Egy ukrán katona meghalt, többen megsérültek Szimferopolban. Az ukránok szerint orosz egyenruhás fegyveresek támadtak az egyik bázisukra, míg a krími rendőrség szerint orvlövész lőtt a helyi önvédelmi egység tagjaira és a katonára is, és egy önvédelmis is meghalt. Az ukrán vezetés szerint a konfliktus katonai szakaszba lépett, engedélyezte a katonáinak, hogy önvédelemből éles fegyvert használjanak.
A két félnek eltérő verziója van a történtekről, de a kijevi vezetés és a krími rendőrség szerint is meghalt egy ukrán katona, míg a krímiek szerint egy orvlövész egy önvédelmi egység egyik tagjával is végzett. Egészen eddig még nem volt halottja a krími konfliktusnak.
Az ukrán kormány honlapján azt írta, hogy egy fiatal katona meghalt Szimferopolban, egy százados pedig a nyakán és a karján sérült meg, miután orosz egyenruhát viselő fegyveresek hatoltak be a bázisra. Egy harmadik katona pedig fej- és lábsérüléseket szenvedett, miután vascsővel megverték, írja a BBC.
Az EU Tanácsának elnöke, Herman Van Rompuy lemondta szerdai bizalmas talákozóját Putyinnal. Egy névtelen forrás szerint a találkozót azért mondta le Van Rompuy, mert az oroszok nyilvánosságra hozták a találkozó tényét.
A találkozó törlése zavarokat okozott az európai diplomaták körében, ahogy az egyik diplomata fogalmazott: „szükségünk van valakire, aki közvetlenül tud Putyinnal tárgyalni".
Ben Brown, a BBC tudósítója szerint legalább két gépfegyver-sorozatot hallottak a Krím fővárosában, Szimferopolban az ukrán hadsereghez tartozó katonai térképészeti központnál. Az NBC helyszíni tudósítója is megerősítette, hogy az ukrán katonák fegyvereit elvették, egy sérült századost pedig kórházba vittek.
Az ukrán kormány szerint a bázis parancsnokát, Andrij Andrjusin ezredest foglyul ejtették az orosz hadsereg egyenruháját viselő, felfegyverzett emberek. Állítólag élő pajzsként maguk előtt tolva jutottak be az egyik épületbe, ahol katonák elbarikádozták magukat.
A megölt katona a bázison belül, egy parkban éppen szolgálatban volt, mondta Vladiszlav Szeleznjov, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője. „A bázison belül minden ukrán katonát őrizetbe vettek" – állította ő is. Az igazolványaikat és pénzüket elvették a fegyverükkel együtt, mondta.
Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a krími konfliktus katonai szakaszba lépett. „Ma orosz katonák lőni kezdtek ukrán katonákra, ez pedig háborús bűncselekmény" – mondta. Arra kérte a védelmi minisztert, hogy hívjon össze megbeszélést a brit, a francia és az orosz védelmi miniszterekkel, az 1994-es budapesti memorandum aláíróinak képviselőivel, hogy megakadályozzák a konfliktus további elfajulását.
A történtek miatt önvédelemből engedélyezték a fegyverhasználatot a Krímben szolgáló katonáknak. A bázis megtámadása annak a vasárnapi megegyezésnek a felrúgását jelentheti, amiben megállapodtak, hogy március 21-ig biztosan nem tesznek lépéseket Ukrajna krími bázisai ellen az oroszpárti erők, így fel tudják tölteni a készültségben lévő támaszpontok készleteit.
Az ABC News tudósítója szerint az oroszok is megerősítik, hogy volt lövöldözés, de az ő verziójukban egy orvlövész nyitott tüzet „krími önvédelmi egységekre", így halt meg egy ember. A krími Kryminform hírügynökség szerint az egyik ablakból valaki tüzet nyitott az önvédelmi egység tagjaira, közülük egyet megöltek, egy másikat megsebesítettek. Azt állítják, hogy egy fegyveres férfiról szóló bejelentést mentek kivizsgálni.
A krími rendőrség egy harmadik, verzióval állt elő, eszerint az egyik ablakból valaki az önvédelmi egységre és az ukrán katonára is rálőtt. Szerintük a katona és az egyik önvédelmis meghalt, ketten megsérültek. Egy orvlövészt elfogtak, egy másik menekül.
