Dél-Korea és az Egyesült Államok hadgyakorlatba kezdett, amit most nem előzött meg a tavalyihoz hasonló fenyegetésáradat Észak-Korea részéről. Pozitívabb a légkör, déli családok érkeztek északra találkozni évtizedek óta nem látott rokonaikkal. A helyzet mégis bármikor rosszabbra fordulhat, miközben minden bizonnyal Kínán múlik majd, hogy indul-e vizsgálat Hágában az északi vezetők ellen az ENSZ keményen fogalmazó jelentése alapján.
Megkezdődött az Egyesült Államok és Dél-Korea két hónapon át tartó közös hadgyakorlata, amiben szárazföldi, légi és tengeri erők, több mint 12 ezer amerikai katona fog felvonulni a Koreai-félsziget közelében, amit Phenjanból rendre dühös retorikai szólamok kísérnek, tavaly pedig régen látott mélységbe jutott miatta a két Korea viszonya. Most pozitívabb légkörben, de az észak-koreai rezsimet emberiesség elleni bűncselekményekkel, elmondhatatlan atrocitásokkal vádoló ENSZ-jelentés nyilvánosságra kerülése után kezdődik a feszültnek ígérkező két hónap.
Február 24. és április 18. között számítógépes szimulációval egészítik ki az 1976 óta minden évben megtartott hadgyakorlaton a valódi csapatmozgásokat és helyzeteket. Az idei hadgyakorlat azért is különösen fontos, mert a tervek szerint jövőre már a dél-koreaiak veszik át a közös haderők irányítási feladatait, ezért most felkészülhetnek az átmenetre.
Egy éve Észak-Korea megelőző atomcsapással, a dél-koreai és amerikai célpontok elleni támadásokkal is fenyegetőzött, bejelentette az 1950-53-as koreai háborút lezáró fegyverszünet egyoldalú felmondását, és a közösen működtetett keszongi ipari parkban is öt hónapra megszakadtak a munkák.
„Tavaly teljes háborús hisztéria nőtt ki a hadgyakorlatból, és az ellene kezdődött északi tiltakozásból" – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. Most nem vár ahhoz hasonlót, ugyanis a különösen feszült 3-4 hónap alatt rengeteg nyugati, sőt kínai turistacsoport is lemondta utazását, márpedig az északi bevételeknek fontos része ezekből folyik be. Nem véletlen, hogy a phenjani rezsim legutóbbi nagyberuházásait éppen az idegenforgalom növelése érdekében hajtotta végre.
Phenjan a hadgyakorlat bejelentésének hírére az előzetes egyeztetések ellenére nem fogadta Robert King észak-koreai emberi jogi kérdésekkel foglalkozó nagykövetet, aki a több mint egy éve fogvatartott Kenneth Bae ügyében érkezett volna Phenjanba. A koreai-amerikai kettős állampolgár Bae-t tavaly 15 év kényszermunkára ítélték, amiért a rezsim vádjai szerint felforgatást végzett, és a rezsim megbuktatására törekedett.
Habár arról is érkeztek hírek, hogy felgyorsultak a földmunkák azon a telepen, ahol Észak-Korea legutóbb éppen egy éve végzett kísérleti atomrobbantást, a felszínre vitt földhalom kétszer akkora lett másfél hónap alatt, de annak nincs jele, hogy most is robbantásra készülne. Egyelőre még retorikai szinten is viszonylag visszafogott maradt az északi rezsim, és a tavalyihoz képest egyébként is sokkal pozitívabb légkörben fordult rá a két Korea a szokásos éves hadgyakorlat kezdetére.
Phenjan ugyan provokációról beszélt, és azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a közeledés legfontosabb jelének tartott családegyesítési találkozókat, amik múlt csütörtökön kezdődtek, a hadgyakorlat kezdetével egy időben mégis 360 dél-koreai találkozhatott észak-koreai rokonával az északon lévő Gyémánt-hegységben. Öt nap alatt így már a második csoport utazott északra a családegyesítés keretében.
