A hosszas előzmények után az előző csütörtökre összehozott genfi megegyezés borulni látszik, azonban nemsokára itt vannak az előrehozott választások, addig bármennyire is feszült a helyzet, nem várhatóak komoly összecsapások.
Már véget is ért az ukrán-orosz konfliktus "húsvéti békéje", amit az előző csütörtökön a genfi négyoldalú megállapodás szentesített, amely során az EU és az USA ösztönzésére mind Kijev, mind Moszkva kijelentette, hogy a jövőben elvetik az erőszakos megoldásokat. Szergej Lavrov ugyanis a 2008-as grúziai orosz beavatkozásra emlékeztetett az állami tévének adott interjújában, ahol kiemelte, "ha orosz polgárokat támadnak meg, akkor Oroszországot támadják meg" – írja az osztrák Standard.
Eközben Amerika támogatásáról biztosította Ukrajnát az oroszbarát szeparatisták elleni harcban. Már hétfőn újraforrósodott a helyzet, ugyanis Lavrov kijelentette, hogy az ukrán kormány megsértette a genfi egyezményt, mivel egyáltalán nem fegyverezte le a Jobb Szektorhoz hasonló "illegális csoportokat", illetve mert a Majdanon továbbra is folynak az "illegális tiltakozások". Történt mindez azután, hogy vasárnap a Szlovjanszk környéki oroszbarát fegyveresek Moszkva segítségét kérték.
Eközben a NATO és az USA is katonákat küld Lengyelországba, illetve a balti államokba, így a későbbiek során ez is hivatkozási alap lehet minden fél számára. Ukrajna orosz állampolgárságú lakosait ugyanis bármikor érheti vélt vagy valós "támadás", így a kilátásba helyezett orosz katonai "válasz" akár már ma is bekövetkezhetne.
Vitalij Jarema, nemrégiben kinevezett ukrán miniszterelnök-helyettes ma (szerdán) hangsúlyozta, hogy sem az oroszbarát szeparatisták elleni küzdelemben, sem általánosságban az orosz fenyegetéssel szemben nincs egyedül az ukrán állam, ezt hivatott megerősíteni Joe Biden amerikai alelnök kijevi látogatása is. Ráadásul John Kerry amerikai külügyminiszter további szankciókat helyezett kilátásba Moszkva számára. Jarema pedig kijelentette, hogy a hétvégi békés állapotnak vége, újra "aktív szakaszába" lépett a kelet-ukrajnai "antiterrorista hadművelet".
Mindazonáltal Kerry a békés megoldást elősegítve azt javasolta Kijevnek, hogy fogadjanak el egy amnesztiatörvényt a kelet-ukrajnai oroszbarát épületfoglalók számára. A bő egy hónap múlva, május 25-én megtartandó előrehozott választások előtt ez a konfliktus inkább egyfajta feszült kampánynak tűnik, esetleges komolyabb akciók csak a választások utáni helyzet ismeretében várhatóak.