Kijev terrorelhárító akciót indított az oroszpárti szeparatisták ellen Kelet-Ukrajnában. A hadsereg bevetésével egyidőben a kijevi vezetés tárgyalást is ígért a keleti megyéknek a föderalizációról.
Ellentmondásos hírek érkeznek a kijevi vezetés által elindított kelet-ukrajnai terrorelhárító akcióról, amelynek célja, hogy felszámolja a térségben lévő önvédelminek nevezett erőket. A kormány szerint ezek a csoportok Moszkva által támogatott szeparatisták, nem pedig egyszerű civil tüntetők, akik békés eszközökkel akarnák elérni Ukrajna föderalizációját, biztosítandó a 45 milliós országban élő 15 milliós orosz anyanyelvű lakosság jogait. (Az orosz anyanyelvűeknek csupán a fele tartja magát orosz nemzetiségűnek.)
Bár Kijev felől érkező ukrán páncélosokat többfelé láttak a szemtanúk kelet-Ukrajnában az első valódi összecsapásra utaló hír délután jelent meg. Eszerint a Donyeck megyei Kramatorszk katonai repülőteréért folyt harc egy vadászgép és a földi erők között. A gép többször tüzelt földi célpontra, majd elhagyta a helyszínt. Egyes hírek szerint megkísérelt leszállni, de miután a földről lövések érték, ismét a levegőbe emelkedett.
Az Unian helyszíni forrásai szerint továbbra is lövéseket hallani a repülőtér felől.
Ukrajna három legkeletibb megyéjében – Luganszk, Harkov, Donyeck – 9,5 millió ember él, azonban csak harmada tartja magát orosznak, így kevésbé egyértelmű az oroszbarát tüntetők szeparatista követeléseinek társadalmi támogatottsága, mint a márciusban elszakadt és Oroszországhoz csatlakozott Krímben volt. (A referendumot a helyiek mellett továbbra is csak Moszkva ismeri el.) Éppen ezért a Kreml nem is a terület elcsatolása mellett kardoskodik, hanem amellett, hogy a keleti területek nagyobb önállóságot kapjanak Kijevtől. Igaz, az ukrán vezetés szerint Moszkva valójában a destabilizáció fokozásával a katonai intervenciót készíti elő.
Azonban a helyi erők is sokkal megosztottabbak, mint a félszigeten voltak: Szlovjanszkban az önvédelmi csoportok egyik vezetője, Vjacseszlav Ponomarjov a hétvégén kinevezte magát a 120 ezres város vezetőjének, azzal vádolva meg a polgármestert, hogy a Jobb Szektor oldalán áll. A felkelők megtámadták a városházát, hétfőn bevették a repülőteret is.
Kedden Nelja Stepa polgármester bejelentette, hogy a város legitim vezetése a kultúrházba helyezte központját, amíg a polgármesteri hivatal épületét fel nem szabadítják a katonák – azaz a terrorelhárító akcióban résztvevő ukrán erők.
Stepa szerint fosztogatás indult a városban, amit meg kell állítani, és arra kérte a lakosságot, hogy ne vonuljanak az utcára – tudatta az Unian hírügynökség. A városvezető szerint Szlovjanszkot oroszországi és Krímből érkezett csoportok foglalták el.
„Korábban 20 százalék támogatta a városban az ország szövetségi átalakítását, ma ebből másfél százalék maradt. Rajtuk kívül csak a kommunisták állnak a barikádokon” – idézte Stepát a Newsru.ua.
Ez azonban nem jelenti, hogy az ukrán hadsereg keletre indult páncélosai otthon érezhetnék magukat a térségben: Szlovjanszk határában fegyvertelen civilek állítottak meg egy tankot. Az incidens egyik oldalról sem követelt áldozatokat.
Kedden délután azonban az Unian helyszínen lévő újságírókra hivatkozva közölte, hogy a városba bevonult az ukrán hadsereg ötszáz katonája, húsz páncélossal, helikopterekkel és autóbuszokkal.
Az elnök által elrendelt terrorelhárító akcióban a reguláris hadsereg mellett egyéb erők is részt vesznek, például a márciusban létrehozott Nemzeti Gárda tagjai is. A belügyminiszter, Arszen Avakov hétfőn arról is beszélt, hogy az akció sikerének érdekében „a helyi patrióták önkéntes egységeinek” megalakítására is szükség van.
Avakovval szemben azonban az ukrán elnök kijelentette: civilek kezébe nem ad fegyvert, mert a polgárháborút mindenképpen el kell kerülni. Olekszandr Turcsinov szerint csak a Nemzeti Gárda, a rendőrség és a hadsereg tagjainak kezében lehet fegyver. Az orosz vezetés és az általa továbbra is legitim elnöknek tekintett, februárban elüldözött Viktor Janukovics szerint ezzel Kijev már elkésett, „Ukrajna már fél lábbal a polgárháborúban van.”
