Magyarország számára rendkívül fontos, hogy olyan új nyelvtörvény szülessen Ukrajnában, amely kielégíti a kisebbségek igényeit, megfelel a nemzetközi szabályoknak, valamint az országon belüli megbékélést szolgálja – mondta Bayer Mihály, Magyarország kijevi nagykövete szerdán azon a megbeszélésen, amelyet Ruszlan Kosulinszkij Szabadság (Szvoboda) párti parlamenti alelnökkel, a jogszabály kidolgozásával megbízott munkabizottság vezetőjével folytatott.
A nagykövet kezdeményezésére létrejött találkozó után Bayer Mihály az MTI-nek elmondta, hogy az egyeztetésen elmondta: a magyar álláspont szerint az új jogszabály nem nyújthat kevesebbet a jelenleg hatályban lévő törvénynél.
Elhangzott, hogy a bizottság a Leonyid Kravcsuk volt ukrán államfő által korábban készített nyelvtörvénytervezetet veszi alapul. Ezzel kapcsolatosan a diplomata elmondta, hogy abban a dokumentumban regionálissá csak akkor válhat egy kisebbségi nyelv, ha adott közigazgatási egységen belül a lakosság legalább 30 százaléka a nyelvet beszélő nemzetiséghez tartozik. A jelenlegi törvényben viszont már 10 százalékos arány mellett regionális státuszt kaphat egy kisebbségi nyelv.
Kitért a nagykövet arra is, hogy a Kravcsuk-féle tervezetben bonyolult és hosszadalmas jogi eljárás után válhat egy adott közigazgatási egységben regionálissá egy nyelv. Egyebek mellett ezt a parlamentnek egyesével kell jóváhagynia minden egyes településen, járásban, megyében, így pedig a törvény igen nehézkesen válik alkalmazhatóvá. Bayer felajánlotta, hogy kisebbségi nyelvhasználattal foglalkozó magyar szakértők segítséget nyújtanak a bizottság munkájában.
Kosulinszkij a megbeszélésen azt mondta, hogy az előző vezetés alatt 2012 nyarán született, jelenleg hatályos nyelvtörvény több szempontból elfogadhatatlan. Szerinte a jogszabály az Európa Tanács (ET) rendelkezéseinek hibás orosz nyelvű fordításaira alapult, olyan helyzetet teremtett, amelyben az orosz nyelv gyakorlatilag második államnyelvvé lépett elő. Azt mondta, az új nyelvtörvénynek rögzítenie kell, hogy az ukrán az egyetlen államnyelv az országban.
A politikus ígéretet tett arra, hogy az elkészült törvénytervezetet véleményeztetni fogják a velencei bizottsággal. Ezen kívül angol nyelvre fordítják, és azt a kisebbségek - köztük a kárpátaljai magyarság - képviselői, vagy akár magyarországi szakértők is véleményezhetik. Kosulinszkij hangsúlyozta: a céljuk az, hogy ne korlátozzák a kisebbségek nemzeti önazonosságának megőrzését.
Közben az ukrán külügyminisztérium határozottan elítélte a vereckei magyar honfoglalási emlékmű ellen 2014. március 10-én elkövetett vandál cselekedetet, és felszólította a belügyi tárcát, valamint Kárpátalja megye állami közigazgatási hivatalát az incidens lehető legrövidebb határidőn belüli kivizsgálására.
A külügyminisztérium kérte a rendvédelmi szerveket, büntessék meg a bűncselekmény valamennyi elkövetőjét, és tegyenek meg mindent a hasonló cselekedetek megelőzése érdekében.
Hétfő este két ismeretlen elkövető gyúlékony folyadékkal öntötte le, majd felgyújtotta a Vereckei-hágón emelt honfoglalási emlékművet. Jelentős kár nem keletkezett, a márvány oltárkő egy része megégett. A kárpátaljai rendőrség szerdán nyomozást indított az ügyben.
A vereckei emlékművet szerdán volóci tűzoltók megtisztították az égésnyomoktól.