Eközben ukrán katonai források arról számoltak be az Ukrainszkaja Pravdának, hogy a Donuzlavnál fekvő ukrán katonai bázis erői magyar idő szerint este kilenc óráig kaptak határidőt, hogy önként elhagyják a területet. Az állítólag az orosz fekete-tengeri flottától érkezett felhívás arra hivatkozik, hogy az ukrán erők törévnytelenül tartózkodnak Oroszország területén – azaz a Krímen, amely ma államközi szerződést írt alá Vlagyimir Putyinnal a csatlakozásról. Donzulav kijáratát az orosz erők már korábban elzárták egy leszerelt hajójuk elsüllyesztésével.
Állítólag a félsziget nyugati részén található Jevpatorijában állomásozó ukránrakétavédelmi ezred újabb figyelmeztetést kapott, hogy tegyék le a fegyvert. Az állítólagos ultimátum lejártakor mindenesetre nem érkezett hír egyik egység elleni támadásról vagy akcióról sem.
John Kerry amerikai külügyminiszter figyelmeztette Oroszországot, hogy Kelet-Ukrajna életébe való fegyveres beavatkozás „hatalmas kihívás lenne a nemzetközi közösség számára" és kemény válaszlépéseket vonna maga után, tudósít a BBC.
Kerry szerint az a „nacionalista buzgalom", ami a Krími konfliktus óta kibontakozott csak a második világháborút megelőző időkhöz hasonlítható. Az USA külügyminisztere szerint az az érvelés, hogy az oroszoknak meg kell védeniük a Krímben élő testvéreiket ugyan az, mint amilyen indokkal 1968-ban bevonultak az oroszok Csehszlovákiába.
Joe Biden amerikai alelnök Varsóban találkozott Toomas Hendrik Ilves észt elnökkel. Az Egyesült Államok szerinte tartja magát ahhoz, hogy segít a NATO-tagországoknak, ha katonai akció indul ellenük. Azt is bejelentette, hogy fontolóra vették hadgyakorlat rendezését a balti államokban, írja a Reuters.
Az orosz annektálás illegitim, írta közleményében Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. Rasmussen önmérsékletet vár minden féltől. Szerinte Oroszország felrúgta saját nemzetközi kötelezettségeit is, azzal, hogy olyan jogszabályokat hozott, amelyekkel befogadták a Krímet az Orosz Föderációba. Szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsa is újra foglalkozik az ukrán helyzettel.
A NATO eközben 15 000 katona részvételével hadgyakorlatot tart az északi sarkkör közelében, Norvégiában. A gyakorlatot már azelőtt eltervezték, hogy a krími feszültség kirobbant volna, de ugyanilyen gyakorlatokat tartottak a BBC szerint a hidegháború alatt is.
Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész kibővíteni azoknak a körét, akik ellen vízumtilalmat és a számlák befagyasztását rendelték el hétfőn.
Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője a BBC-nek adott interjúban azt mondta, hogy nincs napirenden katonai beavatkozás Kelet-Ukrajnában. De minden jogi eszközzel készek megvédeni az ott élő oroszokat.
Olekszandr Turcsinov ukrán ideiglenes elnök Adolf Hitlerhez hasonlította Putyint, emlékeztetve, hogy a náci Németország is annektálást hajtott végre a második világháború kitörése előtt. „Figyelmeztetni szeretném Putyint, hogy Oroszország politikai vezetése felelni fog minden bűncselekményért, amelyet Ukrajna területén követ el" – mondta. Szerinte ez egy veszélyes politikai játék, amely nemcsak Ukrajna elleni provokáció, hanem kísérlet a térség, Európa és az egész világ destabilizálására.
A moldovai elnök aggódik, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület helyzetére. „Nagyon sok a közös a Krím félszigeten történő események és a Dnyeszter Menti Köztársaság helyzete között" – hangsúlyozta Nicolae Timofti moldovai államfő.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök viszont az Onasa boszniai hírügynökség szerint üdvözölte az események alakulását. „Támogatom a keddi megegyezést Oroszország és a Krím között" – mondta.