Az orosz katonai agresszióra tett kísérletek Ukrajna területén háborúhoz vezet Európában. A világ alig feledte a II. világháborút, Oroszország már belekezdene a harmadikba” – jelentette ki Arszenij Jacenyuk. Az ukrán kormányfő szerint Moszkva állig felfegyverzett gengszterként viselkedik, akinek ideje lenne már bemosni egyet.
A politikus ezzel az orosz kormány kijelentéseire válaszolt, amelyek szerint Oroszország állampolgárai védelmében kész Ukrajnában beavatkozni. Ukrajna inváziónak fogja tekinteni, ha az orosz csapatok átlépik a határt, és behatolnak Donyeck megye vagy bármely más ukrajnai területre, és felveszik a harcot a támadókkal. „Nem fogadunk el semmilyen hamis érvelést a humanitárius akcióról" – mondta az elnöki hivatal szóvivője.
Előzetes vizsgálatot indít a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság a tavaly novembertől idén februárig, vagyis a kijevi tiltakozások kezdete és Viktor Janukovics elnök elmozdítása közötti időben Ukrajnában történtek feltárására. A gambiai Fatou Bensouda főügyész azt is megvizsgálja, hogy a bíróság működését szabályozó római statútum értelmében fennállnak-e a hivatalos nyomozás megindításához szükséges körülmények. A 2002-ben létrejött Nemzetközi Büntetőbíróság népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnök ügyében járhat el.
A korábbi hírekkel ellentétben azonban az orosz hadgyakorlat nyomására a kijevi vezetés nem állította le a Kelet-Ukrajnában folytatott terrorelhárító hadműveleteit. Mihajlo Koval ukrán védelmi miniszter azt mondta, hogy folytatódik és a tervek szerint halad a hadművelet. Az elnöki hivatal pedig bejelentette, hogy már második szakaszába lépett a művelet.
Ez azt jelenti, hogy Szlovjanszk városát teljesen bekerítik, és utána felszámolják a városban tartózkodó „terroristákat", de úgy, hogy a békés lakosoknak ne essen bántódása. Szlovjanszk és a többi, szeparatisták által megszállt városok lakóitól megértést kért a terrorellenes művelet miatt. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter szerint csütörtök éjszaka Szlovjanszknál öt fegyverest öltek meg az ukrán speciális erők.
Megszakadt a kapcsolat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a kelet-ukrajnai Donyeck megyében tartózkodó katonai ellenőrző küldöttségével, jelentette be az ukrán külügyminisztérium. Szerintük nem kizárt, hogy Moszkva-barát szakadár fegyveresek ejtették foglyul őket.
Az ország keleti megyéiben – Luganszk, Harkov, Donyeck – március óta zajlanak tüntetések az ország föderalizációját követelve, azt is megengedve, hogy a terület a Krímhez hasonlóan népszavazást tarthasson az Oroszországhoz való csatlakozásról. Kijev szerint a tiltakozókat Moszkva támogatja, sőt, a szeparatistákhoz fegyvereket, katonákat is juttat. Az orosz fél a vádakat visszautasítja.
Luganszk megyében tartózkodik a május 25-re tervezett elnökválasztás legesélyesebb jelöltje, Pjotr Porosenko. A csokoládégyára révén – és Oroszország egyik legnagyobb édesipari szereplőjeként – milliárdossá lett politikus – aki rövid ideig Julija Timosenko külügyminisztere is volt – csütörtök este megerősítette, hogy Oroszország helikoptereivel megsértette Ukrajna légterét.
A dél-ukrajnai Odessza közelében robbanás történt egy, a kijevi hatóságokat támogató erők őrhelyén pénteken reggel. Hét ember, köztük egy rendőr megsérült. Egy gránáttal találták el az állást. A tetteseket még keresik.
Az oroszpárti szeparatistáktól korábban visszafoglalt kramatorszki repülőtéren felrobbant egy Mi-8-as ukrán katonai helikopter. Az ukrán védelmi minisztérium szerint egy rakétagránát semmisítette meg a helikoptert, a robbanásnak nem voltak áldozatai. Helybeliek azt mondták, hogy lövéseket és három robbanást is hallottak.
A feszültséget az újságírók elrablásáról szóló hírek is növelik. Egy pénteki beszámoló szerint Donyeck megyében álarcosok az orosz Lifenews.ru stábját rabolták el, korábban pedig oroszpárti aktivisták kaptak el kijevi és nyugati újságírókat, akiket a nacionalista Jobb Szektor ügynökeinek tartottak. Eddig az újságírók épségben kerültek elő, a beszámolók szerint néhány napi fogság után szabadon engedték őket.
Szergej Lavrov külügyminiszter és Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ-nagykövete is hasonló szellemben nyilatkozott kijelentve, hogy ha tovább romlik a helyzet, Oroszország még bevetheti katonai erejét Ukrajnában. Az orosz állami tévének nyilatkozó Vitalij Csurkin szerint a lehetőség adott, „bár nem szeretnének élni vele”. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a parlament hozzájárulása a beavatkozáshoz az elnöknek megvan – azt még március 1-jén kapta. (Igaz, a módosított alkotmány szerint arra már nincs is szüksége, ha külföldön akarja a katonai erőt bevetni.)
Az orosz fél jelenleg hadgyakorlatot folytat az ukrán határ közelében, amit Kijev fenyegetésnek tekint. Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ideiglenes elnöke az orosz csapatok visszavonását követelte. Elítélte a csütörtökön bejelentett orosz megmozdulásokat Washington is.
Angela Merkel Vlagyimir Putyinnal beszélt pénteken telefonon. A Reuters szerint a német kancellár aggodalmát fejezte ki az orosz elnöknek az orosz szerepvállalás miatt. Merkel felszólította Putyint, hogy egyértelműen álljon ki a múlt csütörtökön a genfi négyoldalú tárgyalásokon elfogadott megállapodás mellett. A német kormányfő úgy vélte, hogy a múlt heti megegyezés óta Moszkva magatartása „rendkívül kiábrándító", miközben az ukrán vezetés „a jelek szerint munkához látott".
Barack Obama amerikai és François Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő felvetette újabb szankciók lehetőségét Oroszországgal szemben az ukrajnai helyzet romlása miatt, miután telefonon egyeztettek egymással. Szerintük Oroszországnak a genfi megállapodás alapján a feszültség enyhítésén kell dolgoznia, tartózkodnia kell a provokatív kijelentésektől és a megfélemlítő akcióktól.
A nacionalista Jobb Szektor ellenőrzi a Dnyeszter Menti Köztársasággal határos ukrán területet, írta a Nyezaviszimaja Gazeta nevű orosz lap. Szergej Cseban, a szakadár terület parlamenti alelnöke azt mondta, hogy az ukrán önvédelmi egységek homokzsákokból akadályokat építenek és árkokat ásnak.