Szükség esetén bővíthető azok köre, akiket az Európai Unió az ukrajnai válságban játszott szerepük miatt vízumtilalommal, illetve vagyonbefagyasztással sújt, mondta Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben, miután az EU külügyminisztereinek hétfői találkozóján elfogadott újabb szankciók alapján nem kap beutazási vízumot 21 orosz és krími személy, akinek a számláit is befagyasztják.

Martonyi is elmondta, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcson a helyzet alakulásától függően bővíthető a szankcióval sújtottak névsora, de akár elhalaszthatják a következő EU-orosz csúcstalálkozót is.

A most a külügyminiszterek által meghozott döntések a március 6-i EU-csúcson elhatározott, feltételekhez kötött és fokozatokra osztott, háromlépcsős uniós válaszlépés-sorozat második lépcsőjének felelnek meg. A harmadik lépcső messzemenő gazdasági következményekkel járó intézkedéseket jelentene abban az esetben, ha az orosz fél tovább élezi a feszültséget.

Súlyos következményekkel járó gazdasági szankciókról azonban Martonyi szerint addig nem lenne helyes dönteni, amíg az unióban és az egyes tagországokban nem végezték el az azokra várható orosz ellenlépésekről szóló hatástanulmányokat. Szerinte fel kellene mérni, milyen hatással járnának a lépések az EU-ra összességében, valamint az egyes uniós tagállamokra egyenként is.

Az EU-országok között egy ilyen esetben érvényesülnie kellene a szolidaritás és az azonos teherviselés elvének, tette hozzá. A külügyminiszter szerint

egy ilyen gazdasági konfliktus esetén az egyik legsúlyosabban érintett uniós nemzetgazdaság a magyar lenne, az energiaellátási kérdések miatt.

Martonyi János elmondta, hogy a külügyminiszterek a munkaebéd alatt Günther Oettinger energiaügyi EU-biztossal áttekintették az energiafüggőség csökkentését célzó szükséges tennivalókat. Ezek két fő csoportba sorolhatók: egyfelől több belső átjárhatóságot, összeköttetést kell teremteni az EU-országok energetikai rendszerei között, másfelől gondoskodni kell a külső források növeléséről.