Obama kimentené a fuldokló Putyint, viszont hétfőn várhatóan újabb szankciókat jelent be Oroszország ellen. Célzott szankciókról beszél a G7 is. Közben Ukrajna elzárta az édesvizet a Krím-félsziget elől, és folynak a tárgyalások a pénteken elfogott EBESZ-megfigyelők szabadon engedéséről.
Ha Putyin úr fuldokolna, biztos, hogy kimenteném
– válaszolt Barack Obama az ABC News kérdésére, amikor megkérdezték, hagyná-e megfulladni az orosz elnököt. Hozzátette azért, ha rajta múlna, általában kimentene a vízből akármilyen fuldoklót, nemcsak Putyint.
Korábban Putyint is megkérdezték, szerinte megmentené-e őt Obama.
Úgy gondolom, hogy Obama rendes és elég bátor ember. Szerintem kimentene
– válaszolta még április elején.
A kelet-ukrajnai események miatt Kanada elállt attól, hogy orosz hordozórakétával helyezze Föld körüli pályára egyik műholdját. Peter B. de Selding, a kanadai űrügynökség egyik illetékese elmondta, hogy az eredeti tervek szerint júniusban állították volna Föld körüli pályára egy Szojuz rakétával az M3MSat kanadai műholdat, amelyet hajók megfigyelésére és kommunikációs feladatok ellátásra tervezték. A kanadai kormány azonban úgy döntött, mégsem szállítja a műholdat a kazahsztáni Bajkonurba.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió hétfőn várhatóan újabb büntető intézkedésekkel sújt orosz vállalatokat és embereket Moszkvának „a Kelet-Ukrajna destabilizálására irányuló törekvései miatt" - értesült a Reuters. A hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó források szerint az Európai Unió 15 emberre vet ki szankciókat, akikről úgy véli, felelősek az ukrajnai válságért.
Az Egyesült Államok vállalatokat is büntető intézkedésekkel sújt majd. A listán szerepelnek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állók is.
Büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszország ellen az Ukrajnával kapcsolatos lépések miatt a G7 csoport, is amely szombaton Szöulban ismertetett közleménye szerint rövid időn belül meghozhatja a szankciókról szóló döntését, írja az MTI. A világ hét vezető ipari hatalmát tömörítő csoport szerint biztosítani kell a békés környezetet a májusi ukrajnai választások előtt, ezért a G7 készen áll fokozni az Oroszország elleni célzott szankciókat. Emellett folytatják a szélesebb körű szankciókat az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatai ellen, ha Moszkva nem hagy fel az agresszív lépésekkel.
Az ajtó azonban még mindig nyitva áll az ukrán válság diplomáciai rendezése előtt - jelezte az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, Olaszországot, Franciaországot, Németországot, és Japánt tömörítő csoport.
Azt is közölték, hogy Oroszország eddig nem tett kézzel fogható intézkedéseket az Ukrajna keleti felében kialakult válság enyhítését célzó genfi megállapodás végrehajtására, csak fokozta a feszültséget. Az Egyesült Államok azzal vádolja Oroszországot, hogy vadászgépei pénteken többször is megsértették Ukrajna légterét, ennél több részletet azonban nem árultak el.
Egy magas rangú amerikai tisztségviselő elmondta, hogy a G7 országok mindegyike maga dönti el, milyen szankciókat alkalmaz, az intézkedések nem feltétlenül fedik majd egymást.
Ukrajna elzárta a Krími félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát, jelentette az UNIAN hírügynökség. A csatorna a Dnyeper folyót köti össze a Krímmel, és a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja.
Közben tárgyalásokat kezdtek a Moszkva-barát szakadár fegyveresek által elfogott nyolc nemzetközi megfigyelő szabadon engedéséről, írja a BBC. Az EBESZ-misszióhoz köthető nyolc katonai megfigyelőt és több ukrán katonát még pénteken fogták el Szlovjanszknál, kémkedéssel vádolják őket.
Andrej Kelin, az EBESZ oroszországi képviselője azt mondta, Moszkva mindent megtesz a katonai megfigyelők kiszabadításáért. Azt mondta, Oroszország nem ismeri az eset körülményeit, de a fegyvertelen katonai megfigyelők biztonságáért azok felelősek, akik meghívták őket, vagyis az ukrán hatóságok. Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő viszont azt mondta szombaton, hogy a megfigyelőket elfogása nem történhetett meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül.