Egyesült Államok

Az amerikai középiskolákban nincs hagyományos érettségi. Tartanak ugyan évvégi vizsgákat, de ezek államonként különböznek: Kaliforniában exit examnek, Louisianában graduate exit examinationnek, Ohióban Graduation testnek hívják. Ezeknek nincs sok közük az érettségihez: olyannyira, hogy egyes iskolákban már meg sem tartják őket. Inkább csak sima vizsgák ezek, nem sok közük van a továbbtanuláshoz.

Van viszont iskolaalkalmassági vizsga, vagyis SAT (Scholastic Aptitude Test). Ez nem érettségi, bár középiskola után-alatt írják őket: ha úgy tetszik, ez a felvételi vizsga az egyetemekre. Évente többször is tartják őket: egy végzős diák tavasszal, nyáron és ősszel is vizsgázhat, az időpont a felsőoktatási intézménytől függ.

A SAT-vizsgának vannak állandó elemei és választható tárgyai is. Paraszti demagógiával: azt mindenkinél vizsgálják, hogy a jelölt tud-e írni, olvasni és számolni. A fő vizsgatárgyak ugyanis az íráskészséget (writing), a szövegértést (reading) és a matematikai készségeket (math) vizsgálják. A három fő vizsgatárgyból 200-800 pontot lehet szerezni, azaz maximálisan 2400-at, de a főiskolák és egyetemek a felvételi pontszámba csak a szövegértést és a matekot számítják bele. Az írásbelik nettó 3 óra 45 percig tartanak, a kiértékelést részletes ismertető és ponttáblázat (.pdf) segíti.

A tesztek egyre nehezedő feleletválasztásos rendszerűek: öt variációból kell kiválasztani a helyes megoldást. Az olvasásnál szöveget kell értelmezni és mondatokat kiegészíteni, míg az írásnál nyelvtani készségeket vizsgálnak: rövid esszét kell írni, és azonosítani kell a tesztek nyelvtani hibáit. A matekvizsgánál vannak számolásos feladatok, ott a végeredményt kell ráírni a feladatlapra. A feladatok között szerepel számtan, algebra, geometria, statisztika és valószínűség-számítás is.

A választható tárgyakat a főiskolák és egyetemek határozzák meg; előre meghirdetik, hogy milyen SAT-vizsgatárgyak pontszámait tudják beszámítani. A választható tárgyak: biológia, biográfia, kémia, informatika, dráma, gazdaság, film, történelem, irodalom, matematika (emelt szintű), filozófia, fizika, költészet, pszichológia, szociológia és politológia, illetve nyelvek.

Szerencsére az interneten rengeteg cég hirdet távoktatási és felkészítési lehetőségeket, és egy csomó online felkészítő oldalba is belefuthatunk. Aki komolyan veszi a SAT-ot, nem jön zavarba a termodinamikai tételektől sem; a filmszakra készülők remek elemzéseket találhatnak arról, hogy mi a fekete-fehér kép szerepe a Schindler listájában; az irodalmárok pedig mindent megtudhatnak a Zabhegyezőről, amit senkitől se tudtak megkérdezni. A politológuspalánták képzését nagyon komolyan veszik: már tizenéves korukban fontos dolgokat tanulhatnak a médiaszabályozás fontosságáról.

Egyesült Királyság

A brit GCSE (General Certificate of Secondary Education) egyfajta kisérettségi, ezt másodikos korukban, 16 évesen írják a brit diákok, és mindenkinek kötelező, aki középiskolába jár. A magyar érettséginek megfeleltethető végzettség a 18 éves korban megírt GCE Advanced Level vizsga (A Levelnek is hívják). A GCSE minden diáknak kötelező, de az A szintű vizsgát csak annak muszáj, aki szeretne középiskola után továbbtanulni. (Ezen belül is vannak további fokozatok, például az AS.)

