Index Vakbarát Hírportál

Spontán tömegtüntetés Szarajevóban

2014. február 11., kedd 13:19

Az 1992–1995-ös délszláv háború után Bosznia-Hercegovinában megint összecsapások robbantak ki, de ezúttal nem etnikai, hanem gazdasági okok miatt. A tiltakozások miatt már több helyi vezető és a rendőrfőnök is lemondott. A mélyszegénység, a korrupció, a rendszerváltás utáni privatizációs szerződések be nem tartása miatt utcára vonulók az elmúlt napokban többtucatnyi városban tüntettek, Tuzlában, Szarajevóban épületeket gyújtottak föl. Kedden mindkét városban tüntetéseket tartanak. Az Index helyszíni tudósítása Szarajevóból.

Kedden délre hirdettek meg demonstrációt Szarajevóban a tüntetők, a korábban már felgyújtott elnökségi épület elé. Negyed háromkor már körülbelül ötszáz ember volt a téren, néhány rendőr kíséretében. Az épület ablakait bedeszkázták, és rácsokat szereltek az ablakokra és ajtókra is, hogy a tömeg ne tudjon bemenni. Az embereknél egy hatalmas molinó is van, amin a miniszterelnök és a köztársasági elnök lemondását követelik.

Délután egyre már ezerötszáz-kétezer ember gyűlt össze az épület előtti kétszer háromsávos úton, emiatt a rendőrök a forgalmat elterelik. A tömegben pedig elindult a szövetségi kormány épülete elé, ahol a rendőrök kordonokkal várják a tüntetőket, akik azt skandálják: Mondjon le a kormány! A kormányépület előtt körülbelül ötven rendőr várta a kétezres tömeget, akik amikor megérkeztek az épület elé, megtapsolták a rendőröket. Három körül pedig átvonultak egy közeli térre. A demonstráció békés, a két kormányzati épület között nem is kísérték az embereket a rendőrök, csak az épületeket védték.

A helyszínen tartózkodó kollégánknak azt mondták, a demonstrációknak nincsen szervezője, azok spontán felháborodásból alakulnak ki. Ezt támasztja alá az is, hogy, amikor helyi lapoknál szerettünk volna elérhetőséget szerezni a szervezőkhöz, azt a választ kaptuk, hogy nincsenek szervezők. A tüntetők éppen ezért holnap délután fél hatra hívtak össze egy fórumot a szarajevói egyetemen, hogy egyeztessék és megfogalmazzák a konkrét követeléseiket.

Kollégánk megszólaltatott néhány tüntetőt: egy fiatal fiú szerint a tüntetések addig tartanak majd, amíg el nem érnek valamiféle változást, és egyelőre nem tervezik abbahagyni. Egy férfi elmondta, neki van munkája,  jó fizetése, de az országban tapasztalható korrupció, illetve az, hogy húsz évig nem mozdult sehová Bosznia, az utcára vitte őt is. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a külföldről érkező támogatások teljesen eltűnnek. Egy pszichológushallgató pedig arról beszélt, hogy az általános szociális állapotok, a szegénység, a munkanélküliség az, ami elfogadhatatlan.

Ezzel párhuzamosan Tuzlában is tüntetnek. Az al-Dzsazíra információi szerint újabb követeléseket terveznek megfogalmazni.

Az elmúlt napokban az elmúlt húsz év legsúlyosabb összecsapásai robbantak ki Szarajevóban a szegénység és a korrupció ellen tüntetők és a rendőrök között. Ezúttal nem etnikai okokból szabadult el az erőszak, mint az 1992–1995-ös délszláv háborúban: a mostani tüntetések legfontosabb kiváltó oka a siralmas gazdasági helyzet.

Már júniusban ezerötszáz képviselő, kormányzati tisztviselő és külföldi vendég szorult be órákra a parlament épületébe, miután dühös tüntetők élőláncot alkotva körbevették egy törvény körüli politikai patthelyzet ellen tiltakozva. A mélyszegénység és a korrupció elleni tiltakozások, az egymást erősítő tüntetések gyorsan továbbterjedtek, és az elmúlt öt napban már harminc különböző településen vonultak utcára az emberek.

Először az északnyugati Tuzla városában kedden: a helyi gyárak bezárása ellen tiltakoztak. Pénteken kiégett a szarajevói kanton kormányépülete, de a bosznia-hercegovinai államelnökség, a központi vezetés épületét is felgyújtották a fővárosban.

Bosznia-Hercegovina a mai napig nyögi az 1992–1995-ös, délszláv háború nehéz örökségét.  A háborút lezáró daytoni békeegyezmény fektette le a mai boszniai közigazgatás alapjait. Az országot három részre osztották, külön elnökkel, kormánnyal, intézményrendszerrel.  A bonyolult adminisztratív felépítés miatt Bosznia az egyik legkorruptabb állam Európában, ami a háború óta nem tudott gazdaságilag talpra állni.  Az állami újraelosztás nagyjából a GDP 50 százalékát teszi így ki, amit ugyanakkor eléggé hatékonytalanul használnak fel. A tüntetők egyik célja ezért a bürokrácia és a politikusok fizetésének csökkentése.

FRISSÍTÉS: Este hét órakor helyszínen lévő munkatársaink azt mondták, a belvárosi tüntető tömeg békés, egyre többen indulnak haza, valószínűleg ma már nem lesz újabb roham.

<<A boszniai helyzet részletes elemzését itt olvashatja el.>>

Rovatok