorolását.
Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem „fojtja el“ az ellene irányuló, külföldi erők által szított lázadást, el fogja veszíteni a hatalmat, és az ország még mélyebb káoszba süllyed – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadója egy interjúban.
Szergej Glazjev a Gazprom című elemzéseket közlő havi folyóiratának a múlt héten értékelte az ukrajnai eseményeket.
Vagy megvédi az ukrán államiságot (Janukovics) és lesújt a pénzügyi világ és a külföldi erők által provokált felkelésre, vagy elveszíti a hatalmat, aminek nyomán növekvő káosz és egy olyan belső konfliktus vár Ukrajnára, amelyből nem látni a kiutat
- hangsúlyozta Putyin bizalmasa.
Glazjev szerint az ukrán elnök most egy alattomos puccsal néz szembe, és mivel ő Ukrajna „alkotmányának, biztonságának és területi egységének a biztosítéka“, nincsen választása.
Az elnöki tanácsadó szerint az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei állnak az ukrajnai események mögött, mivel az ukrán társadalomban oroszellenes érzelmeket szítanak, szervezeteket pénzelnek. Glazjev szerint az ukrán vezetés egy olyan külföldi „propagandagépezettel“ áll szemben, amely a világon már nem egy államot győzött le.
Az SZBU, ukrán belbiztonsági szolgálat a törvényes hatalom megdöntésének gyanújával eljárást indított a Batykivscsina (Haza) párt székházában talált dokumentumok miatt, írja az Interfax. Az SZBU közleménye szerint a párt szerverein több forgatókönyvet felvázoló iratokat találtak, volt köztük olyan terv is, hogy a tüntetők egy csoportja megtámadja a rendőröket, hogy ők visszavágjanak, ami az iratok szerint mozgósította volna a békésen tüntetőket.
Az SZBU tavaly december elején tört be a Batykivscsina párt épületébe, ahonnan elvittek több szervert és képviselő személyes holmiját, valamint az épületben üzemelő Censor.net hírportál több szerverét is.
Janukovics elnököt a választók 19,8 százaléka, Vitalij Klicsko ellenzéki vezetőt 19,1 százaléka támogatná, ha most tartanák az elnökválasztásokat Ukrajnában – derült ki abból a felmérésből, amit a SZOCISZ ukrán közvélemény-kutató központ hozott nyilvánosságra.
Klicsko után a harmadik helyre Petro Porosenko, független parlamenti képviselő került, őt Arszenyij Jacenyuk követi, a Haza (Batykivscsina) párt jelenlegi vezetője 6,3 százalékos támogatottsággal. Abban az esetben, ha Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő is indulhatna jelöltként, akkor is Janukovics lenne az első helyen, és őt 14−14 százalékkal követné Klicsko és Timosenko.
A fegyveres erők elfogadhatatlannak tartják az állami intézmények elfoglalását, működésük akadályozását – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében. A dokumentum szerint a mára kialakult helyzet az ország területi épségét veszélyezteti.
A védelmi minisztérium szerint ezért az államfőnek – aki egyben a hadsereg főparancsnoka is – határozott lépéseket kell tennie a stabilizációhoz. Janukovics hivatalosan megfázás miatt csütörtök óta betegszabadságon van. Senki sem gondolja azonban komolyan, hogy az államfőt az országot mind inkább elárasztó tüntetések és összecsapások idején valóban nátha döntötte volna ágynak.
Janukovics pénteken aláírta a kormánypárti képviselők által nemrégiben megszavazott amnesztiatörvényt, és hatályon kívül helyezte a tüntetők jogait korlátozó törvényt. A törvény értelmében 15 napon belül ki kell engedni minden tüntetőt, akiket az elmúlt hónapokban börtönöztek be.
Ukrajnában több hónapja tartanak a kormányellenes tüntetések, amik azután robbantak ki, hogy Janukovics elnök orosz nyomásra visszatáncolt az Európai Unióval kötendő társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásától. Január közepén az ukrán parlament a gyülekezési jogot drákói szigorral korlátozó törvényeket fogadott el, az addig békésnek mondható ellenzéki tiltakozások utcai harcokba fordultak át. A rohamrendőrökkel vívott összecsapásoknak több száz sérültje és az ellenzék szerint öt halálos áldozata volt.