A választható tárgyak listája egészen elképesztő, elég csak megnézni a Cambridge-i Egyetem honlapját. Ebből is látszik, hogy a brit oktatási rendszer is a moduláris képzésre, a választható tantárgyakra, illetve az azok közti átjárhatóságra épít.

A GCE-vizsgatárgyakra nem egységnyi idő jut, legalábbis a korábbi feladatlapok ( ) alapján. Van történelemteszt a náci Németországról, amire 1 óra 20 perc jut, míg a környezet- és éghajlatváltozással foglalkozó vizsgafeladatra  csupán 25 percet adnak. Ezek többnyire kifejtős kérdések, de, ahogy az első példából is látszik, gyakran inkább forráselemzési feladatok, így inkább a szövegértelmezést vizsgálják, mint a lexikális tudást. Jó, a tundra jellemzőinek vagy az emberi környezet sivatagra gyakorolt hatásának  elemzéséhez tárgyi ismeretekre is szükség van, és sosem lesz belőlünk jól képzett ateista, ha 75 perc alatt nem tudjuk kitölteni az Isten létét cáfoló feladatsort.

Franciaország

Az elmúlt években megint fellángolt a vita a francia érettségi, a bac hatékonyságáról. "Évről évre egyre nevetségesebb formában tér vissza a bac" - írta Luc Ferry egykori oktatási miniszter tavaly a Le Figaróban az érettségi idején. A kritikusok szerint sokkal több kreativitást és logikát igénylő feladat kellene, mások szerint pedig túlságosan is könnyű lett a vizsga, tízből kilencen átmennek rajta. A kormány is egyetért azzal, hogy kellenek változtatások az érettségi rendszerében, de egyelőre nincsenek konkrét elképzelések az átalakításra.

Az irodalmi, történelmi és földrajzi érettségik esetében is leszögezik a feladatok előtt, hogy tilos számológépet használni, amivel részben a puskázást akarták minimalizálni. Van, aki azonban ennél sokkal szofisztikáltabb módszerekkel próbált csalni: tavaly egy 52 éves nőt a rendőrök vezettek el, miután fiatalos ruhákban, erősen kisminkelve próbált levizsgázni angolból saját 19 éves lánya helyett.

Németország

Németországban négy vagy öt tárgyból tesznek a diákok írásbeli érettségit, és legalább egy tárgyból szóbelit. Hessenben szóbeli helyett minden diáknak egy prezentációt kell tartania. A szóbelit néhány tartományban a diákok kérésére tartják, hogy javíthassanak jegyeiken. Miután Németországban az oktatási rendszer tartományonként különböző, az érettségik is eltérnek, de ezeknek meg kell felelniük az országosan egységes vizsgakövetelményeknek.

A német vizsgán a diákok általában hosszú (a magyar érettségihez képest nagyon hosszú) szövegeket kapnak, és az ezekkel kapcsolatos kérdéseket kell megválaszolniuk, illetve ezek alapján kell szövegeket írniuk.

2013-ban például Bajoroszágban az volt az egyik feladat, hogy megadták "frázis" definícióját (közhelyes, semmitmondó kijelentés), és ez alapján kellett tanulmányozni Rainer Marx Most ne mondjon semmit című esszéjének érvelési sturktúráját, és meghatározni a szerző álláspontját. A diákok ezutáőn választhattak. Írhattak arról, mennyiben hatnak pozitívan vagy negatívan a kommunikációra a frázisok. A másik választható feladatban egy jegyzetet kellett írniuk egy fiatal felnőtteknek szóló magazinnak a frázisokról, amiben hivatkozni kellett a megadott esszére is.

A 2012-es baden-württembergi érettségi egyik feladatában Heinrich von Kleist Kolhaas Mihály című kisregényéből kaptak egy részletet a vizsgázók, amiben elemezniük kellett Kolhaas helyzetét. Ezután egy párbeszédet kellett írniuk a brandenburgi választófejedelem és Luther Márton között a kivégzett Kolhaasról.