Európának sietve meg kell kötnie a társulási megállapodást Moldovával annak érdekében, hogy az ország a Krím félsziget Moszkva általi annektálása után ne válhasson Vlagyimir Putyin orosz elnök következő célpontjává.

Ezt Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő, az Európai Néppárt európai bizottsági elnökjelöltje mondta a Die Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott, s már előre nyilvánosságra hozott interjúban. Juncker szerint az Európai Uniónak Putyin elé kell vágnia, hogy tudomására hozza, nem teheti meg azt Moldovában, amit megtett a Krím félszigeten. 

A moldovai elnök kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a posztszovjet köztársaságban esetleg megismétlődhetnek az ukrajnai események, és utalt a szakadár, oroszbarát Dnyeszteren túli terület helyzetére. A többségében román gyökerekkel rendelkező moldávok lakta ország keleti részén fekvő Dnyeszteren túli területen többnyire oroszok és ukránok élnek.

A térség Oroszország segítségével a kilencvenes évek elején bejelentette elszakadását Moldovától, függetlenségét azonban egy ország sem ismerte el. Azóta Moszkva a moldovai kormány kifejezett nemtetszése ellenére mintegy 1500 katonát állomásoztat a régióban. A Dnyeszteren túli terület parlamentjének szóvivőjét állítólag a héten Moszkvába küldték, hogy azt kérje a Kremltől, csatolják a területet a Krím mintájára Oroszországhoz.

Az Európai Unió a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, a tervek szerint a társulási megállapodást a két országgal idén fogják aláírni.