Az elmúlt hetekben öt fiatal halt bele abba, hogy társait túlszárnyalva és egy globális közönséget szórakoztatva megpróbált egy minél gusztustalanabb alkoholos koktélt magába dönteni. A neknominationként elhíresült próba a legújabb az interneten terjedő kihívások közül, amelyeknek lényege, hogy az ember saját testi határait feszegetve valami olyat csináljon, amire előtte még senki nem volt képes. Összeszedtük a tíz legveszélyesebb és legőrültebb ilyen próbát. Ne próbálja ki otthon!
Ahogy a filmekben szokás kiírni egy figyelmeztetést, mi is megtesszük: amiket itt olvas, semmiképpen ne próbálja ki. Akkor se, ha, mint nyomban a következő bekezdés, felszólító módban van írva. Akkor se, ha jó ötletnek tűnik. De tényleg ne – halálos idiotizmusok következnek.
Végy egy nagyobb korsót! Töltsd meg egy rész vodkával, egy rész viszkivel, egy rész tequilával (a tömények mennyisége és fajtája az igények és a lehetőségek szerint változhat), adj hozzá egy kis sört, bort, fogkrémet, pestót, és az egészet bolondítsd meg egy kis vizelettel (a legjobb erre a célra a sajátodat használni)! Egy hajtásra fogyaszd, és mindenképp készíts videót az eseményről!
Ha végeztél, már csak a videó posztolásra van hátra.
Valahogy így hangzik az egyik legújabb internetes őrület, a neknomination receptje. Az ivós játék célja, hogy minél undorítóbb összetételű „koktélokat” lehetőleg minél extrémebb helyeken igyon meg valaki, természetesen egy hajtásra. Akinek sikerül lehúznia az italt, kiválaszthatja a következő áldozatot. A neknominationláz egy hónappal ezelőtt indult ki Ausztráliából, és már három áldozatot szedett Nagy-Britanniában, további kettőt Írországban.
A neknominationhöz hasonló „meri vagy nem meri” játékok hagyománya évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza. Egyes források szerint az oxfordi egyetemen már a XIV. században is játszottak a diákok pöckölőset, tehát azt a játékot, aminek az a lényege, hogy valaki belepöcköl egy kis aprót egy pohárba, amit aztán a társnak fenékig kell üríteni. Az internet előtt persze ezek a játékok és durva fogadások egy-egy diákcsoport vagy iskola kultúrkörében maradtak, ma viszont órákat tölthetünk el azzal, hogy fogadásból fahéjtól fuldokló, magukat jéggel és sóval kínzó vagy éppen 3,5 liter tejtől okádó embereket nézegetünk a YouTube-on.
A kamaszokban és fiatal felnőttekben amúgy is erősen munkálkodó megfelelési kényszert és a csoportnyomást a világméretűvé nőtt közönség jelentősen megnöveli. Ha az ember nemet mond valami őrültségre, akkor most már nemcsak a jelen lévő barátai fogják papírkutyának tartani, hanem a Facebook jóvoltából körülbelül mindenki, akit valaha ismert. A saját határok – egyébként a korosztályra jellemző és teljesen természetes – feszegetésének így nagyobb lesz a tétje, és ezért folyamatosan újabb és újabb, merészebbnél merészebb kihívásokat próbálnak ki a tizenévesek.
Összeszedtük az elmúlt évek legismertebb és legveszélyesebb játékait. és általában fogadásból teljesített idióta kihívásait. Ha nem bírja az értelmetlen haláleseteket és a különös testrészeket érintő alkoholivási szokásokat, ne olvasson tovább! És persze, egyik játékot se próbálja ki otthon!
Az aeroszolpróba lényege, hogy közvetlen közelről, sokáig aeroszolos dezodorral vagy valamilyen spray-vel fújja az ember valamelyik végtagját. Ez nem hangzik túl kemény dolognak, de néhány másodperc után elképesztően fájni kezd az ember bőre, mivel az ilyen közelről ilyen hosszan fújt aeroszol égési sérüléseket okoz, és maradandó károsodást okoz a szövetekben.
