Jóváhagyta az orosz felsőház a Krím csatlakozását. A pénteki rendkívüli ülés döntése – ami természetesen nem volt váratlan – szinte egyidőben született az ukrán alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely szerint a a Krímben tartott március 16-i népszavazás ellentétes Ukrajna alkotmányával, így a terület jogszerűtlenül mondta ki saját függetlenségét és kérte felvételét az Orosz Föderációba.
A csütörtökön kibővített amerikai szankciókra válaszul nem csak az orosz vezetés reagált: az orosz fővárosban számtalan boltban, kávézóban, ügyévi irodánál láthatók kifüggesztett szankciók, amelyeken a vállalkozások üzemeltetői megtagadják Barack Obamától a kiszolgálást – arra az esetre, ha az amerikai elnök épp arra járna.
Washington Putyin közeli tanácsadói körét és több milliárdos vállalkozót sújtotta szankciókkal, amelyek szerint az érintettek nem kaphatnak amerikai vízumot és befagyasztják az ország teületén lévő számláit is. Külön korlátozás vonatkozik az orosz kormány bizalmi bankjára, a Jurij Kovalcsuk által irányított Rosszijára.
A szankciónak szánt fricskaként Vlagyimir Putyin közölte: ő maga is számlát nyit a pénzintézetben és ezután ide utaltatja elnöki fizetését is. Moszkva pedig életbe léptette saját szankcióit, amelyek Obama közeli munkatársaitól tagadja meg az orosz beutazás lehetőségét. (A számlák befagyasztása nem merült fel, tekintettel arra, hogy ilyen megtakarításaik Oroszországban lévő bankokban nincsenek.)
Hiába kötött megállapodást Kijev és Moszkva néhány nappal ezelőtt arról, hogy március 21-ig érintetlenek maradnak a krími ukrán bázisok, és nem akadályozzák működésüket, ezt már a korábbi napokban sem tartotta be Moszkva. Csütörtökön tiltakozók elfoglalták az ukrán erők szevasztopoli bázisát, és néhány órára a krími hatóságok fogva tartották az ukrán haditengerészet parancsnokát, Szerhij Hajdukot is.
Péntekre pedig már nyílt lett a fellépés a „külföldre” került krími ukrán erőkkel szemben, orosz katonák átvették az irányítást több ukrán hadihajó felett is, amelyeknek már a tengerre való kijutását is megakadályozták.
Az ukrán katonák arról dönthetnek, hogy elhagyják a félszigetet vagy orosz állampolgárságot felvéve jelenlegi reangjukat megőrizve garantáltan az orosz hadsereg kötelékében maradhatnak 2016-ig.
Pénteken megszólalt az a hét Kijev-párti aktivista is, akik elmondásuk szerint négy napos kínzás után kerültek elő csütörtökön, krími fogságukból szabadulva – írta az MTI.
A kijevi Majdan hét tüntetőjét a krími Csonhar falunál engedték szabadon a már említett Szerhij Hajdukkal az ukrán haditengerészet parancsnokával együtt.
A tévé híradásából nem derül ki, hogy kik voltak a fogva tartók, de krími hírforrások korábban közölték, hogy Hajdukot a szevasztopoli ügyészségi szervek vették őrizetbe, hogy kihallgassák.
Az elraboltak között volt egy ukrán parlamenti képviselő, Anatolij Hricenko fia, Olekszij. Szabadulása után elmondta, hogy abban a helyiségben, ahol őt tartották fogva, még egy deszka sem volt, amelyre ráülhetett volna. A szoba nagyon nyirkos volt, ezért állva próbált aludni.
Egy 64 éves férfi, Anatolij Kovalszki azt mondja, hogy őt ugyan nem bántalmazták, de lelki nyomásgyakorlásnak, állandó megaláztatásoknak volt kitéve, tízpercenként kihallgatták, és mindig más ember jött be hozzá. Azt akarták megtudni, hogy hogyan jutottak el a Krímbe, az volt-e a szándékuk, hogy meghiúsítsák a függetlenségi népszavazást, ki finanszírozza a kijevi tüntetőket, illetve van-e valamilyen kapcsolatuk a krími tatárokkal.
A TSzN híradása szerint még nem minden Kijev-barát tüntetőt engedtek el a Krímben.
Alá is írta, meg nem is a társulásról szóló szerződést Ukrajna és az EU. A szabadkereskedelmi zóna létrehozását lehetővé tévő szerződés aláírását november közepén Viktor Janukovics tagadta meg, ezzel indultak a kijevi tüntetések, amelyek száz halálos áldozat árán az állemfő elűzését eredményezték, és amelyek végül a Krím orosz elszakításáig vezettek.
Az ideiglenes ukrán elnök a megállapodást Herman van Rompuy az Európai Tanács elnöke és Jose Manuel Barroso az EU Bizottsága elnökének társaságában írta alá.
A lényeget azonban későbbre hagyták: Arszenyij Jacenyuk ugyanis csak a szerződés politikai részét írta aalá, a gazdaságit – amelynek feltételeit Janukovics sem fogadta el – a május 25-én esedékes elnökválasztás után írnák alá. Itt a legfontosabb kérdés minden bizonnyal az Ukrajnának adandó segély lesz. Éppúgy, ahogy Janukovics alatt is, aki tíz évre 160 milliárd euróra taksálta az összeget, amelyre az országnak szüksége van, hogy a szerződésből adódó kötelezettségnek megfelelően megreformálja gazdaságát, igazodjon az EU sztenderdjeihez és fedezze az orosz piacon keletkező veszteségeit.
A szerződésnek a kijevi tüntetők rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a Janukovics elleni megmozdulások idején. Általános meggyőződés volt, hogy ezzel a 46 milliós ország végleg az EU-val fűzi szorosra a kapcsolatait Oroszország helyett. Általános a meggyőződés, hogy innen hamarosan vízummentesség következik – a jelenlegi könnyítés csupán annyi, hogy az ukrán állampolgárok ingyen kaphatnak vízumot –, egyszerűvé válik a munkavállalás is az EU területén és belátható közelségbe kerül az ország EU-tagsága is.
A szerződés preambuluma elismeri Ukrajna európai célkitűzéseit, – hangsúlyozza az ország függetlenségének és területi épségének fontosságát – ám kimondja: a megállapodás „nem határozza meg egyértelműen az EU és Ukrajna viszonyának alakulását".