A Hamasz honlapján tettek közzé egy közleményt, amiben egy palesztin csoport azt szeretné, hogy a Krím példáján felbuzdulva csatlakozzanak Oroszországhoz, mivel a gázai övezetben is sok orosz él. Nem ez az első meghökkentő csatlakozási terv, egy erős állam védelmében bízva többek között Szicília is csatlakozott volna az USA-hoz, Szerbia pedig az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam tagjává vált volna.
A Hamász orosz nyelvű Palestine-Info oldalára kedden került ki egy hír arról, hogy egy palesztin csoport csatlakozna Oroszországhoz. A hír szerint a gázai övezetben az orosz lakosság létrehozott egy csoportot, ami a Palesztin vezetésnél próbál meg lobbizni, hogy a hatóságok a krími népszavazásnak megfelelően írjanak ki egy népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról.
A gázai felhívás szerint az övezetben 50 ezer orosz él, főleg nők, akik palesztinokkal házasodtak, és mivel Putyin a Krím kapcsán deklarálta, hogy Oroszország meg fogja védeni a külföldön élő orosz állampolgárokat, ezért ők is szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. Szerintük Oroszország tudja megmenteni a Gázai övezetet az izraeli agressziótól.
A Newsru.co.il orosz nyelvű izraeli hírportálnak a Hamász nem erősítette meg, hogy létezne ilyen csoport a gázai övezetben, akik Oroszországhoz szeretnének csatlakozni. Ezért a Newsru hírportál szerint a Palestine-Info oldalon közzétett felhívás csak fikció, mivel az orosz külügy szerint 2012 decemberében még csak 500 orosz állampolgár élt a gázai övezetben. A hírt magát az Oroszország Hangja, egy erősen Kreml-közeli hírportál is lehozta, noha a cikk végén kitértek a kezdeményezés komolyságát illető kételyeikre. Ugyanezek a kételyek a portál magyar nyelvű híréből már kimaradtak.
Nem példátlan, hogy kis országok, vagy területek egy nagyobb hatalomhoz szeretnének csatlakozni és így védelmet szerezni. Amerika erejében és védelmében bízva Kubától Irakig és Angliától Tajvaing sok helyen felvetődött, hogy csatlakozniuk kellene az USA-hoz. A szerbek pedig Oroszországtól reméltek nagyobb biztonságot.
Nem példa nélküli, hogy egy országnak olyan területe van, ami nem csatlakozik hozzá közvetlenül. A brit területnek számító Falkland-szigetek mellett ilyen például a spanyol Melilla városa, ami Marokkó területén van, és egy hatalmas fal választja el az ország többi részétől– lévén EU-s területnek számít. Franciaországnak is számtalan ilyen területe van (például a Réunion-sziget, vagy Francia Guyana), de Alaszka vagy Hawaii sem kapcsolódik közvetlenül az Egyesült Államokhoz.
A második világháború után Szicíliában volt egy csoport, amelyik csatlakozott volna az Amerikai Egyesült Államokhoz. A negyvenezer tagot számláló Újjáépítés Párt kampányolt azért, hogy a délolasz sziget legyen az USA ötvenegyedik állama. Szicília többször el akart már szakadni Olaszországtól, a fasizmus bukásával ez a kezdeményezés kapott új erőre. Az is növelhette Szicília és Amerika barátságát, hogy az USA nagyon komolyan támaszkodott a maffia segítségére az Olaszországba való bevonulás előkészítésekor.
Egészen valószerűtlen ötletek is felmerültek. Newt Gingrich, aki 2012-ben indult a republikánus párt elnökjelöltségéért, még azt is felvetette, hogy a Holdat kellene az ötvenegyedik tagállammá tenni. Gingrich elbukott Mitt Romneyval szemben, így ő lett a republikánusok elnökjelöltje. Romneyt pedig Obama győzte le a választáson, így egyelőre nincs napirenden, hogy az első Földön kívüli országrész megszülessen. Egy nemzetközi szerződés egyébként tiltja, hogy bármely ország magáénak nyilvánítson más bolygót, csillagot, vagy más Földön kívüli területet.
Boriszlav Milosevics, Szlobodan Milosevics volt szerb államfő testvére, aki moszkvai nagykövet is volt, vetette fel a balkáni NATO-bombázások idején, hogy Szerbiának csatlakoznia kellene az orosz-fehérorosz Szövetségi Államhoz.
A két államból álló szövetség elvben vámuniót, utazási könnyítéseket és egyéb kedvezményeket nyújt a lakóinak, de sok minden csak papíron létezik. Putyin azt is többször felvetette, hogy szívesen látná Fehéroroszországot Oroszország részeként. A fehéroroszok nem annyira örültek az ötletnek, Alekszandr Lukasenko elnök határozottan elutasította a kezdeményezést és országa függetlenségét „szent dolognak” nevezte.