A fojtogatós játék lényege, hogy az ember direkt megfosztja az agyát az oxigéntől azért, hogy elájuljon, vagy rövid időre eufóriát érezzen. Ezt vagy saját magunk kitartó fojtogatásával, vagy a levegő hosszas visszatartásával lehet elérni. A perverz játék annyira elterjedt, hogy Amerikában az aggódó szülők már mozgalmat is indítottak azért, hogy felhívják az iskolákban a tanárok és a diákok figyelmét az önfojtogatás veszélyeire.
Hivatalos adat nincsen arról, hogy hányan haltak bele eddig a fojtogatós játékba, de becslések szerint a móka jelentősen megnövelte a tinédzserek halálozási mutatóit. A fojtogatással járó oxigénhiányba nemcsak belehalni lehet, sokan maradandó idegrendszeri károsodásokat szenvednek, esetleg lebénulnak. Egy amerikai kutatás szerint 1995 óta legalább 82 hat és tizenkilenc év közötti gyerek és kamasz halt bele a játékba. Az áldozatok többségében fiúk, és átlagosan 13,3 évesek voltak. A játékhoz köthető halálesetek számát azonban feltehetően alulbecsülik, mert sok fulladásos eset öngyilkosságnak tűnhet.
A fahéjpróba az egyik legnépszerűbb „meri vagy nem meri” típusú játék. Lényege, hogy egy kanál fahéjat kell megenni egy perc alatt anélkül, hogy bármilyen folyadékot vennének magunkhoz. A YouTube-on több száz videó van fent a fahéjtól fuldokló emberekről, és sok celeb is alávette magát a próbának. GloZell Green komikus videóját például már több mint 35 millióan látták.
A próba elsőre nem tűnik teljesíthetetlennek, valójában azonban szinte lehetetlen kivitelezeni, mert a fahéjban lévő anyagok miatt a nyálmirigyek egyszerűen nem tudnak elég folyadékot termelni, így pedig nagyon nehéz lenyelni a fűszert. Az ember ezért hamar prüszkölni, majd öklendezni kezd. Néhány évvel ezelőtt egy michigani tini kórházba került, miután megpróbálkozott a kihívással, mivel hányt és fuldoklott.
A fahéjat ekkora mennyiségben már csak azért sem érdemes enni, mert a formaldehidhez hasonló anyag is van benne, amely megmerevíti a szöveteket a szájban, a torokban és az orrban is. Az EU-s szabályozás szerint a fahéj nagy mennyiségben fogyasztva enyhén mérgezőnek minősül egyébként. Ráadásul, ha a fűszer a tüdőbe kerül, ott súlyos károkat és gyulladást okozhat.
Az autókon szörfölés az egyik legrégebbi a dilik között, de népszerűsége továbbra is töretlen. A mozgó kocsik tetején szörfös pózban közlekedés ötlete az 1985-ös Teen Wolf című filmből származik, amelyben Michael J. Fox a Beach Boy Surfin' USA című számára először tette a híres mozdulatokat. Egy 2008-as tanulmány szerint 1990 óta 58 ember halt bele az autón szörfölésbe, és 41-en szenvedtek ebben a játékban súlyos sérüléseket. A többség 15-19 éves fiatal fiú volt. A szörfölésből még akkor is halálos baleset lehet, ha csak 8 km/h-val megy az autó.
Ebbe az igazán ártatlan nevű játékba is legalább két ember belehalt már. A játék lényege, hogy az ember annyi puha mályvacukrot tesz a szájába, amennyit csak bír, és aztán megpróbálja érthetően kimondani, hogy pufi nyuszi. Ha sikerül, akkor jön a következő játékos, akinek eggyel több cukrot kell beletennie a szájába. A pufi nyuszi első dokumentált áldozata egy 12 éves kislány volt, aki egy iskolai rendezvényen versenyzett az osztálytársaival. Túl sok mályvacukrot tett a szájába, így az egyik lecsúszott a torkába, és a kislány megfulladt. Meglepő módon a játék egy másik ismert áldozata egy 32 éves kanadai nő.
