Magyarországnak az Észak-Koreába is akkreditált szöuli nagykövete megbízólevél-átadásához kapcsolódó főosztályvezetői szintű külügyi konzultációt tartottak Phenjanban, a látogatás illeszkedik az Európai Unió diplomáciai aktivitásához, közölte a Külügyminisztérium, miután megírtuk, hogy az észak-koreai állami hírügynökség szűkszavú közleménye szerint hétfőn az észak-koreai fővárosba érkezett a Külügyminisztérium hivatalos küldöttsége Jakab Péter főosztályvezetővel az élén. Sem a minisztérium honlapja, sem az MTI nem számolt be előre az útról.
A külügy közleménye szerint a látogatáson a felek áttekintették a két ország kapcsolatait.
Ez a külügyi konzultáció nem befolyásolja Magyarország elkötelezettségét a nemzetközi közösség, az ENSZ és az Európai Unió által elfogadott határozatok és szankciók maradéktalan betartásában
– emelték ki.
Szerintük a találkozó illeszkedik az EU diplomáciai aktivitásához, hozzájárul a diplomáciai csatornák nyitva tartásához. Ennek célja a Korea-közi megbékélési folyamat előmozdítása, az észak-koreai nukleáris kérdés rendezése, valamint Észak-Korea bevonása a nemzetközi együttműködésekbe és ösztönzése a reformokra. Így Magyarország is aktívan hozzájárulhat az EU Korea-politikájának alakításához, írták.
Több európai uniós tagállammal ellentétben Magyarország nem tart fenn állandó külképviseletet Észak-Koreában, ezért az országnak a diplomáciai céljai elérésére és a tájékozódásra a külügyi konzultáció ad lehetőséget, áll a közleményben.
A Hvg.hu külügyi forrásból már a közlemény előtt megírta, hogy Magyarország szöuli nagykövete, aki egyben az észak-koreai ügyekért is felelős, évente egyszer felkeresi Phenjant. A mostani látogatásra azért volt szükség, mert Csaba Gábor személyében új dél-koreai nagykövetünk lett, az akkreditációs levelet adja át Phenjanban a magyar delegáció.
Magyarország és Észak-Korea között 1948 óta van diplomáciai kapcsolat, aminek intenzitása 1956 után csökkent, de nem szakadtak meg a kapcsolatok, mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője.
Az elhidegülés 1989-től következett, akkor a nagyköveti szintű kapcsolat lecsökkent ügyvivői szintűre. Észak-Korea azért döntött erről, mert Magyarország 1989 februárjában a szocialista országok közül elsőként vette fel a diplomáciai kapcsolatot Dél-Koreával. Egy évvel korábban pedig Magyarország – a KNDK tiltakozása ellenére – részt vett a szöuli olimpián, valamint állandó képviseletet nyitott a félsziget déli részén.
Ilyen formában még tíz évig működött a magyar nagykövetség Phenjanban. 1999-ben Magyarország többek között pénzügyi nehézségekre hivatkozva felfüggesztette a phenjani nagykövetség működését, és a viszonosság elve alapján akkor szűnt meg az észak-koreai nagykövetség is Budapesten.
1999-től először a pekingi magyar nagykövetség vette át az észak-koreai képviselet ellátását is, majd az elmúlt évektől ez átkerült a szöuli nagykövetséghez. Csoma szerint ez nem különleges eset, több olyan EU-s ország is van, aki Szöulból akkreditálja nagykövetét Phenjanba is. Másoknak, például Németországnak és Svédországnak van nagykövetsége az észak-koreai fővárosban.
A magyar-észak-koreai viszonyban a phenjani nagykövetség hiánya ellenére évente, kétévente egyszer formális látogatást tesznek a szöuli követség munkatársai az északi fővárosba, míg Észak-Korea bécsi nagykövetségéről is időről időre érkezik delegáció Budapestre.