Oroszország egyelőre nem döntött arról, hogy milyen ellenlépéseket tenne nemzetközi szankciók esetén és nem tervez katonai intervenciót Kelet-Ukrajnában  – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov az orosz külügyminiszter, aki John Kerry amerikai külügyminiszterrel tárgyalt a nap folyamán. 

A tárgyaláson a két nagyhatalom külügyminisztere az ukrajnai helyzetet beszélték át. Lavrov szerint Kerry konkrét szankciókat nem fogalmazott meg, mivel szerinte Amerika is tudja, hogy a szankciók visszaüthetnek, és nem segítik elő a kétoldalú együttműködést. Kerry azt javasolta Lavrovnak, hogy Oroszország vonja vissza az ukrán határ mellett gyakorlatozó katonai csapatokat és engedjen teret annak, hogy a diplomáciai úton rendezze ezt a válságot. A két külügyminiszter nem állapodott meg semmiről.

Lavrov szerint az oroszok mindenben a nemzetközi jognak megfelelően járnak el, és szerite Krím-félsziget „sokkal fontosabb Oroszország számára, mint a Falkland-szigetek Nagy-Britannia számára“. Nagy-Britannia 1982-ben fegyveres erővel vívta vissza a partjaitól 13 ezer kilométerre fekvő dél-atlanti szigetcsoportot a megszálló argentin erőktől. Lavrov szerint a britekkel ellentétben Oroszország nem fog erőszakot alkalmazni.

Az oroszok egyedül maradtak

Az ukrán parlament után az Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek minősítette vasárnap tartandó krími népszavazást, ahol a félsziget elszakadhat Ukrajnától és Oroszországhoz csatlakozhat. Az alkotmánybírák azért nyilvánították a alkotmányellenesnek a népszavazást, mivel szerintük Ukrajna szuverenitása egész területére kiterjed, egységes állam, amelynek határain belüli területe sérthetetlen, így erről népszavazást sem lehet tartani.

• Úgy néz ki, hogy a nemzetközi politika is ukrán Alkotmánybíróság véleményére ad, és ez alapján nem fogja elismerni a Krím-félsziget elszakadásáról szóló népszavazás eredményét. Ezt az amerikai külügyminiszter is megerősítette a Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatóján.
• A brit külügyminiszter szerint sem lenne szabad megrendezni vasárnap a népszavazást a Krím félsziget sorsáról, a referendum ugyanis törvénytelen és alkotmányellenes.
• Törökország sokáig visszafogta magát az ukrán válsággal kapcsolatban, a tervezett krími népszavazást azonban már nem hagyta szó nélkül. A félszigeten élő török nyelvű tatár közösség sorsáért aggódva többször Moszkva értésére adta: a terület Ukrajnától való elszakadása elfogadhatatlan számára.
• Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral Putyinnal egyeztetett telefonon a krími helyzetről. A főtitkár aggodalmát fejezte ki a népszavazás következményeivel kapcsolatban.
• Az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságban vasárnap tervezett népszavazás az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog közvetlen megsértésének minősül, és ha valóban megtartják, annak nem lesz sem jogi hatása, sem politikai legitimációja – mondta péntek esti nyilatkozatában Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára.
• Közös nyilatkozatban szólították fel a világ hét legfejlettebb ipari államának (G7) vezetői és az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán Oroszországot, hogy ne támogassa tovább a Krímben megtartandó népszavazást és kijelentették, hogy annak eredményét nem fogják elismerni.

Oroszország egyedül maradt a Krímért folytatott harcért. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a vasárnap esedékes krími népszavazás összhangban áll a nemzetközi joggal, így el fogják ismerni a népszavazás eredményét.