Az eddigi nemzetközi reakciók egyöntetűen elítélik Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a krími válsággal kapcsolatos intézkedéseit, és aggódnak az ukránok miatt. Így reagált a nagyvilág arra, hogy az oroszok katonai erőkkel jelentek meg Ukrajna területén. (A magyar kormány reakciójáról és az ebből fakadó belpolitikai helyzetről itt olvashat.)
A szlovák kormányt mélyen aggasztja a kijevi utcákon kitört erőszak Robert Fico szlovák miniszterelnök nyilatkozata szerint. Szlovákia stabil, demokratikus és virágzó Ukrajnát akar, és nem szeretné, ha az ország elszigetelődne.
Miroslav Lajcák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy jelenleg senki sem ellenőrzi Ukrajna teljes területét, így sem a kormány, sem az ellenzék, sem a tüntetők nem mondhatják, hogy a nép nevében beszélnek. Viktor Janukovics szemére vetette, hogy a valódi párbeszéd elutasításának a következményei a tragikus események.
Traian Basescu román államfő felkérte Moszkvát, hogy függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén, és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amik az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák. A román elnök szerint az orosz csapatok agressziót követnek el Ukrajna ellen. Ezért az ország függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláíróinak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak kötelessége azonnal tárgyalásokat kezdeniük, hogy ismét érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.
Basescu szerint az ukrajnai válság nem jelent közvetlen veszélyt Románia függetlenségére és területi épségére, de egy újabb „befagyott konfliktus” megjelenése a Fekete-tenger térségében középtávon az egész régió stabilitását veszélyeztetné és Románia biztonságát is fenyegetné. Azt kérte az ukrajnai román etnikumú állampolgároktól, hogy továbbra se vegyenek részt erőszakos cselekményekben. Románia elismeri az új ukrán vezetés legitimitását.
A nemzetközi szerződések megsértésének és beavatkozásnak minősítette Oroszország eljárását Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, de bízik abban, hogy sikerül megakadályozni a konfliktus további kiéleződését. A krími kérdésben Oroszországnak diplomáciai úton, és nem erő alkalmazásával kell keresnie a megoldást.
Zaorálek szerint az ukrajnai konfliktust tovább bonyolítja, hogy a mai ukrán kormány nagyon gyenge, és az országban az alapvető dolgok sem működnek.
A német kancellár vasárnapi telefonbeszélgetésük során aggodalmának adott hangot a Krímben és az Ukrajna egész területén zajló események miatt. Putyin pedig felhívta Merkel figyelmét arra, hogy a „szélsőségesen nacionalista” erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek, veszélybe sodorva az orosz állampolgároknak és az orosz ajkú lakosság egészének az életét, sértve törvény által védett érdekeiket.
A német kormány vasárnapi közleményében azt írta: a telefonbeszélgetés során Putyin elfogadta Merkelnek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre egy „kontaktcsoportot” az ukrajnai rendezésről szóló politikai párbeszéd megkezdése érdekében.
A hét iparilag fejlett ország és Oroszország (G8) Szocsiba tervezett csúcstalálkozója előkészületeinek felfüggesztését szorgalmazta vasárnap Laurent Fabius francia külügyminiszter, hogy így növeljék az Oroszországra nehezedő nyomást az ukrajnai válság kiszélesedésének megelőzése érdekében. Franciaország nem is vesz részt az előkészítő tanácskozásokon.
Az Egyesült Államok és Kanada korábban szinén jelezte, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozót előkészítő tanácskozásokon. Nagy-Britannia vasárnap délután jelentette be, hogy felfüggeszti előkészületeit a csúcsértekezletre az ukrajnai fejlemények miatt.
„Elítéljük az orosz katonai eszkalációt” – jelentette ki a francia külügyminiszter, hozzátéve: „Oroszország hagyományosan a barátunk. Egy hagyományos baráttól mást várunk, mint a bakancsok csattogását”. Franciaország kész a helyzet enyhítésére és a közvetítésre.
Ez a közvetítés történhet az ENSZ szintjén, az EBESZ szintjén, akár egyetlen ország közreműködésével. Franciaország mindenre készen áll.
John Kerry amerikai külügyminiszter elítélte vasárnap Oroszország „hihetetlen agresszióját” Ukrajna ellen, kedden pedig Kijevbe látogat, hogy biztosítsa az ukrán kormányt az Egyesült Államok támogatásáról. Kerry szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „elképesztő, szándékos döntést” hozott egy másik országba történő behatolásról. „A 21. században nem lehet 19. századi módon viselkedni, egy másik országba behatolni teljesen mondvacsinált ürüggyel”.
A krími orosz katonai fellépésnek „nagyon komoly következményei lesznek” az Egyesült Államok és más országok részéről, beleértve a szankciókat és Oroszország gazdasági elszigetelését – Kerry ez utóbbival megismételte azt, amiről Obama elnök szombaton beszélt telefonon Putyinnal.
Washington szerint Oroszországnak tiszteletben kell tartania azt a demokratikus folyamatot, amiben az ukránok menesztették oroszbarát elnöküket és új kormányt alakítottak. Úgy vélekedett, Moszkvának még vannak olyan választási lehetőségei, amik segítségével csillapíthatja a válságot.
Peking politikai megoldást sürget Ukrajnában, a belügyekbe való be nem avatkozás elvét vallja – hangoztatta vasárnap a kínai külügyi szóvivő. Csin Kang felszólított minden érintett felet a nemzetközi jog betartására, a viták párbeszéd és tárgyalások útján történő rendezésére, és kifejezte országa súlyos aggodalmát a kialakult helyzet miatt.
Kína kitart a belügyekbe való be nem avatkozás elve mellett, tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, de úgy vélik, „több oka van annak, hogy a helyzet mára így alakult”.
Váratlanul érte Európát és az Egyesült Államokat szombaton az AFP francia hírügynökség által megkérdezett elemzők szerint, hogy Barack Obama amerikai elnök figyelmeztetése ellenére – miszerint minden ukrajnai intervenciónak ára lesz - bejelentették a Vlagyimir Putyin orosz elnök által kezdeményezett katonai beavatkozást.
„Mindenkit megleptek, az egész világ improvizál” – mondta Francois Heisbourg, a Stratégiai Kutatások Francia Alapítványa (FRS) nevű agytröszt elemzője a hírügynökségnek. A hidegháború vége óta ez a legsúlyosabb válság – vélekedett Jörg Forbrig, a Germand Marsall Fund kelet-európai programigazgatója.
„A gond az, hogy Vlagyimir Putyin sokkal gyorsabban tud lépni céljai elérése érdekében, mint Washington vagy Európa. Az a gond, hogy nem tudjuk, hová akar menni" – hangsúlyozta a Nemzetközi Stratégiai Kutató Központ nevű amerikai agytröszt Oroszország/Eurázsia programjának igazgatója.
A válságra reagálva a nyugatiak szemmel láthatóan szervezetlenül léptek fel, mintha rögtönöznének. Pénteken három európai ország (Franciaország, Németország és Lengyelország) közös nyilatkozatot adott ki, amiben aggodalmukat fejezték ki a krími helyzet alakulása miatt.