A terrorelhárító akció levezénylésére az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője kapott megbízást. Andrij Parubij a 2004-es narancsos forradalom barikádjain vétette észre magát, és lett nem sokkal később a hatalomra jutott ellenzékiek egyik parlamenti képviselője. Az Arszenyij Jacenyuk kormányfőt támogató Parubij a tavaly ősszel indult tömegtüntetések szervezőjeként is aktív volt. A 43 éves, nacionalista nézeteket valló politikus szerint a Nemzeti Gárda harci szelleme magas hőfokon ég, és sikert fognak elérni Kelet-Ukrajnában, „mert Isten és Ukrajna velünk van”.
A délutáni kramatorszki repülőtéri híreken túl csak szórványos, szemtanúk beszámolóira épülő értesülések vannak arról, hogy hol és mit tesznek a szeparatisták ellen kirendelt erők. A Donyeck megyei Kramatorszk határában állítólag láttak ukrán páncélosokat. A 165 ezres, kétharmad részt ukránok lakta településen egyelőre a szeparatisták uralják a városházát. Délutan azonban állítólag megkezdődött az épület ostroma.
A félmilliós Luganszkban a beszámolók szerint a rendőrség egyik fele átállt a felkelők oldalára, és részt vesznek a város felé vezető utak ellenőrző pontjainak védelmezésében. Az egymilliós Donyeckben ugyanezt teszi a teljes rendőrségi állomány. (Az elmúlt napokban Kelet-Ukrajna városaiban történtekről bővebben itt olvashat.)
Ellentmondásos hírek jelennek meg helyiek közötti összecsapásokról. Egy ellenőrző ponton Szlovjanszk közelében először tíz oroszpárti halottól beszéltek, később a hírt cáfolták. Eszerint egy civil autóból valóban támadás ért egy oroszpárti barikádot, ahonnan a tüzet viszonozták. A tűzharcban végül a civil autó sofőrje nem életveszélyes sérüléssel kórházba került.
Donyeck megyében egészében tegnap óta enyhült a feszültség, több helyen 50-150 fősre csökkent a települések hivatali épületei előtti tüntetők csoportja.
Donyeck megye jogköreinek szélesítéséről tárgyalásokat kell kezdeményezni – jelezte hétfőn az ukrán elnöki adminisztráció helyettes vezetője. Andrij Szencsenko szerint valóban szükség van arra, hogy a régiók a kötelességeik ellátásához megfelelő forrásokkal is rendelkezzenek. Szerinte azonban Luganszk és Donyeck befolyásos körei most valójában nem az igazságosabb elosztásért küzdenek, hanem azért, hogy tovább rabolhassanak a régióban. Szencsenko megegyezést javasló, ám a potenciális tárgyalópartnert azonnal diszkreditáló beszéde jól jellemzi a kijevi vezetés érzékeny helyzetét, amelyben úgy kell kompromisszumról szólnia, hogy eközben a radikálisabb fellépést szorgalmazók támogatását se veszítse el.
Ez már csak azért is fontos a kijevi koalíció legnagyobb erejének, a Batykivscsinának (Haza), hogy elkerülje a vele elvileg szövetséges ukrán nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt további térnyerését. A pártot vezető Oleg Tyahnibok kedden a parlamentben a mozgósítás fokozását és valódi eredmények felmutatását követelte a parlamentben. A radikális párt amellett is kiállt, hogy mielőbb enyhítsenek a fegyvertartási törvényeken, annak érdekében, hogy a „lakosság megvédhesse saját magát”.
A kijevi vezetés kedden elégedetten nyugtázta, hogy teljesítették a mobilizációs terveket: 20 ezer embert hívtak be a hadseregbe és ugyanennyi önkéntes jelentkezett a Nemzeti Gárdába. A mozgosítás finanszírozására azonban nincsen elegendő forrás a költségvetésben, így arra segélyvonalat hoztak létre. Ezen keresztül 92 millió hrivnya – mintegy másfélmilliárd forint – adomány gyűlt össze. Szakértők szerint azonban kérdéses a behívottak harci értéke.
A terrorelhárító akció hatására az orosz fél leállította azoknak a fegyvereknek a visszaszolgáltatását, amelyeket a Krímben kobzott el Ukrajnától. Az orosz védelmi miniszter helyettese közölte: Oroszország korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy „forró területekre” nem szállít fegyvert, márpedig ma Kelet-Ukrajna ilyen, háborúhoz közeli területté vált.
A Kreml visszautasította a vádat, hogy Kelet-Ukrajna területén orosz erők jelentek volna meg. Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov abszurdnak minősítette a feltételezést.
„Abból, ami látható, eléggé világos, hogy Oroszország keze mélyen benne van az Ukrajnai eseményekben” – jelentette ki a NATO főtitkára. Anders Fogh Rasmussen szerint azonnal vissza kellene vonnia az ukrán-orosz határról saját erőit és visszafognia az általa támogatott szeparatistákat. „Ideje, hogy Oroszország ne a probléma, hanem a megoldás részévé váljon” – közölte.
„Bízunk a diplomáciai megoldásban, nincsen szó arról, hogy a NATO katonai lépéseket fontolgatna” – mondta a főtitkár újságírói kérdésre az EU védelmi minisztereinek luxembourgi tanácskozása előtt.