Talán a planking volt az első igazán ismert és elterjedt képviselője annak a mémalfajnak, aminek az a lényege, hogy valami extrém hülye pózt kell felvennie az embernek, lehetőleg minél nagyobb nyilvánosság előtt, minél váratlanabb és furcsább helyen, azt lefényképezni, aztán feltenni a netre. Aki plankol, az lényegében egy deszkának tetteti magát, merev testtel, arccal lefelé fekszik a földön, a karjait szorosan maga mellett tartva.
Bár az első plankolós kép állítólag 1981-ből származik, és egy reptéren készült, ma ismert formájában két brit középiskolás, a 15 éves Gary Clarkson és a 12 éves Christian Langdon találta ki egy unalmas délutánon. Az általuk „lefekvős játéknak” nevezett szórakozást tíz évig űzték kizárólag a saját barátaikkal, mígnem egyikük alapított egy Facebook-csoportot, ahová elkezdték feltölteni a képeket, és várták, ki küld be menőbbet.
A teljesen ártatlannak tűnő pózolás több ember állásába került, életeket követelt, és maradandó sérüléseket okozott. Legelőször hét brit mentőst függesztettek fel, amiért különböző orvosi eszközökkel/eszközökön plankoltak, majd hét ausztrál bányász is elvesztette az állását munkaidőben plankolásért.
Ausztráliában azért is reagálták túl ennyire a vicces pózolást, mert nem sokkal korábban egy húszéves fiatal plankolás közben lezuhant egy hetedik emeleti erkélyről, egy másik pedig súlyos fejsérüléseket szenvedett, amikor egy rendőrautó tetején vágta magát deszkapózba.
A plankolást az internet kreatív népe sok irányban fejlesztette tovább. A teáskannázás, a baglyozás, a hadounkeningezés vagy a vaderezés azonban, úgy tűnik, sokkal biztonságosabb, mert nem találtunk halálos áldozatokról vagy sérülésekről szóló híreket.
A planking népszerűsége mára megkopott, egyesek szerint azért, mert az új-zélandi miniszterelnök fia egyszer egy olyan plankolós képet posztolt, amin az apja is látszott, így a dologból politikai ügy lett.
Hogy bebizonyítsák végtelen fájdalomtűrő képességüket, sok gyerek veti alá magát a jég- és sópróbának. Ehhez először be kell nedvesíteni egy tetszőleges bőrfelületet, majd sót kell rá szórni, és rászorítani egy jégkockát olyan erősen, ahogy csak tudja az ember. A só, ahogy érintkezik a jéggel, egyrészt feloldódik, másrészt azonnal csökkenti a víz fagyáspontját. Ez a kémiai reakció jelentős mennyiségű hőt von el a bőrtől, ami erős égő érzést okoz. Attól függően, hogy meddig bírja ki a fájdalmat a versenyző, a bőre felhólyagosodhat, de első- és másodfokú égési vagy fagyási sérüléseket is szenvedhet.
A kamaszkori erőpróbák jelentős része az alkohol körül forog. Sokszor nem is a kihívás lényeg. hanem tényleg egyszerűen csak az, hogy minél hamarabb sikerüljön berúgni. Elterjedt városi legenda például, hogy ha a töményet a szemébe csöppenti az ember, akkor pillanatok alatt részeg lesz. Ez sajnos nem igaz, viszont könnyedén meg lehet vakulni ettől a módszertől.
Az elvetemültebbek nem a szemükön, hanem a végbelükön át adagolt alkohollal szeretnének vágtázni a részegség felé. Ez a módszer valóban hatékony, mert a végbélben nagyon gyorsan felszívódik az alkohol, hátránya viszont, hogy a legtöbb esetben kimaradt a kellemes bódultság érzése, és rögtön a rosszullét jön. A gyomor ugyanis lebontja az alkohol egy részét, mielőtt az a vérbe kerül, de a végbél erre nem képes. Ráadásul a test automatikus védekezési reakciója – a hányás – sem segít a rosszulléten, hiszen a gyomorból nincs mit kiüríteni. Ehhez képest már csak hab a tortán, ha valaki egy jó kis fertőzést is elkap az „iváshoz” használt, közös műanyag csőtől.
