Nagy meglepetés lenne, ha nem Robert Fico jutna tovább első helyen, messze neki a legmagasabb a támogatottsága

– mondta Ravasz Ábel szociológus, a Publicus Slovensko vezető elemzője. A szombati szlovákiai elnökválasztás első fordulóját kemény hangú üzenetek, viszonylag kevés ígéret előzték meg. A miniszterelnök az elnöki székbe készül, először indul magyar jelölt, akinek szereplése az MKP és a Híd támogatottságára is kihathat.

Fico már a második körre készült

Az ugyanakkor már biztosnak tűnik, hogy Fico nem nyerheti meg a választást a szombati első körben: habár

állt 40 százalék felett is a felmérésekben,

de csökkenő tendencia alapján a legutolsó közvélemény-kutatások inkább 37 százalék környékére tették.

Fico kampánya pártja, a Smer 2012-es parlamenti választási kampányához hasonlóan az imázsra, és nem az ígéretekre épített. Az akkori szlogent, ami biztonságot ígért a választóknak, most a felkészültség váltotta, de egyébként a plakátokon még a fotó is ugyanaz maradt.

De Ficónak nem sikerült teljesen elkerülnie a botrányokat: az egyik nagy visszhangot kapott kampányvideójában arról vallott, hogy vallásos családban nőtt fel. „Meg vagyok keresztelve, voltam elsőáldozó és bérmálkozó is. Ha most profilt kéne készítenem a katolikus egyházhoz való viszonyomról, jobban kijönnék a dologból, mint bármelyik kereszténydemokrata politikus“ – jelentette ki. Erre a SME napilap megszerezte a fiatal Fico jelentkezési lapját a kommunista pártba, ebben pedig még azt vallotta, hogy „szigorúan ateista".

Ez a kis közjáték sem befolyásolta azonban támogatottságát, és a közvélemény-kutatások szerint Fico a magyar választók között sem népszerűtlen, 10 százalékuk rá szavaz majd. A Smer vezetője egyébként biztosra ment a kampányban, a vitafórumokat és az újságírók kérdéseit kerülte, és láthatóan már a második fordulóra készülve kemény negatív kampányt folytatott a továbbjutásra a többi jelölt közül legesélyesebb Andrej Kiska vállalkozó ellen, aki mikrohitelezéseiről is ismert.

Fico a szerdai kampányzáró vitában egyébként is kénytelen volt részt venni az öt legesélyesebb jelölt között, de ezt arra használta, hogy nyíltan uzsorásnak állítsa be Kiskát. Az ígért dokumentumokat azonban nem mutatta meg, és mivel már életbe lépett a kampánycsend, az első forduló előtt ezt már nem is teheti meg. Kiska azzal reagált, hogy amennyiben cégei bárkinek is kárt okoztak, kész megtéríteni azt, de még senki se jelentkezett.

Kiska kinőtt a mezőnyből

Fico mögött alaposan lemaradva, de sokáig fej fej mellett haladtak a jelöltek, amíg aztán Kiska fokozatosan kiemelkedett, és a 15 százalék elérése után meg is ugrott a népszerűsége, a legutóbbi közvélemény-kutatásokban már 23-24 százalékra jósolták. Egyértelműen neki van a legnagyobb esélye bejutni Fico mellé a második körbe, mivel a felmérésekben mögötte végző következő két jelölt várhatóan együtt sem kap annyi szavazatot, mint Kiska.

Nem véletlenül próbálta Fico is a vállalkozói múltjával megfogni, Kiska korábban az üzleti életből volt ismert, emellett a Jó Angyal nevű karitatív szervezet alapítójaként több ezer családon segített összesen 18 millió euróval. A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági-közéleti lap szerint magánvagyona legalább 6 millió euró (kb. 1,8 milliárd forint), éves bevétele pedig 700 ezer eurót (kb. 210 millió forintot) tesz ki.

Mindenben próbált az élen járni, ő volt az első, aki bejelentette a jelöltségét, ő rakott ki először óriásplakátokat és adott nagyinterjút. Miközben a negatív kampány miatt az egész országot Kiskát gyalázó röplapok árasztották el, amelyben azzal riogattak, hogy győzelmével a Szcientológia Egyház kerülne hatalomra, a vállalkozó nem szaladt bele nagyobb hibába, és nagyrészt civilizált hangnemben próbálta magát elkülöníteni az átlagos politikusoktól.

Ravasz szerint a legfontosabb az volt, hogy magát független, civil jelöltként beállítva sikerült megszólítania a politikából, és különösen a széttöredezett jobboldalból kiábrándult embereket. Megnyerte magának azokat a protestszavazókat is, akik a tavaly őszi megyei választásokon még a szélsőjobboldalt támogatták, és akiknek a támogatásával lett többek között megyeelnök Besztercebányán a radikális nézeteiről ismert Marián Kotleba. Előretörésével pedig beindult a dominóhatás is.

Bárdos szereplése is fontos lesz

Habár elég sok, tizenhárom jelölt is indult most az elnökválasztáson – ott volt például a szlovák Sarah Palin a jópár bakijával –, valójában közülük csak öten-hatan érhetnek el komolyabb eredményt szombaton.

Januárban még erősnek tűnt Pavol Hrušovský, az úgynevezett Népi Platform (a Kereszténydemokrata Mozgalom, KDH, a Most–Híd és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt, SDKÚ-DS) kereszténydemokrata jelöltje, de a kampányban már nagyon gyengén muzsikált. „Volt nála keményebb és puhább, konzervatívabb és liberálisabb jelölt is. Elszipkázták előle a szavazókat" – írta körül a helyzetet Ravasz. Szerinte a plakátjaival is alaposan melléfogtak, hiszen túlzottan hasonlítottak Ficóéira: mindkett szlovák zászló előtt, fehér alapon szerepeltek hasonló beállításban. Hrušovský a kezdeti 15 százalék óta már 8 százalék alá esett vissza, és egyre többen hátrálnak ki mögüle.