„Ez hosszú évek, nagy feszültségek után nagyon szimbolikus esemény" – mondta Csoma. Külön kiemelte, hogy az északi Gyémánt-hegységben tartják a családegyesítést, ahol azóta meglehetősen kihasználatlanul állnak a 2008-ig déli csoportok által is látogatott turistakomplexumok. A phenjani vezetés azt szeretné elérni, ha a dél-koreai szervezett turizmus újraindulna, és ezzel ismét nagy összegű konvertibilis valutabevételre tennének szert.
A koreai háború 1953-as lezárása óta megosztott félsziget két államában élők csak kivételesen találkozhatnak, legutóbb 2010-ben terveztek hasonlót, de a vitatott tengeri határvonal mentén található egyik déli sziget elleni északi tüzérségi támadás után felfüggesztették a kezdeményezést. Tavaly szeptemberben száz család találkozott volna, de a déliek „konfrontatív hozzáállására" hivatkozva az északiak visszakoztak.
Most az is a két Korea közeledésére utal, hogy Szöul felajánlotta: gyógyszerekkel és orvosi eszközökkel segít az északiaknak a disznóállományt sújtó száj- és körömfájás-járvány ellen, amiben már több ezer állat pusztult el. Kim Dzsongun is tett gesztusokat, újévi beszédében ugyanis a félsziget két állama közti viszony azonnali javítására tett javaslatot.
Ugyanakkor a helyzet pillanatok alatt megváltozhat, az sem elképzelhetetlen például, hogy az északi vezetés a családegyesítésre is hivatkozva „saját jószándékát" állítja szembe a fegyveresen felvonuló dél-koreai és amerikai erőkkel, és erre hivatkozva csap át fenyegetőzésbe.
A hadgyakorlat alakulása mellett a helyzetet befolyásolhatja a következő hónapokban az ENSZ előző héten megjelent, észak-koreai jogsértéseket vizsgáló jelentése is, amiben retorziókat, nemzetközi bírósági vizsgálatot is kilátásba helyeznek a módszeres visszaélések miatt.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa emberiesség elleni bűncselekményekkel, köztük módszeres kivégzésekkel, kínzásokkal, szexuális erőszakkal, kierőszakolt vetélésekkel és éheztetéssel vádolta Észak-Koreát, a bűncselekményeket pedig a nácik által elkövetettekre borzalmakhoz hasonlították. A tanács által felkért bizottság elnöke, Michael Kirby személyesen írt levelet Kim Dzsongunnak, és figyelmeztette, hogy Hágában kell felelnie a bűneiért a rezsim és a hadsereg fejeként.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői szerint az észak-koreaiak „elmondhatatlan atrocitásokat szenvedtek el". A tanács megbízásából kezdett bizottsági meghallgatásokon kínzásról, rabszolgaságról, szexuális erőszakról és kemény politikai elnyomásról számoltak be az országból megszökött foglyok. A jelentés szerint a rezsim több tízezer embert tart politikai fogolyként munkatáborokban, miközben az állampolgárokat feltételezett hűségük alapján kategorizálják.
A vizsgálat szerint több százezer ember halálához járulhatott hozzá, hogy az 1990-es évek nagy éhínségének időszakában a rezsim nem humanitárius szempontok alapján osztotta szét a külföldi élelmiszersegélyeket, miközben több százmillió dollárt költöttek luxuscikkekre.
A jelentésnek egy fontos részét teszik ki az Észak-Koreából megszökött szemtanúk vallomásai, ezekből kiderült például, hogy egy családot azért kínoztak meg, mert külföldi szappanoperákat néztek. Meghallgatták többek között Sin Dong Hjokot is, aki az egyik legismertebb külföldre szökött észak-koreai, ő könyvet is írt tapasztalataiból. 2012 végén azt mondta, hogy 23 évig élt az egyik észak-koreai koncentrációs táborban, és már ott is született. Mint mondta, megettek mindent, ami a földből nőtt, végül hihetetlen szenvedések, éhezés, kínzások után szökött meg.
