Odesszában megrohamozták a rendőrkapitányságot, Luganszkban elfoglalták a katonai parancsnokságot az oroszbarát szeparatisták, miközben az ukrán hadsereg Mariupolnál vert szét barikádokat. Arszenij Jacenyuk miniszterelnök az odesszai rendvédelmi szerveket is hibáztatja, a NATO-főtitkár fegyverkezésre sürgette az európai tagállamokat.
Több kelet-ukrajnai városban is folytatódtak a harcok vasárnap az ukrán kormányerők és a szeparatista oroszbarát fegyveresek között, miközben Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a biztonsági erőket okolta, amiért nem tudták megakadályozni a dél-ukrajnai Odesszában 46 halálos áldozatot – többségük a szakszervezeti házban fellángolt tűzben halt meg – követelő erőszakot még pénteken.
„Teljeskörű, átfogó és független vizsgálat lesz" – ígérte a BBC-nek, és bejelentette, hogy leváltották Odessza rendőrfőkapitányát. Jacenyuk állítása szerint azt kérte az odesszai tragédia körülményeit vizsgáló ügyészségtől, hogy az ügyet adja át az ukrajnai főügyészség központi nyomozó hivatalának.
Ugyanakkor az oroszbarát csoportokat is azzal vádolta, hogy zavargásokat szítanak, és Oroszországgal karöltve „valódi háborút robbantanak ki" az ukrán függetlenség ellen. Szombaton az ukrán terrorelhárító központ is arról adott ki közleményt, hogy Donyeck régióban nem rövid lefolyású felkeléssel, hanem háborúval van dolguk.
A továbbra is bekerített Szlovjanszkba nem hatoltak még be az ukrán egységek, miközben Luganszkban a szeparatisták nyomultak előre:
Félre kell tenni saját belső különbözőségeinket, és közös európai álláspontra van szükségünk egy Oroszországgal folytatott konstruktív párbeszédben, ugyanis számos EU tagállam – többek között Magyarország, Finnország, a mediterrán államok és Németország – saját gazdasági kapcsolatát előbbre valónak tartja, mint az egységes európai politikát Oroszországgal szemben, jelentette ki Štefan Füle az EU bővítési és az Oroszországgal való kapcsolattartásért felelős biztosa a Szabad Európa Rádió szombati interjújában.
A cseh diplomata szerint az EU oly módon járult hozzá a mostani konfliktushoz, hogy nem értette meg Vlagyimír Putyin korábbi Szovjetunió felbomlására vonatkozó kijelentéseit, amelyben az orosz elnök jelezte: az egykori kommunista birodalom felbomlása a huszadik század legnagyobb katasztrófája. Hozzátette: 2008-ban a bukaresti NATO konferencián Putyin kijelentette, Ukrajna egy mesterséges ország, mire a jelenlévők fele nevetni kezdett. „Ma már értjük Putyint és nem nevetünk többé."
A védelmi kiadások növelésére szólította fel a NATO európai tagállamait Anders Fogh Rasmussen, a szövetség főtitkára. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása történelmi fordulópont, hiszen a második világháború óta először növelte területét erőszakkal egy európai állam, mondta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) német lapnak adott interjújában.
A NATO-nak ezentúl nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a területvédelemre, és az ukrajnai folyamatoknak fel kell nyitni az európai tagok szemét, vélte. Miközben Oroszország 30 százalékkal növelte katonai kiadásait, az európai NATO-tagállamok 40 százalékkal csökkentették a védelemre jutó forrásokat, mondta. Rasmussen szerint a szövetség reakcióidején is sürgősen javítani kell.
A NATO részéről senki nem akar katonai konfliktust a Nyugat és Oroszország között, de szerinte Moszkvában inkább ellenfélként, semmint partnerként viselkednek, és megszegték a NATO-val kötött 1997-es alapszerződést, amely tiltja, hogy a felek növeljék a másik területével határos térségekbe telepített katonai erőt. A szerződésben „kinyilvánítottuk, hogy fenyegetés esetén mi is megerősítjük csapatainkat, és most arról egyeztetünk, hogy pontosan mit jelenthet a csapaterősítés".
Az orosz sajtó szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Krímbe látogat, először azóta, hogy Oroszorszgához csatolták a területet. Az elmúlt napokban Oroszország növelte légierejét a félszigeten, egy helyi légügyi szakértő azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy szombaton számos gép átrepült Szimferopol fölött, köztük szuperszonikus hadászati bombázók és nagy katonai szállító repülőgépek, valamint légi utántöltő repülőgépek, MiG-29-es vadászgépek és egy Szu-34-es vadászbombázó is. Oroszország valószínűleg arra készül, hogy megerősítse katonai jelenlétét a félsziget térségében - mondta egy másik szakértő. Szimferopol környékén többen láttak katonai repülőket. Az orosz védelmi minisztérium nem adott magyarázatot a gépek megjelenésére.
Moszkva szerint sürgős nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség, hogy a kijevi vezetés véget vessen a kelet-ukrajnai akcióknak. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerintel kell érni, hogy a kijevi hatalom betartsa az ukrán válság megoldását célzó valamennyi korábbi megállapodást: a Viktor Janukovics megbuktatott államfő és az ukrán ellenzéki vezetők által február 21-én aláírt egyezséget, valamint a Genfben április 17-én Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió képviselői által elfogadott megállapodást.
Moszkva szerint „Nyugaton tényleges információs blokád működik és még az EBESZ köreiben semtudják, hogy Ukrajnában vér folyik és a csapatok fegyvertelen emberekre lőnek."
Filaret kijevi pátriárka, a moszkvai patriarkátus fennhatóságát el nem ismerő önálló ukrán ortodox egyház vezetője felszólította az orosz vezetést és ukrajnai támogatóit, hogy „térjenek észhez", és ne provokáljanak újabb vérontást.
A Bild am Sonntag közben arról írt, hogy a CIA és az FBI ügynökei is segítik az ukrán átmeneti kormányt. A harcokban nem vesznek részt, tanácsadókként azt akarják elérni, hogy a hatóságok mielőbb véget vethessenek a kelet-ukrajnai zavargásoknak, és egy működőképes biztonsági struktúrát hozhassanak létre. Az FBI ügynökei a szervezett bűnözés elleni küzdelemben is segítséget nyújtanak.
A német külügyminiszter újabb tárgyalást szeretne összehívni az Ukrán helyzetről, írja a Reuters. Frank-Walter Steinmeier vasárnap beszélt telefonon amerikai és orosz kollégájával, John Kerryvel és Szergej Lavrovval, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, Catherine Ashtonnal és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőjével.
A német külügyminiszter békés, politikai rendezést szeretne, „minden más pedig felelőtlenség lenne, mert még több áldozatot eredményezne”. Az USA, Oroszország, Ukrajna és az EU árpilis 17-én állapodott meg Genfben az ukrán helyzet rendezéséről, a fegyveres lázadók leszereléséről, de a helyzet azóta csak durvult.