Viszonylag korán bejelentette a kereszténydemokrata jelölt támogatását a Híd szlovákiai magyar párt is, azonban Polák Gábor felvidéki blogger szerint nem számoltak azzal, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelöltet állít, „vagy ha igen, akkor azzal, hogy olyan megosztó személyiséget, mint Berényi József, vagy Csáky Pál." Szerinte a Híd korán beállt Hrusovsky mögé, hogy ne kelljen az MKP jelöltjét támogatniuk, ugyanakkor Hrušovskýról kiderült, hogy nem sok fogalma van a magyarok problémáiról. Ravasz szerint a Híd láthatóan rossz döntést hozott Hrušovský támogatásával, ebből az elnökválasztásból túl jól nem tudnak kijönni, és az is kérdés, hogy a Népi Platform túlélheti-e hosszabb távon.

Először van magyar elnökjelölt az MKP színeiben induló, nem megosztó, sokkal inkább semleges Bárdos Gyula személyében.

Bárdos rögtön nyilvánvalóvá tette, hogy a magyar szavazatokat akarja összefogni, de a mérések szerint csak a magyar szavazók nagyjából felére számíthat, ami 5 százalék körüli eredményt jelenthet. A többiek Ravasz szerint feltehetően egy esélyesebbnek gondolt jelöltet, Kiskát vagy Ficót támogatják majd. Ha Bárdosnak sikerül hoznia az 5 százalékos eredményt, akkor azt könnyen a javára fordíthatja a parlamentből már egymás után másodszor kimaradó MKP, Polák szerint főképp, „ha folytatják a Bárdos-féle semleges kommunikációt."

A borostás odaszólt a doyennek

Hrušovskýhoz hasonlóan a kereszténydemokrata szavazókra ácsingózik Radoslav Prochádzka, a legfontosabb kereszténydemokrata erőből, a KDH-ból kivált alkotmányjogász, akinek magyar billboardjai is voltak 

Fiatal elnököt? Miért ne!

szlogennel. A 41 éves politikusnak az is bejött, hogy a kampány elején borostásan szerepelt a plakátokon, mivel sikerült magát a fiatal jelöltként pozicionálnia. 10 százalék felett, a harmadik helyen végezhet, de Ravasz szerint nem sikerült eléggé kitűnnie a sok kereszténydemokrata jelölt közül, és civil szervezetek támogatását sem tudhatta maga mögött. Az egyik vitafórumon azt bizonygatta, hogy Szlovákiának dinamikus államfőre van szüksége, nem pedig olyanra, aki politikai nyugdíjasotthonnak vagy felhőtlen üdülésnek tartja ezt a tisztséget.

Az egyértelműen Milan Kňažkónak szánt odaszólásra az érintett ezzel reagált: „Ronald Reagan hozzám képest néhány hónappal korában lett az egyik legsikeresebb amerikai elnök. Ráadásul én sokkal jobb színész vagyok, mint ő volt. A kondíciómmal pedig lepipálom a negyvenéveseket is." A 89-es rendszerváltó politikus, Václav Havel volt elnök egykori tanácsadója is 10 százalék körül végezhet. A színészből lett politikus volt egy ideig kulturális miniszter, de a legutóbbi időszakban talk show-s műsorvezetőként dolgozott. Őt támogatja a szlovákiai művészeti élet képviselőinek nagy része, színészek, írók, zenészek is kampányoltak a 68 éves jelölt mellett.

Jöhet a helyezkedés a 2. forduló előtt

Ha a várakozásoknak megfelelően Fico és Kiska jut a március 29-én esedékes második fordulóba, akkor Ravasz szerint szoros lehet ugyan, de még mindig a mostani miniszterelnök az esélyesebb. A kereszténydemokrata jelöltek szavazóit nehéz megítélni, többek között azért, mert az elmúlt időszakban körvonalazódott valamiféle együttműködés több szavazás esetében a Smer és a KDH között. Szavazóbázisuk is kompatibilisebb lehet, mint elsőre tűnik, a Smer a szociális populizmusával és a KDH a kereszténydemokrata értékek állandó hangsúlyozásával ugyanis bizonyos szempontból a Fidesszel és a KDNP-vel állítható párhuzamba. Ravasz szerint a magyarok mindenesetre zömében Fico ellen fognak szavazni a második körben.

Azonban miközben Fico hagyományosan alulmért lehet, addig nagy kérdés, hogy vajon Kiska esetében mennyire megbízhatóak a közvélemény-kutatások. Ravasz szerint egyáltalán nem mindegy, hogy a vállalkozó mondjuk 19 vagy éppen 25 százalékkal jut tovább. Ha tartani tudja a támogatottságát, akkor a szociológus nem tartja elképzelhetetlennek, hogy akár pártot alapítva próbálja kamatoztatni a lendületét a későbbiekben. Erre azért is lenne esély, mert a rendszerváltás óta minden parlamenti választáson jutott be új politikai erő a törvényhozásba.

Fico továbbra is titkolózik, ki lenne az utódja a kormányfői poszton, ha megválasztanák elnöknek, de pozsonyi körökben egyértelműen Robert Kaliňák belügyminisztert tartják a legvalószínűbbnek. Az is kérdés ugyanakkor, hogy ő is olyan hatékonyan össze tudná-e tartani a pártot, mint Fico. Az elnöki jogkörök kiszélesítéséről egyelőre nincsen szó, de amennyiben Fico ezt akarná, akkor két évvel a parlamenti választások előtt még akkor is vállalhatná ezt a lépést, ha ezt felháborodás övezné.