„Ha három-négy napig kiakasztanak így, akkor bepisilsz, bekakilsz, teljesen kiszáradsz... olyan fájdalmakkal járt, hogy úgy éreztem, ennél a halál is jobb lenne" – mondta az egyik szökött fogoly, Jeong Kwang a „galambkínzásnak" nevezett módszerről. Ilyenkor a két kart hátrakötve akasztották fel a rabokat, de olyan testtartásban, hogy sem leülni, sem lábra állni nem tudtak. Kwang elmondása szerint tíz hónap alatt olyan kevés ételt kapott, hogy 75 kilóról 36-ra fogyott le.
Egy olyan esetről is meséltek, amikor a táborban az egyik nő titokban megszülte gyermekét, de az egyik őr megparancsolta neki, hogy fojtsa vízbe. A nő könyörögni kezdett, de az őr addig ütötte, míg fejjel előre a vízbe nem nyomta a gyereket. „Láttuk, ahogy kiáramlanak a buborékok a baba szájából" – emlékezett vissza a Jee Heon nevű asszony, aki végignézte a gyerek halálát. Állítása szerint a hatóságok azt sem tűrték, ha valaki Kínából érkezett vissza terhesen, mert nem akarták, hogy keveredjenek a vérvonalak.
Észak-Korea visszautasította, hogy részt vegyen a vizsgálatban, mert állítása szerint semmilyen jogsértést nem követett el. Több külföldi elemző szerint az is fontos, hogy egyáltalán elkészült, de a jelentés ereje leginkább Kínán, Észak-Korea legfontosabb támogatóján múlik majd. A pekingi vezetés azonban már korábban is ellenezte az egész vizsgálatot, és minden bizonnyal vétót emel a Biztonsági Tanácsban, így megakadályozza például, hogy az észak-koreai vezetőknek a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kelljen állniuk az ügyben.
„Alapvetően szimbolikus lépés, nem gondolom, hogy túl nagy gyakorlati következményei lehetnének" – mondta Csoma. Szerinte például veszélyesebb helyzetbe került a rezsim, amikor 1988-ban, egy dél-koreai utasszállító repülőgép felrobbantása miatta KNDK-t a nemzetközi terrorizmust támogató országok közé sorolták, és csak 2008-ban, a Bush-adminisztráció utolsó évében került le a listáról.
Mint mondta, Kim Dzsongunt például azért sem lehetne őrizetbe venni és nemzetközi bíróság elé állítani, mert nem szokott olyan országba látogatni, ahol erre lehetőség volna. 2006-ban és 2009-ben is kemény szankciókat hoztak az ország ellen, ezeket pedig utána még tovább is erősítették az elmúlt években. Kereskedelmi és technológiai szankciók is érvényben vannak, emellett különböző luxuscikkeket sem lehetne bevinni, de ezt már Kim Dzsongun modern síkomplexumának építésekor is sikerült kikerülniük az észak-koreaiaknak.
Másrészt a nemzetközi közösségnek, az ENSZ-nek nemigen vannak eszközei, hogy nagyobb áldozatok nélkül megváltoztassák az Észak-Koreában uralkodó belső viszonyokat. Nemrég Ed Royce republikánus képviselő, az amerikai kongresszus képviselőházában a külügyi bizottság elnöke azt mondta, hogy a pénzcsapok teljes elzárásával lehetne nyomást gyakorolni Észak-Koreára atomprogramja ügyében. „Az északi rezsim azonban úgy működik, hogy inkább választja a vidéki lakosságot sújtó újabb tömeges éhínséget, mint hogy a saját túléléséhez szükséges prioritásokból visszavegyen" – mondta Csoma.