Lettország fővárosa, Riga Európa egyik kulturális fővárosa 2014-ben, ebből az alkalomból avatták fel az ottani Terror Házát, a KGB egykori épületében. A házat 1912-ben építették, eredetileg lakóháznak, majd rövid ideig a német nemzetiszocialisták is használták. A barnásszürke épület sokáig a lett főváros legmagasabb háza volt, sok embert kínoztak és öltek meg itt. A lett szólás szerint az épület hatodik emelétről "egészen Szibériáig el lehetett látni".

"Magánzárkában tartottak fogva, egy szűk cellában, amely csak fél méterrel volt nagyobb, mint a priccs. Sötétszürke, olajfestékkel festett falak, fekete aszfaltpadló, kis ablak a mennyezet alatt" - szemléltette a fogva tartási körülményeket Helena Celmina egykori rab. A lett asszony 1962-ben több hónapot töltött el az intézményben, ahol - amint egy könyvben leírta - kínvallatásoknak, megaláztatásoknak vetették alá. "Szovjetellenes agitáció" vádjával később egy Moszkva környéki munkatáborban letöltendő négyévi szabadságvesztésre ítélték. Voltak mások "a nép ellenségei" között, akik még rosszabbul jártak - nem volt ritka, hogy 25 év Szibériát is kiszabtak egy homályos gyanúért. Sokakat közvetlenül a KGB-székházban ítéltek halálra, és egy elkülönített helyiségben lőttek agyon - mesélte Rihards Petersons történész, írja az MTI a dpa nyomán.

A megtorlások áldozataira emlékeztet a több mint 8500 négyzetméteres épület málladozó szecessziós homlokzatán elhelyezett emléktábla. Belül, a pincében és a földszinten a börtön nyomasztó mindennapjainak hangulatát árasztják az eredeti állapotukban hagyott cellák nehéz, vaskos ajtóikkal és vakító, hideg lámpáikkal. Egykor összesen 44 túlzsúfolt cella volt itt 175 priccsel. Néhányat közülük később a lett rendőrség is használt, amely a KGB-székházat a balti ország függetlenségének visszaszerzése után rövid időre átvette. 2008 óta az épület üresen áll.

A múzeum kurátora azt reméli, hogy az épület megnyitása hozzájárul majd ahhoz, hogy a KGB máig titkos aktáit is megismerhessék a lettek.