Az ivós játékok egyik variációja, amikor nem igazi alkoholt, hanem mindenféle alkoholtartalmú termékeket isznak a kísérletező kedvű kamaszok. Az egyik elterjedt ilyen koktél a „Lila Részeg”, amelyben erős, receptre kapható köhögéscsillapító szirup, kodein (egy szintén köhögéscsillapító ópiát), Sprite és gumicukor van. A kotyvalék akkor igazán veszélyes, ha igazi alkoholt is iszik mellé az ember, mivel az reakcióba lép a légzést lassító gyógyszerekkel, ami ájulást és fulladást okozhat. Néhány évvel ezelőtt egy 14 éves minnesotai lány meghalt, miután megivott pár pohár Lila Részeget .
Alkoholos kézfertőtlenítőt sem túl jó ötlet inni, mert bár tényleg nagyon gyorsan hat, nagyon gyorsan alkoholmérgezést is okoz – mondta egy amerikai addiktológus az MSN Newsnak.
A szülők legtöbbször inkább azon aggódnak, hogy a gyerekük nem iszik elég vizet, vagy nem vesz magához elég tejterméket. Jó hír, hogy mostantól azon is lehet aggódni, hogy túl sok vizet vagy tejet iszik a gyerek.
A víztúladagolás főként a maratonfutóknál és az amfetaminszármazékok fogyasztóinál ismert jelenség, de az amerikai Jennifer Strange-nek egy sima verseny keretében is sikerült annyi vizet innia, hogy belehalt. A nő egy kaliforniai rádió által szervezett vízivó versenyen vett részt. A feladat csak annyi volt, hogy igyon annyi vizet, amennyit csak tud, anélkül, hogy pisilne. Jennifer megnyerte a versenyt, majd néhány órával később az otthonában meghalt. A családja kárpótlásul 16,5 millió dollárt kapott.
A vízivó verseny az egyetemi gólyatáborok és egyéb beavatási szertartások állandó eleme az Egyesült Államokban, és már több gólya is belehalt. A víztúladagolás azért halálos, mert a túl sok víz felhígítja a a vérben a nátriumot, ami pedig elengedhetetlen az egészséges sejtműködéshez. Ez a többségénél csak szédülést és fejfájást okoz, de súlyos esetben az agyfunkciók és a légzőszervek is leállnak.
A vízivásnál sokkal nagyobb kihívást jelent az amerikai egyetemek és középiskolák egyik kedvenc próbája, a tejvedelés, amelynek során egy óra alatt egy gallon (3,8 liter) tejet kell meginnia a verseny résztvevőinek úgy, hogy közben nem hánynak. A verseny egyes variációban a gallon tej felhajtása után még egy óráig nem szabad hányni, ami elég nehéz, mivel a gyomor űrtartalma csak fél gallon. Ha ennél több dolog kerül bele, akkor az automatikusan hányásreflexet vált ki. Ráadásul a tejben lévő zsír és protein lassítja a gyomor tartalmának vékonybélbe ürülését, ami azt jelenti, hogy több folyadék marad a gyomorban, ezért még nehezebb teljesíteni ezt a próbát.
A tejivó versenybe bele még senki nem halt, de egyszer egy arizonai egyetemi testvériség több tagját letartóztatták egy verseny után. A srácok ugyanis egy hídon vedelték a tejet, amit aztán lehánytak a híd alatt futó útra, és ezzel balesetet okoztak.
Azt, hogy a skywalking (szó szerinti fordításban égen járás) miért veszélyes, nem kell túl sokat magyarázni, mivel ennek a dilinek az a lényege, hogy magas épületek, tornyok, hidak stb. tetejére mászik fel az ember bármiféle biztosítás nélkül. Itt aztán persze fotózni kell, lehetőleg úgy, hogy aki majd nézi képet, leszédüljön a székéről a tériszonytól.
A skywalking nagymesterei egyértelműen az orosz fiatalok, Vagyim Mahorov és Vitalij Raszkalov például nemzetközi karriert futottak be, és már az egész világot körbemászták. Mahorovék legutóbb a legmagasabb kínai épületet, a 650 méter magas Shanghai Towert mászták meg.
Arról egyelőre nincsenek hivatalos adatok, hogy hány fiatal zuhant le, miközben megpróbálta lemásolni az orosz kunsztokat. Az áldozatok felmérését az is nehezíti, hogy sok baleset öngyilkosságnak tűnhet.