Nehezen szerezte meg, ám annál könnyebben vált meg a Krím félszigettől Oroszország. Az ókori görögök, rómaiak, gótok, Bizánc, az örmény telepesek, a mongolok, a genovaiak majd az Oszmán Birodalom után a területet 1783-ra hódította meg II. Katalin, megszüntetve ezzel a néhány évig független államként létező Krími Tatár Kánságot.

A 28 ezer négyzetkilométeres, különleges mikroklímájú félsziget ettől kezdve volt Oroszország, majd a Szovjetunió része. Hogy ma nem Moszkva alá tartozik, annak oka egy történelmi véletlen: Hruscsov az ukrán tagköztársaságnak adta át, ami aztán magával is vitte, miután függetlenné vált. Nem csak a fekete-tengeri orosz flotta bázisának is helyt adó Szevasztopol orosz város: az oroszok adják az félsziget 2,3 milliós lakosságának körülbelül háromnegyedét, a többin az 1944-es kitelepítésük után a 90-es évek óta visszatérő tatárok és az ukránok osztoznak, a néhány ezres lengyel, bolgár, moldáv, örmény, zsidó, német, görög, cigány, belarusz közösségek mellett.

A Krími Autonóm Köztársaság, miután az orosz erők a múlt hétvégén ellenőrzésük alá vonták a területet, március 16-ra írt ki népszavazást hovatartozásáról, miközben a félsziget parlamentje már döntött is arról, hogy Oroszországhoz csatlakozik.

A két éve készült képek a félsziget mindennapjait mutatják be, Szimferopolban, Jaltán és a különleges státuszú Szevasztopolban.